Aglaiocercus berlepschi
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Aglaiocercus berlepschi (Hartert, 1898) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
|
Cyanolesbia berlepschi | ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Aglaiocercus berlepschi témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Aglaiocercus berlepschi témájú kategóriát. |
Az Aglaiocercus berlepschi a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a kolibrifélék (Trochilidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
[szerkesztés]A fajt René Primevère Lesson francia orvos és ornitológus írta le 1832-ben, a Cynanthus nembe Cyanolesbia berlepschi néven. Sorolták a fecskekolibri (Aglaiocercus kingii) alfajaként Aglaiocercus kingii berlepschi néven is.[3]
Előfordulása
[szerkesztés]Venezuela északkeleti részén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők és cserjések.[4]
Megjelenése
[szerkesztés]A hím testhossza 22 centiméter[5] (ebben benne vannak hosszú faroktollai is), a tojó 9,5-11 centiméter.
Természetvédelmi helyzete
[szerkesztés]Az elterjedési területe kicsi, egyedszáma 1500-7000 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. április 3.)
