Aktöbe

	Aktöbe
	; Aktöbe címere
	; Aktöbe címere
	Közigazgatás
Ország	Kazahsztán
Jogállás	város
Alapítás éve	1869
Polgármester	Aszhat Saharov
Irányítószám	030000
Körzethívószám	7132
	Népesség
Teljes népesség	387 807 fő (2015)
– elővárosokkal	894 333 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	219 m
Terület	297,39 km²
Időzóna	UTC + 5 időzóna (UTC + 5) (UTC)
Világörökség-azonosító	1442-013
	Elhelyezkedése
	é. sz. 50° 17′ 01″, k. h. 57° 13′ 47″50.283611°N 57.229722°EKoordináták: é. sz. 50° 17′ 01″, k. h. 57° 13′ 47″50.283611°N 57.229722°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Aktöbe témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Aktöbe (kazak: Ақтөбе, Aqtöbe; orosz: Актобе, Aktobe; 1999-ig Актю́бинск, Aktyubinszk) város Kazahsztánban a Jelek folyó két partján, az Aktöbe terület(wd) közigazgatási központja. 2021-ben 513 004 lakosa volt.^[2]

Története

A mai Aktöbe régió területe számos közép-ázsiai kultúra és birodalom emelkedésének és bukásának volt tanúja. 1869-ben egy orosz katonai erőd épült a Kargali(wd) és a Jelek folyók összefolyásánál, az Orenburg-Kazalinszk vasútvonal mentén. Ettől az időszaktól kezdve szláv telepesek kezdtek a régióba letelepedni gazdálkodás céljából, és hamarosan település alakult ki az erőd körül. 1874-ben az erőd területét kiterjesztették, és az utakat az erőd kapujáig vitték el. 1891-ben a települést körzeti városnak, hivatalosan Aktjubinszknak nevezték el.

A 19. század végén és a 20. század elején gyorsan bővült a település. Míg az 1889-es népesség 2600 volt, 1909-re a lakosság több mint négyszeresére, 10 716 lélekre nőtt. A századfordulón a városban már két templom, egy tatár mecset, egy orosz-kirgiz fiú és lányiskola, egy klinika, egy bank, egy posta, városi park, mozi és két malom is működött. 1901-től a Trans-Aral vasút is a keresztül ment a városon. Az első világháborút megelőző években az ipar is kezdett fejlődni a városban: egy villamos gyár, egy téglagyár is épült, és éves vásártartási jogot is kapott.

Népessége

Aktöbe népességének változása

A népesség alakulása 1897 és 2024 között

Lakosok száma	2817	48 749	190 569	249 759	262 830	348 956	371 357	476 967	513 004	570 475
	1897	1939	1979	2004	2007	2010	2013	2018	2021	2024

Adatok: Wikidata

A népesség etnikai összetétele

A város lakosságának etnikai összetétele változatos. A 2009-es népszámlálás eredményei szerint a kazakok alkották a legnagyobb etnikai csoportot Aktöbe város közigazgatási területén. Mögöttük, jelentős lemaradással az oroszok álltak, akik korábban uralták a várost. Az ukránok, tatárok, németek, koreaiak és más nemzeti kisebbségek aránya elenyésző.^[3]

**1897. évi népszámlálás**^[4]
nemzetiség	fő	%
orosz	1728	61,3 %
ukrán	550	19,5 %
tatár	276	9,8 %
mordvin	126	4,5 %
kazak	96	3,4 %
baskír	10	0,4 %
egyéb	31	1,1 %
összesen	2817	100 %

**1939. évi népszámlálás**^[5]
nemzetiség	fő	%
orosz	26 041	53,4 %
ukrán	10 694	21,9 %
kazak	7641	15,7 %
tatár	2672	5,5 %
zsidó	251	0,5 %
mordvin	241	0,5 %
egyéb	1526	3,5 %
összesen	48 749	100 %

**2009. évi népszámlálás**
nemzetiség	fő	%
kazak	286 672	73,19 %
orosz	75 242	19,21 %
ukrán	12 694	3,24 %
tatár	6737	1,72 %
német	2431	0,62 %
koreai	1248	0,32 %
egyéb	6645	1,7 %
összesen	391 669	100 %

