Ugrás a tartalomhoz

Acetazolamid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Acetazolamid
IUPAC-név
N-(5-Szulfamoil-1,3,4-tiadiazol-2-il)acetamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 59-66-5
PubChem 1986
ChemSpider 1909
DrugBank DB00819
KEGG D00218
ChEBI 27690
ATC kód S01EC01
SMILES
NS(=O)(=O)c1nnc(s1)NC(=O)C
InChIKey BZKPWHYZMXOIDC-UHFFFAOYSA-N
UNII O3FX965V0I
ChEMBL 20
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H6N4O3S2
Moláris tömeg 222,25 g/mol
Olvadáspont 258–259 °C
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus None
Biológiai
felezési idő 		2–4 hours
Fehérjekötés 70–90%
Kiválasztás Urine (90%)[1]
Terápiás előírások
Jogi státusz Rx-only
S4
POM
Rx-only
Terhességi kategória B3 (AU)
Alkalmazás per os, IV


Az acetazolamid, amelyet többek között Diamox márkanéven árulnak, zöldhályog, epilepszia, magassági betegség, időszakos bénulás, idiopátiás intracranialis hypertonia (tisztázatlan okú megnövekedett agyi nyomás), a vizelet lúgosodása és szívelégtelenség kezelésére használt gyógyszer.[2][3] Hosszú távon alkalmazható nyitott zugú glaukóma és rövid távon akut zárt zugú glaukóma kezelésére, a műtétig.[4] Szájon át vagy vénába adott injekcióban kell bevenni. Az acetazolamid ún. első generációs karboanhidráz-gátlóként csökkenti a csarnokvíz mennyiségét és nyomását a szemben.

Mellékhatásai

[szerkesztés]

Gyakori mellékhatásai a zsibbadás, a fülzúgás, az étvágytalanság, a hányás és az álmosság.[2] Jelentős vese-, májproblémákkal küzdőknek, vagy szulfonamidokra allergiásoknak nem ajánlott.[5] Az acetazolamid a vizelethajtó gyógyszerek (diuretikumok) és a karboanhidráz inhibitorok családjába tartozik. Úgy működik, hogy csökkenti a hidrogénionok és a hidrogén-karbonátok képződését a szén-dioxidból és a vízből.[2]

Története

[szerkesztés]

Az acetazolamid 1952-ben került az orvosi használatba.[6] Az Egészségügyi Világszervezet alapvető gyógyszerek listáján szerepel.[7] Az acetazolamid generikus gyógyszerként kapható.[2]

Orvosi felhasználása

[szerkesztés]

A glaukóma, a gyógyszer okozta ödéma, a szívelégtelenség által kiváltott ödéma, az epilepszia kezelésére és a műtét utáni szemnyomás csökkentésére alkalmazzák.[8][9] Magassági betegség,[10] régebben Ménière-kór, megnövekedett koponyaűri nyomás és neuromuszkuláris rendellenességek kezelésére is.[11]

Főként a menstruációval összefüggő epilepszia esetén alkalmazzák, és a refrakter epilepszia egyéb kezeléseinek kiegészítéseként.[8][12] Bár számos internetes webhely arról számol be, hogy alkalmazható Marfan-szindrómás egyének duralis ectasia kezelésére, az állítást alátámasztó egyetlen bizonyíték egy 14 beteg bevonásával végzett vizsgálatból származik, amelyet nem ellenőriztek vagy nem publikáltak.[13][14] A Marfan-szindrómához kapcsolódó intrakraniális hipotenzió számos publikált esete óvatosságot igényel az acetazolamid alkalmazásakor ezeknél a betegeknél, hacsak nincs erre egyértelmű indikáció, mivel tovább csökkentheti a koponyaűri nyomást.[15] Egy 2012-es áttekintés és metaanalízis megállapította, hogy „korlátozott alátámasztó bizonyíték” áll rendelkezésre, de az acetazolamid „megfontolható” a központi az (obstruktív) alvási apnoe kezelésében.[16]

