Ajdovščina
Ajdovščina | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovénia |
Tájegység | Primorska |
Statisztikai régió | Goriška |
Község | Ajdovščina |
Rang | város |
Alapítás éve | i. e. 200 körül |
Polgármester | Tadej Beočanin |
Irányítószám | 5270 |
Körzethívószám | 05 |
Rendszám területkód | GO |
Népesség | |
Teljes népesség | 6843 fő (2020. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 73,8 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 106,1 m |
Terület | 245,2 km² |
Időzóna | UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″45.888356°N 13.905238°EKoordináták: é. sz. 45° 53′ 18″, k. h. 13° 54′ 19″45.888356°N 13.905238°E | |
Ajdovščina község elhelyezkedése | |
Ajdovščina weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Ajdovščina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ajdovščina ([ˈa:jdouʃʧina], olaszul Aidussina [ajˈdussina], németül Haidenschaft [ˈhaedənʃaft]) város és az azonos nevű község központja Szlovéniában, 18 km-re az olasz határtól, Primorska tájegység és Goriška statisztikai régió területén.
Fekvése
[szerkesztés]A város a szlovén karsztvidéken fekszik, Ljubljanától 50 km-re délnyugatra, Nova Goricától 20 km-re keletre a Vipava völgyében. Postojna és Nova Gorica közötti műút kb. felén található.
Története
[szerkesztés]Az ókorban, a stratégiailag fontos Via Gemina, Aquileia és Emona (Ljubljana) közötti szakaszán, Castra ad Fluvium Frigidum néven jegyzik először i. e. 200-ban, de már i. e. 2000-től lakott hely. Futárállomás és egy megerősített tábor áll a város helyén. Itt nyert csatát 394-ben I. Theodosius római császár, Eugenius ellenében, a Frigidus (maiVipava) mentén.
Castra sorsa 451-ben pecsételődik meg, mikor a hunok, Attila vezetésével felégetik.
A középkorban Krajna része, majd a napóleoni háborúk után az osztrák Tengermellék tartományhoz csatolják.
Az I. világháború után Olaszország szerzi meg, a II. világháború után Jugoszlávia az új gazda. 1991-ben függetlenedik Szlovéniával együtt.
Gazdasága
[szerkesztés]Gyümölcstermesztő vidék. A Vipava völgyében szőlők és gyümölcsösök váltják egymást. Borospincéi vörösbort rejtenek. Feldolgozóipara is e nyersanyagokra alapoz. Híres a Fructal gyümölcsléüzem.
Ezeken kívül jelentős fa-, bútor- és textilipara van.
Éghajlata
[szerkesztés]A városka klímája mediterrán, ezért a tél enyhe (min. -1 °C, max. 17 °C), a nyár viszont meleg (min. 20 °C, max. 39 °C). A hegyekből lezúduló bóra miatt az építkezéseknél egy sajátos „stílus” alakult ki, a mediterrán épületek tetejére köveket tesznek, hogy megvédjék a cserepeket a szél erejétől. Ez az építkezési forma érdekessé teszi a település látképét is.
Híres emberek
[szerkesztés]- Martin Baučer (1595–1668) – történész
- Anton Cebej (1722–1774) – festő
- Josip Križaj (1911–1948) – pilóta
- Karel Lavrič (1818–1876) – politikus
- Danilo Lokar (1892–1989) – szerző
- Veno Pilon (1896–1970) – festő
- Edi Šelhaus (1919–2011) – fényképész
- Avgust Žigon (1877–1941) – irodalomtörténész
Sport
[szerkesztés]A város első osztályú (Prva Liga Telekom Slovenije) futballcsapata a Nogometni Klub Primorje. A közelben található egy 1080 m-es, füves sportrepülőtér is.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
További információk
[szerkesztés]- A település hivatalos oldala (szlovénül)
- Térkép a Geopedis.si-n (szlovénül)
- Turisztikai információk (TIC Ajdovščina) (angolul)
- Virtuális városnézés (Burger.si) (angolul)
- Vipava-völgy – panorámaképek(angolul)
- Az NK Primorje hivatalos oldala (szlovénül)
- Aeroklub Josip Križaj Ajdovščina (szlovénül)/(angolul)