**2015 év elején**^[6]
nemzetiség	fő	%
kazak	335 182	76,30 %
orosz	74 195	16,89 %
ukrán	11 755	2,68 %
tatár	6742	1,53 %
német	2647	0,60 %
koreai	1244	0,28 %
egyéb	7550	1,72 %
összesen	439 315	100 %

**2021 év elején**^[7]
nemzetiség	fő	%
kazak	413 633	80,63 %
orosz	70 305	13,7 %
ukrán	10 452	2,03 %
tatár	6614	1,28 %
német	2699	0,52 %
koreai	1199	0,23 %
egyéb	8102	1,57 %
összesen	513 004	100 %

2021 elején Aktöbe város lakossága a régió lakosságának 57,36 %-át tette ki.^[8] A régióban élő kazakok 55,21 %-a, míg a oroszok 73,23%-a Aktöbében él. Hasonló helyzet alakult ki a tatárok (73,59%), koreaiak (85,39%), azeriek (76,88%), örmények (81,08%) körében is.^[7]

Földrajza

A város földrajzi koordinátái é. sz. 50°18′ 00″, k. h. 57°10′ 00″.

Földrajzi helyzete

A város az Aktöbe terület északi részén fekszik, az Urál bal oldali mellékfolyójának, a Jelek folyónak kezdetben csak a bal, mára mindkét partján, azon a helyen, ahol a Kargali folyó(wd) beletorkollik; a Poduralszkoje-fennsík(wd) középső részén, amely 250-400 m magasságban elterülő síkság.^[9] Poduralszkoje-fennsík jellegzetessége, hogy a talajok alatt kréta időszaki ásványi alapréteg található (a mélyedésekben paleogén agyagok borítják), ami azt eredményezi, hogy azokon a helyeken, ahol az erózió következtében a talajréteg lepusztult, fehér színű krétakori lerakódások látszanak.^[10]

Európa és Ázsia határa

Az Európa és Ázsia közötti határ meghatározásának kérdése nagyon ellentmondásos. Ha az Urál folyó mentén húzzuk meg a határt ezen földrészek között, akkor Aktöbe kétségtelenül Ázsiában fekvő város lesz. Azonban Európa, a legtöbb geográfus által jelenleg elfogadott keleti határai felölelik Kazahsztán egy kis részét, ahol a Kaszpi-tenger partja által alkotott európai határt a kazahsztáni Zsem folyón(wd) és a Mugalzsar dombok kötik össze az Urállal, az Urál déli nyúlványával. Eszerint Aktöbe európai város.^[11]

A földgömb jelentős, nagy földrajzi egységekre való felosztása során a legtöbb modern geográfus az egykori Szovjetuniót különálló területi egységként kezelte, amely egy kontinenshez hasonlítható, ami nyugaton kissé elkülönült Európától, délen és keleten pedig Ázsiától; ezt a különbséget a Szovjetunió háromnegyedét kitevő Oroszország esetében is fenntartották.^[11]

Éghajlata

Aktöbe éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	4,1	5,5	23,6	30,9	38,3	40,2	42,2	41,1	38,3	29,7	17,0	13,0	42,2
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	−8,4	−7,6	−0,5	13,7	22,6	28,4	30,1	28,6	21,7	11,9	0,8	−5,9	11,4
Átlaghőmérséklet (°C)	−12,4	−12,1	−5,4	7,5	15,2	20,9	22,8	20,9	14,5	6,3	−3,0	−9,8	5,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−16,4	−16,6	−10,2	1,2	7,8	13,3	15,6	13,3	7,3	0,7	−6,8	−13,6	−0,3
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−39,6	−39,3	−36,4	−16,4	−3,8	0,9	6,0	1,6	−7,4	−13,6	−30,4	−41,5	−41,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	25	22	26	28	31	39	31	29	20	27	28	30	336
Forrás: Климат и погода в Актобе