A metotrexát által kiváltott vesekárosodás megelőzésére is alkalmazták a vizelet lúgosításával, felgyorsítva a metotrexát kiválasztását a vizeletben való oldhatóságának növelésével.[11][17] Vannak bizonyítékok, amelyek alátámasztják a hemiplegikus migrén megelőzésére való alkalmazását.[18]

Kisebb klinikai vizsgálatok is ígéretes eredményeket mutattak a normál nyomású vízfejűség hydrocephalus (NPH) kezelésében olyanoknál, akiknél a shunt műtét ellenjavallt, az acetazolamid hatékony alternatíva lehet.

Nyitott zugú glaukóma

[szerkesztés]

Az acetazolamidot nyitott zugú glaukóma kezelésére használják. A karboanhidráz-inhibitor képes csökkenteni a szemfolyadék mennyiségét és a folyadék ozmolalitását a szemcsarnokban csökkenti a szem intraokuláris nyomását. A gyógyszert szájon át szedhető tabletta formájában rendelik.

Magassági betegség

[szerkesztés]

Az acetazolamidot akut hegyibetegség kezelésére is használják, amely arra kényszeríti a veséket, hogy a bikarbonátot, a szénsav konjugált bázisát ürítsék, amitől a vér savasabbá válik.[11] Mivel a szervezet annak savasságát a szén-dioxid -koncentrációjával érzékeli, a vér mesterséges savanyítása azzal téveszti meg a szervezetet, hogy túl sok CO 2 van benne, és ez a félreértés arra készteti a szervezetet, hogy az észlelt felesleges CO 2 -t mélyebb és gyorsabb légzéssel ürítse ki, ami viszont növeli az oxigén mennyiségét a vérben.[19][20] Az acetazolamid nem azonnali gyógymód az akut hegyi betegségre; inkább felgyorsítja (vagy utazás előtti bevételkor korai beindulásra kényszeríti a szervezetet) az akklimatizációs folyamat egy részét, ami viszont segít a tünetek enyhítésében.[21] Az acetazolamid továbbra is hatásos, ha szedését hegyi betegség korai szakaszában kezdik el. Megelőzésként egy nappal a magasságra való utazás előtt kezdik, és az első 2 napon a magasságban folytatják.[22]

Terhesség és szoptatás

[szerkesztés]

Az acetazolamid B3 terhességi kategória Ausztráliában, ami azt jelenti, hogy a patkányokon, egereken és nyulakon végzett vizsgálatok, amelyekben az acetazolamidot intravénásan vagy orálisan adták be, megnövelték a magzati fejlődési rendellenességek kockázatát, beleértve a végtaghibákat is.[9] Ennek ellenére az embereken végzett vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték ezek alátámasztására vagy elutasítására.

Korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre az acetazolamidot szedő szoptató anyák hatásairól. A terápiás dózisok alacsony szintet hoznak létre az anyatejben, és várhatóan nem okoznak problémát a csecsemőknél.[23]

Mellékhatások

[szerkesztés]

Az acetazolamid gyakori mellékhatásai aparesztézia, fáradtság, álmosság, depresszió, csökkent libidó, keserű vagy fémes íz érzete, hányinger, hányás, hasi görcsök, hasmenés, fekete széklet, poliuria, vesekő, metabolikus acidózis és elektrolit-változások (hipokalémia hyponatraemia).[8] Míg a kevésbé gyakori mellékhatások közé tartozik a Stevens-Johnson-szindróma, az anafilaxia és a vér diszkrazia.

Ellenjavallatok[9]

[szerkesztés]
  • Hiperklórémiás acidózis
  • Hipokalémia (alacsony káliumszint a vérben)
  • Hyponatrémia (alacsony vér nátriumszint)
  • Mellékvese-elégtelenség
  • Károsodott veseműködés
  • Az acetazolamiddal vagy más szulfonamidokkal szembeni túlérzékenység.
  • Jelentős májbetegség vagy májfunkció károsodás, beleértve a májzsugort a hepatikus encephalopathia kialakulásának kockázata miatt. Az acetazolamid csökkenti az ammónia clearance-ét.

