Aleatória
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Aleatória annyit jelent, mint „a szerencsétől függő". Latin szó, az alea szótőből származik, ami „kockát” jelent. Az aleatória művészeti fogalom, olyan művészetet jelent, ami a véletlen elvére épít.
Irodalom
[szerkesztés]Irodalmi példa az aleatoriára a francia szürrealisták által alkalmazott automatikus írás, amely felhasználta például az álmokat is.
Zene
[szerkesztés]Pierre Boulez használta az aleatórikus zene kifejezést a saját műveire, hogy megkülönböztesse őket John Cage „határozatlan zené"-jétől, de azóta mindkettőjüket gyakran aleatórikusként említik. Boulez szándékosan úgy komponált, hogy a szekvenciákban és ismétlésekben az előadónak bizonyos szabadságot adjon, Cage pedig magát a komponálást tette a véletlenektől meghatározottá.
Magyarországon Kósa Gábor készített számos olyan kompozíciót, melyben a zene minden összetevőjét (hangmagasság, ritmus, hangszín stb.) egy véletlen-generátor segítségével határozott meg. Az ilyen kísérleti kompozíciók – lényegüknél fogva – nem adhatók elő többször azonos módon.
Film
[szerkesztés]A film története számos példát produkált az aleatóriára. Fred Camper SN című filmje (1984, 2002-ben mutatták be) esetében pénzfeldobással döntik el, hogy 18-ból melyik három tekercs kerül a vetítőbe és milyen sorrendben (és így 4896 változat létezik). Barry Salt, a filmtudós korábban csinált egy hattekercses filmet, amelyben a levetítő kockadobással dönti el a sorrendet, és ez 720 változatot jelent.