Ugrás a tartalomhoz

Alan Watts

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.
Alan Watts
Született1915. január 15.
Chislehurst, Egyesült Királyság
Elhunyt1973. november 16.
Mount Tamalpais, California, Egyesült Államok
Állampolgársága
GyermekeiMark Watts
Foglalkozása
Iskolái
  • The King's School Canterbury
  • St Hugh's School
Filozófusi pályafutása
Iskola/IrányzatZen, Hinduizmus, Taoizmus, Kereszténység
Akik hatottak ráChristmas Humphreys, Ruth Fuller Sasaki, Szuzuki Sunrjú, Timothy Leary, Carl Jung, Joseph Campbell, John Cage, Jean Burden, Ananda Coomaraswamy, Dzsiddu Krisnamúrti, Marshall McLuhan, Robert Theobald
Fontosabb műveiThe Way of Zen
Alan Watts aláírása
Alan Watts aláírása
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Alan Watts témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Alan Watts témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alan Wilson Watts (1915. január 15. – 1973. november 16.) angol származású filozófus, író, a keleti filozófiák és életfelfogás Nyugaton való terjesztéséről vált híressé.

Élete

[szerkesztés]

Fiatalkora

[szerkesztés]

Középosztálybeli családba született Chislehurstben. Apja a Michelin gumigyár londoni irodájában volt megbízott, anyja a háztartást vezette otthon. Misszionárius anyai nagyapja révén erős vallási befolyás hatott rá egészen fiatal korától. Számos alkalommal töltött huzamosabb időt Franciaországban, ahol megismerkedett a buddhizmus iránt érdeklődő, epikureista Francis Croshaw-val. Watts úgy érezte, hogy döntenie kell a buddhizmus, illetve a kereszténység közt. Az előbbit választotta, majd Londonban belépett a Teozófiai Társulat által létrehozott helyi buddhista közösségbe. Az itt eltöltött évek alatt sajátította el a meditáció számos típusát. A canterburyi King’s Schoolban folytatta felsőoktatási tanulmányait, majd ösztöndíjat nyert az Oxfordi Egyetemre.[2] Számos könyvet olvasott filozófia, történelem, pszichológia és keleti bölcsességek témában. Monica Furlong szerint Watts számos téren jeleskedett, így polihisztorként is lehet rá tekinteni.[3] 21 évesen, 1936-ban részt vett a Londoni Egyetemen megtartott Vallások Világkongresszusán, ahol először találkozhatott az általa tisztelt Szuzuki Sunrjúval (鈴木 俊隆, nyugaton Shunryu Suzuki).

Pályája

[szerkesztés]

Watts az 1930-as években kezdett igazán érdeklődést mutatni a zen buddhizmus iránt. Első kötetét 1936-ban Spirit of Zen (A zen szelleme) címmel adta ki. Két évtizeddel később a Zen útja című könyvében kijelentette, hogy nem tartja nagyra ezt a művét, mert úgy gondolja, nem volt elég tudományos és csak a Szuzuki korábbi munkásságaiban leírtakat népszerűsítette.

1938-ban elvette Eleanor Everettet, akinek az anyja Ruth Fuller Everett egy New York-i zen buddhista körben mozgott. Innen ismerte meg mesterét, Szokei-an Szaszakit, aki később nem hivatalosan a tanítója lett. Ebben az évben Amerikába költözött feleségével, majd 1943-ban megkapta az állampolgárságot is.[4]

A zen tréningjét abbahagyta Szaszakival, mert nem volt megelégedve a tanítási módszerével. Ezek után a Seabury-Western Theology Seminary nevezetű papneveldéhez csatlakozott, ahol keresztény iratokat tanulmányozott, a keresztény egyház történelméről és teológiáról tanult. 1945-ben episzkopális pap lett belőle, azonban mivel úgy gondolta, hogy az egész egyház túlságosan szabályokhoz kötött, és ezt nem tudta össze egyeztetni buddhista nézeteivel, 1950-ben kilépett.

1951-ben Kaliforniába költözött, ahol az Ázsiai Tanulmányok Amerikai Akadémiájához csatlakozott. 1951-től 1957-ig oktatott itt, illetve adminisztrátorként dolgozott az akadémiának. Munkatársa Haszegava Szaburó(wd) (1906–1957) bevezette a kínai kalligráfia, illetve a japán hagyományok világába.