Kölcsönhatásai[9]

[szerkesztés]
  • Csökkenti az amfetaminok kiürülését, mert növeli a vese tubuláris vizelet pH-értékét.
  • Egyéb karboanhidráz-inhibitorok – a karboanhidrázra gyakorolt additív gátló hatású, ezáltal fennáll a toxicitás lehetősége.
  • Növelheti a ciklosporin plazmaszintjét.
  • Antifolátokkal, például trimetoprim, metotrexát, pemetrexed és raltitrexed.
  • A hipoglikémiás szerek esetén egyaránt növelheti vagy csökkentheti a vércukorszintet.
  • lítium fokozza a kiválasztást, ezáltal csökkenti a terápiás hatást.
  • Methenamin vegyületek, csökkenti a meténaminok vizelettel történő kiválasztását.
  • Csökkenti a fenitoin kiválasztását, ezáltal növeli a toxicitás lehetőségét.
  • A Primidon plazmaszintjét csökkenti. Így csökkenti annak görcsoldó hatását.
  • Csökkenti a kinidin vizelettel történő kiválasztását, ezáltal növeli toxicitása lehetőségét.
  • Szalicilátok esetén, nő azok súlyos toxicitásának lehetősége.
  • Nátrium-hidrogén-karbonáttal nő a vesekőképződés lehetősége.
  • Az antikoagulánsok, a szívglikozidok hatását fokozhatja.

Hatásmechanizmusa

[szerkesztés]
Szén-anhidráz (szalagdiagram) komplex szulfonamid-gátlóval (labda-botos diagram
Proximális csavart tubulus. A vizeletüreg a bal oldalon látható

Az acetazolamid egy karboanhidráz-gátló, ezért a szénsav felhalmozódását okozza.[11] A szén-anhidráz a vörösvértestekben és sok más szövetben található enzim, amely a következő reakciókat katalizálja:[24]

H 2 CO 3 ⇌ H 2 O + CO 2

ezáltal csökkenti a vér pH-értékét a következő reakcióval, amelyen a szénsav megy keresztül:[25]

H 2 CO 3 ⇌ HCO 3 − + H +

amelynek pKa értéke 6,3.[25]

A diurézis mechanizmusa magában foglalja a vese proximális tubulusát. Itt található a szénsav-anhidráz enzim, amely lehetővé teszi a bikarbonát, nátrium és klorid visszaszívását. Ennek az enzimnek a gátlásával ezek az ionok a felesleges vízzel együtt kiválasztódnak, csökkentve a vérnyomást, a koponyaűri nyomást és az intraokuláris nyomást. A karboanhidráz-gátlók általános mellékhatása az e funkció miatti káliumvesztés. A bikarbonát kiválasztásával a vér savassá válik, ami kompenzációs hiperventillációt okoz mély légzéssel (Kussmaul-légzés), növeli az oxigénszintet, és csökkenti a szén-dioxid szintjét a vérben.[26]

A szemben a csarnokvíz csökkenését eredményezi.[9]

A hidrogén-bikarbonát (HCO 3 − ) pKa - értéke 10,3 karbonáttal (CO 3 2− ), ami messze távolabb van a fiziológiás pH-értéktől (7,35-7,45), így valószínűbb, hogy protont fogad be, mint adományoz, de sokkal kevésbé valószínű, hogy bármelyiket is megteszi, így a bikarbonát lesz a fő ágens a fiziológiás pH-n.