Aktöbe híres szülöttei

Nyikolaj Kuznyecov (1911–1995), mérnök-altábornagy, akadémikus, számos repülőgép- és rakétahajtómű főkonstruktőre.
Rasid Nyezsmetgyinov(wd) (1912–1974), nemzetközi sakkmester, ötszörös szovjet bajnok
Viktor Pacajev (1933–1971), űrhajós
Viktor Modzolevszkij (1943–2011), világbajnok párbajtőrvívó
Marat Oszpanov(wd) (1949–2000), a Kazah Köztársaság parlamentje alsóházának (mazsilisz(wd)) első elnöke, akadémikus
Marat Tazsin(wd), (sz. 1960) külügyminiszter (2007–2009), 2014-től oroszországi nagykövet
Jurij Loncsakov (sz. 1965), űrhajós
Valerij Ljukin(wd) (sz. 1966), 2x olimpiai bajnok tornász (Szöul 1988)
Galib Zsafarov (sz. 1978), világbajnok ökölvívó
Zsalgasz Zsumagulov(wd) (sz. 1988), MMA harcos
Dimash Qudaibergen (sz. 1994), énekes, zeneszerző, multiinstrumemtalista
Szabina Altinbekova(wd) (sz. 1996), röplabdázó
Bala(wd) (Danyijar Kulimsa) (sz. 1998), a kazak Ninety One(wd) együttes énekese
Jevgenyij Fjodorov(wd) (sz. 2000), kerékpáros, 2020-ban a Székelyföldi Körverseny (Tour de Szeklerland(wd)) egyik szakaszának győztese

Jegyzetek

↑ http://pop-stat.mashke.org/kazakhstan-cities.htm
↑ City & town of Kazakhstan (pop-stat.mashke.org)
↑ Актюбинская область. Итоги Национальной переписи населения Республики Казахстан 2009 года Archiválva 2014. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Asztana, 2011. – 2. kötet 4–9. o.
↑ Первая всеобщая перепись населения Российской Империи 1897 г. Распределение населения по родному языку и уездам Российской Империи кроме губерний Европейской России. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
↑ Всесоюзная перепись населения 1939 года. Национальный состав населения районов, городов и крупных сел союзных республик СССР. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
↑ Численность населения Республики Казахстан по отдельным этносам на начало 2015 года (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2015 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті, 2015. június 1. [2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
↑ ^a ^b 2021 жыл басына Қазақстан Республикасы халқының жекелеген этностары бойынша саны (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2021 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті. [2021. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
↑ Об изменении численности населения Актюбинской области в разрезе городов и районов с 1 января 2020 года до 1 января 2021 года. [2022. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
↑ Топонимика Казахстана: Энциклопедический справочник. Alma-Ata: Аруна Ltd. 2010. 816. o. ISBN 9965-26-330-2
↑ Почвенный институт имени В. В. Докучаева. Почвенно-географическое районирование СССР в связи с сельскохозяйственным использованием земель. — Изд-во Академии наук СССР, 1962.
↑ ^a ^b Európa - az Encyclopædia Britannica szócikke

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[92745f212ab25851a1c481dd4d54f53efae92b05-1] ttp://pop-stat.mashke.org/kazakhstan-cities.htm

[2] City & town of Kazakhstan (pop-stat.mashke.org)

[3] Актюбинская область. Итоги Национальной переписи населения Республики Казахстан 2009 года Archiválva 2014. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Asztana, 2011. – 2. kötet 4–9. o.

[4] Первая всеобщая перепись населения Российской Империи 1897 г. Распределение населения по родному языку и уездам Российской Империи кроме губерний Европейской России. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)

[Перепись_1939_нацсостав-5] Всесоюзная перепись населения 1939 года. Национальный состав населения районов, городов и крупных сел союзных республик СССР. Демоскоп Weekly. (Hozzáférés: 2022. április 28.)

[6] Численность населения Республики Казахстан по отдельным этносам на начало 2015 года (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2015 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті, 2015. június 1. [2022. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)

[stat_2021-7] 2021 жыл басына Қазақстан Республикасы халқының жекелеген этностары бойынша саны (A Kazah Köztársaság népessége az egyes etnikai csoportok szerint 2021 év elején). Қазақстан Республикасы Ұлттық экономика министрлігі Статистика комитеті. [2021. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)

[8] Об изменении численности населения Актюбинской области в разрезе городов и районов с 1 января 2020 года до 1 января 2021 года. [2022. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 28.)

[9] Топонимика Казахстана: Энциклопедический справочник. Alma-Ata: Аруна Ltd. 2010. 816. o. ISBN 9965-26-330-2

[10] Почвенный институт имени В. В. Докучаева. Почвенно-географическое районирование СССР в связи с сельскохозяйственным использованием земель. — Изд-во Академии наук СССР, 1962.

[:0-11] Európa - az Encyclopædia Britannica szócikke

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]