Action directe

Az Action directe (AD) egy földalatti mozgalom anarchista és kommunista vonásokkal Franciaországban 1979 és 1987 között, mely körülbelül 50 merényletet és gyilkosságot vállalt magára. A szervezetet egy 1982. augusztus 19-i dekrétum alapján betiltották és feloszlatták, tagjait a Párizsi Legfelsőbb Bíróság terrorizmus vádjával elítélte.

Története

Az Action directe a GARI (Internacionalista forradalmi akciócsoportok) és az NAPAP (Fegyveres sejtek a népi függetlenségért) egyesüléséből született, mely végül 1977-ben az „autonóm mozgalom politikai-katonai koordinációjának” megalapításához vezetett. Ez a koordináció alakult át 1977-ben „gerillaszervezetté”, mely a 20. század elejei anarcho-szindikalista mozgalomtól kölcsönzött Action directe név alatt követett el – akkor még csak – anyagi kárral járó merényleteket az „imperializmus elleni harc” és a „proletariátus védelmének” érdekében. Az 1981-es amnesztia után az aktivistáik többsége befejezte az erőszak alkalmazását, azonban a többiek (egy párizsi és egy lyoni ágra szakadva) fegyveres harcba kezdtek.

Az ólomidőknek is nevezett 1970-es évek alatt számos, az elmúlt két évszázad anarchista aktivistái által elismert, „a tett propagandáját” követő csoportosulás jelent meg: a Rote Armee Fraktion (Vörös Hadsereg Frakció) Nyugat-Nemetorszagban, a Brigate Rosse (Vörös Brigádok) Olaszországban, a Szekigunha(wd) (Japán vörös csillag hadsereg) Japánban, a November 17. Görögországban, az IRA (Ír köztársasági hadsereg), a Cellules communistes combattantes (Harcoló kommunista csoportok) Belgiumban, az ETA, Weatherman az USA-ban, a KP-ML és a Devrimci Sol Törökországban stb.

1984-től kezdve az Action directe párizsi csoportja egyesült a RAF-fal a „Nyugat-Európa forradalmi egységei” mozgalmi név alatt, míg a lyoni ág az antiszemitizmus felé fordulva 5 erőszakos támadást hajtott végre. Leginkább ez a csoport volt Franciaországban az akkori marxista irányzat kifejezője. Úgy tartotta, hogy csak a terrorista akciók segítségével képesek egy elnyomó rendszer ellen fellépni.

Az Action directe többek között a következő cselekményekért vállalta a felelősséget: géppisztolytámadás 1979. május 1-jén a párizsi CNPF (Francia Vállalati Vezetők Országos Tanácsa) épülete ellen; miniszterek, a Sonacotra (a szociális lakásokat kezelő, állami irányítással működő társaság), ingatlanügynökségek, a francia hadsereg építményei, a fegyveriparhoz kötődő társaságok és Izrael állam ellen elkövetett merényletek; 1983-ban 3 párizsi rendőr, René Audran (a francia fegyvereladásokért felelős tábornok) és 1986-ban Georges Besse (a Renault vezérigazgatója) meggyilkolása. Emellett számos, általuk csak a proletariátus jogos kártalanításának tekintett fegyveres rablást is elkövettek.

1987. február 21-en az Action directe vezető tagjait, Jean-Marc Rouillant, Nathalie Ménigont, Joëlle Aubront és Georges Ciprianit Loiret megyében, egy Vitry-aux-Loges-i farmon elfogták. Mind a négyüket (és az 1984-ben elfogott Régis Schleichert) életfogytiglani börtönbüntetésre itélték, legkorábban 18 év utáni feltételes szabadlábrahelyezéssel.

Joëlle Aubron büntetését 2004 júniusában egészségi okok miatt felfüggesztették. 2006. március 1-jén hunyt el Párizsban tüdőrákban. Jean-Marc Rouillannak írásai jelentek meg a börtönéletről a Ce qu'il faut détruire-ben (Amit el kell pusztítani). Nathalie Ménigon a bürtönben kétszer agyvérzést kapott, ami miatt egyensúly-, mozgás- és memóriazavarban szenved. Az ő egészségi okok miatti szabadlábra helyezését legutoljára 2006. október 24-én utasították el. Régis Schleicher kérelmeit mindeddig visszautasították.

Bibliográfia

Tanulmányok az Action directe-ről

Alain Hamon et Jean-Charles Marchand, Action directe. Du terrorisme français à l'euroterrorisme, Le Seuil 1986
Roland Jacquard, La longue traque d'Action directe, Albin Michel, 1987
Michael York Dartnell, Action directe : ultra-left terrorism in France, London 1995
Loïc Debray, Jean-Pierre Duteuil, Philippe Godard, Henri Lefebvre, Catherine Régulier, Anne Sveva, Jacques Wajnsztejn, Paroles Directes. Légitimité, révolte et révolution : autour d'Action directe, Acratie 1990

Az Action directe tagjainak művei

Action directe, Pour un projet communiste, Docom 1982
Action directe, Textes de prison, 1992–1997, Jargon libre 1997
Le Prolétaire précaire, Jean-Marc Rouillan, Nathalie Ménigon, Joëlle Aubron, Régis Schleicher, Acratie 2000
Jean-Marc Rouillan, Je hais les matins, Denoël 2001

Filmográfia

Action directe : la révolution à tout prix, Jean-Charles Deniau, France 3 – Théophraste 2001 ;
Faites entrer l'accusé : Action directe, France2.
Ni vieux, ni traîtres, Pierre Carles 2006.

Lásd még

További információk

(franciául) Az Action directe kronológikus története
(franciául) Ne laissons pas faire / Ne hagyjuk megtenni (támogatói oldal)
(franciául) Az AD akcióinak kronológiája