Abesszin fecske

Abesszin fecske
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Avesa);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Fecskefélék (Hirundinidae);
Alcsalád:	Valódi fecskeformák (Hirundininae);
Nem:	Cecropis;
Faj:	C. abyssinica;
Tudományos név
	Cecropis abyssinica; (Guerin-Meneville, 1843)
Szinonimák
	Hirundo abyssinica
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Abesszin fecske témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Abesszin fecske témájú médiaállományokat és Abesszin fecske témájú kategóriát.

Hangfelvétel: Masai Mara Nemzeti Rezervátum, Kenya

Az abesszin fecske (Cecropis abyssinica) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a fecskefélék (Hirundinidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése

A fajt Félix Édouard Guérin-Méneville francia entomológus írta le 1843-ban, a Hirundo nembe Hirundo abyssinica néven.^[3]

Alfajai

Cecropis abyssinica puella (Temminck & Schlegel, 1845) – Szenegáltól és Sierra Leonétől észak-Kamerunig;
Cecropis abyssinica maxima (Bannerman, 1923) – délkelet-Nigéria, dél-Kamerun, délnyugat-Közép-afrikai Köztársaság, Bioko;
Cecropis abyssinica bannermani (C. H. B. Grant & Mackworth-Praed, 1942) – nyugat- és délnyugat-Szudán, északkelet-Közép-afrikai Köztársaság;
Cecropis abyssinica abyssinica (Guérin-Méneville, 1843) – kelet-Szudán, Etiópia, Eritrea;
Cecropis abyssinica unitatis (W. L. Sclater & Mackworth-Praed, 1918) – Egyenlítői-Guineatól és Gabontól Dél-Szudánig, Kenyáig, dél-Szomáliáig, közép-Angoláig, valamint kelet-Zambia, Zimbabwe, kelet-Botswana, Mozambik, kelet-Szváziföld, kelet-Dél-afrikai Köztársaság;
Cecropis abyssinica ampliformis (Clancey, 1969) – dél-Angolától és észak-Namíbiától nyugat-Zambiáig és északnyugat-Zimbabwéig.

Előfordulása

Afrikában a Szaharától délre eső területeken honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, mangroveerdők, szavannák és legelők, valamint folyók, patakok környéke és emberi környezet. Vonuló faj.^[4]

Megjelenése

Testhossza 19 centiméter, testtömege 15-21 gramm.^[5]

Életmódja

Rovarokkal táplálkozik, de fogyaszt gyümölcsöket is.

Szaporodása

A költési ideje az esős évszakra korlátozódik. A fészekalj általában három tojásból áll, melyeken a nőstény egyedül költ 14-16 napon keresztül. A mindkét szülő által táplált fiókák 17-19 nap után repülnek ki a fészekből, de egy ideig még visszatérnek etetést igényelve.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig növekszik. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[4]

Jegyzetek

↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
↑ Avibase. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
↑ ^a ^b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

További információk

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[A-1] A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

[B-2] A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

[C-3] Avibase. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

[D-4] A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

[E-5] Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]