Normál körülmények között a vese proximális tekercses tubulusában a szénsav-anhidráz hatására intracellulárisan termelődő szénsav (H 2 CO 3 ) nagy része gyorsan disszociál a sejtben bikarbonáttá (HCO 3 − ) és H + ionná (a proton ), mint korábban említettük. A bikarbonát (HCO 3 − ) a sejt bazális részében nátrium (Na + ) szimporton és klorid (Cl − ) antiporton keresztül távozik, és újra belép a keringésbe, ahol protont fogadhat be, így a vér pH-jának csökkenésével jár. gyenge, alappuffer. A szénsav intracelluláris termeléséből visszamaradt H + (H 2 CO 3 ) Na + antiporton keresztül távozik a sejt apikális (vizelet lumen) részéből, megsavanyítva a vizeletet. Ott kapcsolódhat egy másik bikarbonáttal (HCO 3 − ), amely a vizeletüreg lumenében lévő H + -jából csak a proximális tekercses vesesejtekből/glomerulusból való kilépés után szénsavvá (H 2 CO 3 ) kapcsolódhat le, mert a bikarbonát (HCO 3 ) − ) maga nem tud átdiffundálni a sejtmembránon poláris állapotában. Ez pótolja a szénsavat (H 2 CO 3 ), így az újra felszívódik a sejtbe önmagában vagy CO 2 és H 2 O formájában (amelyet egy luminális karboanhidráz segítségével állítanak elő). Az egész folyamat eredményeként a vizelet lumenében nagyobb a H + nettó egyensúlya, mint a bikarbonáté (HCO 3 − ), így ez a tér savasabb, mint a fiziológiás pH. Így nagyobb a valószínűsége annak, hogy a lumenben visszamaradt bikarbonát (HCO 3 − ) szénsavként, CO 2 -ként vagy H 2 Oként visszadiffundál a sejtbe.

Röviden, normál körülmények között a karboanhidráz nettó hatása a vizelet lumenében és a proximális, csavarodott tubulus sejtjeiben az, hogy savasítja a vizeletet, és bikarbonátot (HCO 3 − ) szállít a szervezetbe. Egy másik hatás a Cl − kiválasztódása, mivel ez szükséges a lumenben az elektroneutralitás fenntartásához, valamint a Na + szervezetbe történő visszaszívódásához.

Így, ha ezt a folyamatot acetazolamiddal megzavarjuk, a vizelet Na + és bikarbonát (HCO 3 − ), valamint a vizelet H + és Cl − mennyisége csökken. Ezzel szemben a szérum Na + és bikarbonát (HCO 3 − ) csökken, a szérum H + és Cl - pedig nő. A H 2 O általában a nátriumot követi, és így érhető el a klinikai vizelethajtó hatás, amely csökkenti a vér térfogatát és ezáltal a szív előterhelését, javítja a kontraktilitást és csökkenti a vérnyomást, vagy más kívánt klinikai hatást ér el a csökkent vértérfogattal, mint pl. ödéma vagy koponyaűri nyomás.[27]

Története

[szerkesztés]