1953-ban a Pacifica rádióállomáson heti rendszerességgel beszélgetéseket készített. Egészen 1962-ig futott a műsora, és a közel tíz év alatt számos hallgató megismerhette Wattsot. Olyannyira híres és kedvelt lett, hogy számos rádió még ma is közvetíti ezeket a felvételeket.[5] 1957-ben jelent meg leghíresebb könyve, a Zen útja. A műben főleg filozófiailag és történelmileg közelíti meg a zent, illetve kínai és indiai filozófiák segítségével próbálja megértetni az olvasóval. Magas példányszámban kelt el, így is növelve Watts népszerűségét szerte a világon.[forrás?]

1958-ban Európába utazott, ahol Carl Jung pszichiáterrel és Karlfried Graf Dürckheim(wd) pszichoterapeutával is személyesen találkozott.[6]

Miután visszatért az Egyesült Államokba, a KQED tévécsatorna számára felvett két évadot az Eastern Wisdom and Modern Life (1959–60) című műsorból.

1958-ban alkalma adódott kipróbálni a meszkalint Oscar Janiger(wd) egyetemi professzor kísérletei kapcsán. Később LSD-t fogyasztott többször is a Keith S. Ditman, Sterling Bunnell, Jr., Michael Agron által vezetett kísérletek keretein belül. A marihuánát is kipróbálta, amiről azt állította, hogy hasznos szer, mert az idő lelassulásának az érzetét kelti. Az 1960-as években írt műveiben gyakran említi ezeket az élményeit.

Halála

[szerkesztés]

1973 októberében visszatért Druid Heightsban lévő lakásába. Barátai aggodalmukat fejezték ki túlzott alkoholfogyasztása miatt.[7] Bizonyos források szerint szívgyógyszeres kezelés alatt is állt.[8] 1973. november 16-án álmában hunyt el szívelégtelenségben. Testét elhamvasztották, hamvait szétszórták Druid Heights és a Green Gulch-kolostor közelében.

Magyarul

[szerkesztés]
  • Tao: az áramlás útja; közrem. Al Chung-liang Huang, ford., előszó Bakos József; Orient Press, Bp., 1990
  • Az ufo-kérdés. Rejtélyes égi járművek; ford. Greguss Ferenc; Édesvíz, Bp., 1996
  • A zen útja; ford. Kepes János; Polgár, Bp., 1997
  • A bizonytalanság bölcsessége; ford. Magyar László András; Édesvíz, Bp., 1999
  • A könyv. Az önmagunk megismerését tiltó taburól; ford. Holló Imola Dalma; Cartaphilus, Bp., 2004
  • Mítosz és rítus a kereszténységben, ford. Umenhoffer István; Polaris, Bp., 2020
  • A bizonytalanság bölcsessége. Üzenet szorongással teli korunknak; ford. Magyar László András; Ursus Libris, Bp., 2022

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ LIBRIS, 2011. október 12. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  2. ↑ Watts, Alan W. 1973, p. 102
  3. ↑ Zen Effects: The Life of Alan Watts, by Monica Furlong, p. 22
  4. ↑ http://www.encyclopedia.com/topic/Alan_Watts.aspx
  5. ↑ Archivált másolat. [2016. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. május 4.)
  6. ↑ Watts, Alan W. 1973, p. 321.
  7. ↑ Zen Effects: The Life of Alan Watts, by Monica Furlong
  8. ↑ http://query.nytimes.com/gst/abstract.html?res=9806E6D91731E63BBC4F52DFB7678388669EDE

Források

[szerkesztés]
  • Aitken, Robert. Original Dwelling Place. Counterpoint. Washington, D.C. 1997. ISBN 1-887178-41-4 (paperback)
  • Charters, Ann (ed.). The Portable Beat Reader. Penguin Books. New York. 1992. ISBN 0-670-83885-3 (hard cover); ISBN 0-14-015102-8 (paperback)
  • Furlong, Monica, Zen Effects: The Life of Alan Watts Houghton Mifflin. New York. 1986 ISBN 0-395-45392-5, Skylight Paths 2001 edition of the biography, with new foreword by author: ISBN 1-893361-32-2
  • Gidlow, Elsa, "Elsa:I Come With My Songs". Bootlegger Press and Druid Heights Books, San Francisco. 1986. ISBN 0-912932-12-0
  • Kapleau, Philip. Three Pillars of Zen (1967) Beacon Press. ISBN 0-8070-5975-7
  • Stirling, Isabel. Zen Pioneer: The Life & Works of Ruth Fuller Sasak, Shoemaker & Hoard. 2006. ISBN 978-1-59376-110-3
  • Watts, Alan, In My Own Way. New York. Random House Pantheon. 1973 ISBN 0-394-46911-9 (his autobiography)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Alan Watts című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alan_Watts&oldid=27352931”