Postojna
Postojna | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovénia | ||
Statisztikai régió | Primorsko-notranjska | ||
Község | Postojna | ||
Rang | város | ||
Irányítószám | 6230 | ||
Körzethívószám | +386 05 | ||
Rendszám területkód | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 9605 fő (2020. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület |
| ||
Időzóna | UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 14° 12′ 55″45.774350°N 14.215280°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 28″, k. h. 14° 12′ 55″45.774350°N 14.215280°E | |||
Postojna község elhelyezkedése | |||
Postojna weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Postojna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Postojna (IPA: [pɔsˈtoːjna], olaszul: Postumia IPA: [posˈtuːmja], németül: Adelsberg IPA: [ˈaːdəlsbɛɐk]) városka és Postojna község központja Szlovéniában, 40 km-re az olasz határtól. Lakosainak száma 14 581 (2002). Világhírű látványossága a cseppkövekben gazdag Postojna-barlang, valamint a közelben lévő predjamai vár.
Fekvése
[szerkesztés]A város a szlovén karsztvidék szívében, Ljubljanától 40 km-re délnyugatra található, félúton a tenger felé.
Története
[szerkesztés]A középkorban a Habsburgok alatt Krajna része volt 1918-ig. Az első világháborút követően Olaszország szerezte meg, 1918 és 1945 között Olaszországhoz tartozott. A második világháború után a titói szocialista Jugoszlávia lett az új gazda. 1991-től a függetlenné vált Szlovénia része. 1994. október 3-án az addig nagyobb Postojna községből (járásból) kivált Pivka község (járás).
Látnivalók
[szerkesztés]Postojna jólétének forrása a Postojna-barlang (Postojnska jama). Első leírása a 17. századból való. Az 1800-as években elkezdődik feltárása és turisztikai hasznosítása. Két akkori újdonság, a vasút és a villanyáram igen jó hatással volt a turizmusra. A turisták kisvasúttal juthatnak be a barlangba, ahol gyalogtúrát tesznek, majd újból vonatra szállva jönnek a felszínre. Az 1980-as évek óta a látogatók száma meghaladja az évi egymilliót.
A cseppkőbarlang szokásos látnivalóin túl itt látható még a barlangi vakgőte (Proteus anguinus), melyet népiesen emberhalnak is neveznek, mivel bőrszínük közel azonos.
A településhez tartozik a központtól mintegy 11 km-re fekvő predjamai vár, amely a világ legnagyobb barlangvára. A 123 méteres függőleges sziklafalba épített erődítmény szinte bevehetetlen volt, mivel a mögötte nyíló barlangrendszeren át folyamatos utánpótlással láthatták el.
Képek
[szerkesztés]-
A Tito tér, Postojna főtere
-
A Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia Karsztkutató Intézetének épülete
-
Szent István-templom
-
Hotel Jama (jama = barlang)
-
Cseppkő Postojna barlangrendszerében
-
A Predjama (am. barlang előtti) várkastély Postojna közelében
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap (szlovénül, angolul és olaszul)
- Postojnai cseppkőbarlang (angolul)