Ennek a vegyületnek (2-acetil-amino-1,3,4-tiadiazol-5-szulfonamidként) és szintézisének korai leírása a 2554816 amerikai egyesült államokbeli szabadalomban található.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Acetazolamide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Diamox Sequels (acetazolamide) dosing, indications, interactions, adverse effects, and more. Medscape Reference. WebMD. [2014. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  2. ↑ a b c d Acetazolamide. The American Society of Health-System Pharmacists. [2016. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 8.)
  3. ↑ Smith (2017. július 30.). „The Idiopathic Intracranial Hypertension Treatment Trial: A Review of the Outcomes”. Headache 57 (8), 1303–1310. o. DOI:10.1111/head.13144. PMID 28758206. 
  4. ↑ WHO Model Formulary 2008. World Health Organization, 439. o. (2009). ISBN 9789241547659 
  5. ↑ WHO Model Formulary 2008. World Health Organization, 439. o. (2009). ISBN 9789241547659 
  6. ↑ Sneader, Walter. Drug Discovery: A History (angol nyelven). John Wiley & Sons, 390. o. (2005. november 17.). ISBN 9780471899792 
  7. ↑ World Health Organization model list of essential medicines: 21st list 2019. Geneva: World Health Organization. WHO/MVP/EMP/IAU/2019.06. License: CC BY-NC-SA 3.0 IGO (2019) 
  8. ↑ a b c szerk.: Rossi, S: Australian Medicines Handbook, 2013, Adelaide: The Australian Medicines Handbook Unit Trust (2013). ISBN 978-0-9805790-9-3 
  9. ↑ a b c d e Product Information Diamox Acetazolamide Tablets (PDF). TGA eBusiness Services. Aspen Pharma Pty Ltd, 2005. február 25. [2016. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  10. ↑ Low (2012. október 1.). „Identifying the lowest effective dose of acetazolamide for the prophylaxis of acute mountain sickness: systematic review and meta-analysis.”. BMJ 345, e6779. o. DOI:10.1136/bmj.e6779. PMID 23081689. 
  11. ↑ a b c d Acetazolamide. Martindale: The Complete Drug Reference. Pharmaceutical Press, 2014. január 7. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  12. ↑ Reiss (1996. május 1.). „Acetazolamide in the treatment of seizures.”. The Annals of Pharmacotherapy 30 (5), 514–9. o. DOI:10.1177/106002809603000515. PMID 8740334. 
  13. ↑ Dural ectasia. [2007. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. ↑ Farzam, Khashayar, and Muhammad Abdullah. Acetazolamide, "Acetazolamide." StatPearls [Internet]. StatPearls (2020. november 17.) 
  15. ↑ Cheuret (2008. április 1.). „Intracranial hypotension in a girl with Marfan syndrome: case report and review of the literature”. Child's Nervous System 24 (4), 509–513. o. DOI:10.1007/s00381-007-0506-3. PMID 17906865. 
  16. ↑ (2012. január 1.) „The treatment of central sleep apnea syndromes in adults: practice parameters with an evidence-based literature review and meta-analyses.”. Sleep 35 (1), 17–40. o. DOI:10.5665/sleep.1580. PMID 22215916. 
  17. ↑ Shamash (1991. november 17.). „Acetazolamide for alkalinisation of urine in patients receiving high-dose methotrexate.”. Cancer Chemotherapy and Pharmacology 28 (2), 150–1. o. DOI:10.1007/BF00689708. PMID 2060085. 
  18. ↑ Russell (2011. május 1.). „Sporadic and familial hemiplegic migraine: pathophysiological mechanisms, clinical characteristics, diagnosis, and management”. The Lancet Neurology 10 (5), 457–470. o. DOI:10.1016/S1474-4422(11)70048-5. PMID 21458376. 
  19. ↑ Altitude.org, 2004. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 5.)
  20. ↑ (2007. április 1.) „Mechanisms of action of acetazolamide in the prophylaxis and treatment of acute mountain sickness”. J. Appl. Physiol. 102 (4), 1313–22. o. DOI:10.1152/japplphysiol.01572.2005. PMID 17023566. 
  21. ↑ Muza, SR (2004). „Altitude Acclimatization Guide”. US Army Research Inst. Of Environmental Medicine Thermal and Mountain Medicine Division Technical Report (USARIEM–TN–04–05). [2009. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 5.) 
  22. ↑ World Health Organization: International Travel and Health 2012. [2017. március 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 27.)
  23. ↑ LactMed: Acetazolamide. National Institutes of Health. [2017. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  24. ↑ Dutta, S: January 2004: Carbonic Anhydrase. RCSB PDB Protein Data Bank, 2004. január 1. [2013. május 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  25. ↑ a b Larsen, D: Carbonic Anhydrase 2. UC Davis Chemwiki. University of California. (Hozzáférés: 2014. április 10.)
  26. ↑ Archived copy. [2014. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
  27. ↑ Koeppen BM.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Acetazolamide. Drug Information Portal. U.S. National Library of Medicine
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Acetazolamid&oldid=26913388”