Ugrás a tartalomhoz

Alánt Oszkár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alánt Oszkár
SzületettAltmann Oszkár
1928. augusztus 19.
Újpest
Elhunyt1985. május 16. (56 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • sebész
  • farmakológus
Iskolái

Alánt Oszkár, születési és 1955-ig használt nevén Altmann Oszkár (Újpest, 1928. augusztus 19. – Budapest, 1985. május 16.) orvos, farmakológus, az orvostudományok kandidátusa (1975).

Élete

[szerkesztés]

Altmann Gyula Oszvald (1889–1963) és Trebics Mária (1897–1949) fiaként született.[1] Gyermekkorát Újpesten töltötte. Apja Görlitzből származó, nemzetközileg ismert német faszobrász volt, anyai ágon Zala vármegyei zsidó családból származott. A vészkorszakot saját újpesti házukban élték túl.[2]

Középiskolai tanulmányait az Újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban kezdte. 1947-ben a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett. 1953. augusztus 11-én a Budapesti Orvostudományi Egyetemen avatták orvosdoktorrá. A következő évben aneszteziológiai, 1957-ben általános sebészi szakorvosi vizsgát tett.

1953 és 1956 között az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet tudományos segédmunkatársa, 1956 és 1959 között a budapesti IV. kerületi Károlyi Sándor Kórház Sebészeti Osztályának segédorvosa, 1959 és 1962 között sebész alorvosa, 1962 és 1967 között klinikai adjunktusa, 1967–1968-ban a Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika tudományos munkatársa, 1968 és 1979 között tudományos főmunkatársa és a Klinikai-farmakológiai Kutatócsoport vezetője, 1979 és 1985 között az Országos Sebészeti Intézet osztályvezető főorvosa volt. Hosszabb tanulmányúton járt Angliában és Romániában.

Tagja volt a Magyar Sebész, a Magyar Endokrinológiai és a Magyar Hematológiai Társaságnak, illetve 1972-től vezetőségi tagja a Magyar Diabetes Társaságnak. Egy lánya született, de feleségével közösen nevelték testvérének fiát is.[2]

Halálát agyi érkatasztrófa okozta.[2]

Díjai, elismerései

[szerkesztés]
  • Akadémiai Pályadíj (1973)

Művei

[szerkesztés]
  • A vérsavó alvadásgátló tényezője. Kovács Ervinnel, Horn Zoltánnal. – A thrombin-inactiválás sebességét befolyásoló tényezőkről. Kovács Ervinnel, Horn Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1950, 39.)
  • A coagulogramm jelentősége a thrombosis diagnosztikájában. Kovács Ervinnel, Horn Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1951, 15.)
  • A dikumarin-kérdéséről. Kovács Ervinnel, Horn Zoltánnal. (Orvosi Hetilap, 1953, 23.)
  • Az E-vitamin hatása a szénhydrátanyagcserére. Horn Zoltánnal, Bogsch Sonjával. (Orvosi Hetilap, 1953, 33.)
  • Kísérleti adatok a cukoranyagcsere központi szabályozásában. Többekkel. Altmann Oszkár néven. (Kísérletes Orvostudomány, 1954)
  • Largactil-kezelés kapcsán fellépett diabetesről. Böszörményi Zoltánnal, Horn Zoltánnal, Dér Piroskával és Brunecker Györgyivel. (Orvosi Hetilap, 1957, 29.)
  • Egyszerű, állandó hólyag drainage készülék. (Orvosi Hetilap, 1957, 36.)
  • A postthrombotikus oedemák kezelése panthesinnel és hyderginnel. Horn Zoltánnal, Lazarits Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1959, 2.)
  • Hyperthyreosis szerepe a mellékvesekéreg elégtelenség létrejöttében. Lazarits Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1959, 18.)
  • Anus praeternaturalisra alkalmazható hygienikus széklettartály. Horváth Nándorral. (Orvosi Hetilap, 1963, 50.)
  • Warfarin Sodium-mal szerzett tapasztalataink a postoperativ thromboembolia megelőzésében és a thrombozis kezelésében. (Orvosi Hetilap, 1964, 2.)
  • Chirurgische Eingriffe an den unteren Externitäten bei Diabetikern. Lazarits Jenővel. (Acta Chirurgica, 1965)
  • Tapasztalataink alsóvégtag arteriás vérellátási zavarokban Halidor készítménnyel. Horváth Nándorral. (Magyar Belorvosi Archívum, 1968, 6.)
  • Erfahrungen mit gezielter prophylaktischer Anticoagulantbehandlung bei 6551 operierten Kranken. Alexy Gy.-vel. (Acta Chirurgica, 1969)
  • Megfigyeléseink az ún. „functionalis” postoperatív véralvadási zavarokról. (Magyar Sebészet, 1971)
  • Chirurgie bei Diabetes. Lazarits Jenővel, Kothe, Wernerrel. (Budapest–Berlin, 1973)
  • A coagulatios és fibrinolitikus rendszer viszonyának változása műtét alatt és a postoperatív szakaszban. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1973)
  • Effect of Surgery on Carbohydrate Metabolism. 1–2. (Acta Chirurgica, 1975)
  • Benignus monoclonalis gammopathia és primaer hyperparathyreosis. Zséli Jánossal, Kertész Frigyessel. (Orvosi Hetilap, 1980, 8.)
  • Műtők munkaszervezése. (Budapest, 1983)
  • Insulin Production of Isolated Fresh and Cryopreserved Islands of Langerhans of Rats. Többekkel. (Transplant-Kunstliche Organe, 1985)
  • A primer aldsoteronismus sebészi kezelésének eredményei a praeoperatív diagnózis és a mellékvese morphológia retrospectiv elemzése alapján. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1985, 35.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Altmann Gyula és Trebics Mária házasságkötési bejegyzése az újpesti polgári házassági akv. 172/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2025. március 13.)
  2. ↑ a b c Bak János (2012). „Tizenkét Lipótvárosi berzsenyista családja”. Múlt és Jövő 23 (1), 49. o. 

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alánt_Oszkár&oldid=27970243”