Ugrás a tartalomhoz

Abaffy Erzsébet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaffy Erzsébet
Született1928. március 11.
Budapest, Magyarország
Elhunyt2023. február 19.
Állampolgárságamagyar[1]
Nemzetiségemagyar
HázastársaEgri Péter
Foglalkozásanyelvész, szerkesztő
Sablon • Wikidata • Segítség

Abaffy Erzsébet (E. Abaffy Erzsébet, Egriné Abaffy Erzsébet, Egri Péterné) (Budapest, 1928. március 11. – 2023. február 19. magyar nyelvész, nyelvtörténész, szerkesztő.

Életpályája

[szerkesztés]

Édesapja Abaffy Gyula evangélikus lelkész (1893–1960), édesanyja Csák Erzsébet (1902–1973). Testvérei Abaffy Gyula evangélikus lelkész (1921–1989), Abaffy Károly vegyész (1930–1995), Abaffy László gépészmérnök (1932–2001), Sokoray Zsoltné dr. Abaffy Márta pszichológus (1935–), dr. Abaffy József matematikus (1943–), Novotny Gergelyné dr. Abaffy Csilla könyvtáros (1945–).

A békési Szegedi Kiss István Gimnáziumban érettségizett 1946-ban, majd 1951-ben a Debreceni Tudományegyetemen szerzett magyar–latin szakos tanári diplomát. Másodéves korától díjtalan gyakornok a Bárczi Géza vezette Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéken. Bárczi professzor közbenjárására az MTA-tól kapott havi juttatást. A Bárczi-tanszéket a komoly munkamorál és a családias légkör jellemezte. Amikor Bárczi Gézát Budapestre helyezték, ő ragaszkodott ahhoz, hogy tanszéke tagjait is magával vihesse. Így alakult meg 1952-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán a II. sz. Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszék Bárczi Géza vezetésével és tanítványaival: Deákné Bartha Katalinnal, Pappné Hidvégi Andreával és Abaffy Erzsébettel. Mindhárman mesterük haláláig legszűkebb baráti köréhez tartoztak.

Abaffy 1952-től kezdődően előbb tanársegéd, majd adjunktus, 1967–87 közt docens, 1987-től egyetemi tanár, 1988-tól professor emerita. A nyelvtudomány kandidátusa (1962), a nyelvtudományok doktora (DSc) (1985).

1990-ben az MTA Nyelvtudományi Bizottságának társelnöke. Tagja a TMB Nyelvtudományi Szakbizottságának, az OTKA nyelvészeti szekciójának, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak. A Nyelvtudományi Értekezések sorozatszerkesztője. A Régi Magyar Kódexek és A Magyar Nyelvtörténet Forrásai c. sorozatok egyik irányítója.[2] Tagja a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Bizottságának; szakterülete a magyar nyelvtörténet[3]

Férje dr. Egri Péter irodalomtörténész volt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Író és nyomdász viszonya a XVI. században, 1953
  • Balassi Zsigmond: Lovak orvossága, szövegkiad., 1957
  • Sopron megye nyelve a XVI. században, 1965
  • Szöveggyűjtemény a nyelvészeti kötelező irodalom területéről I–II., összeáll., 1965
  • Dunántúli missilisek a XVI. századból, szövegkiad., 1968
  • XVI. századi nyugat-dunántúli missilisek helyesírásáról, 1969
  • Magyar nyelvtörténet. Tanulmánygyűjtemény I–II., 1976
  • Bárczi Géza: A Halotti beszéd nyelvtörténeti elemzése, s. a. r., szerk. [N. Abaffy Csillával], 1982
  • Török Bálint deákjának, Martonfalvay Imrének naplótöredéke (1555) és emlékirata (1585), kiad. [Kozocsa Sándorral], 1986
  • Bárczi Géza: A magyar igeragozás története, szerk., s. a. r. [N. Abaffy Csillával], 1990
  • Magyar nyelvű kortársi feljegyzések Erdély múltjából. Szamosközy István történetíró kézirata [szerk. Hegedűs Attila, Papp Lajos], kiad., 1991
  • Az ősmagyar fonémarendszer történetéhez, 1991
  • Bárczi Géza és a magyar hangtörténet, 1991
  • Középkori leveleink 1541-ig, szerk. [Hegedűs Attilával, Papp Lajossal], 1991
  • A magyar nyelv történeti nyelvtana I. köt. A korai ómagyar kor és előzményei [Rácz Endrével], 1991; II/1. köt. A kései ómagyar kor morfematika, 1992
  • Lázár Zelma-kódex. A XVI. század eleji nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel [N. Abaffy Csillával és Madas Edittel], 1992
  • Székelyudvarhelyi kódex 1526–1528. A nyelvemlék hasonmás és betűhű átirata, s. a. r. [N. Abaffy Csillával], 1993
  • Bárczi Géza-emlékkönyv születésének 100. évfordulója alkalmából, szerk. [Szathmári Istvánnal, B. Lőrinczy Évával], 1994
  • Pozsonyi kódex, 1520. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel; bev., jegyz. Abaffy Csilla, Abaffy Erzsébet, Madas Edit; Pharma Press–MNYT, Bp., 2004 (Régi magyar kódexek)

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. március 25.)
  2. ↑ Kortárs magyar írók 1945–1997. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  3. ↑ MTA Nyelvtudományi Bizottság. [2009. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  4. ↑ A Magyar Nyelvtudományi Társaság emlékérmei, díjai és a kitüntetettek névsora. [2017. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  5. ↑ A Magyar Tudományos Akadémia honlapján az Eötvös József-koszorúról. [2011. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)
  6. ↑ Litera, az irodalmi portál: Hárs Ernő, Láng Zsolt és Abaffy Erzsébet kapta a Déry Tibor-irodalmi díjakat idén, 2003. október 25.. (Hozzáférés: 2011. augusztus 29.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar és Nemzetközi Ki Kicsoda, 1994
  • Balogh Margit, Palasik Mária (szerk.): Nők a magyar tudományban, Budapest: Napvilág, 2010 ISBN 9789639697546
  • Emlékkönyv Abaffy Erzsébet 70. születésnapjára; szerk. Hajdú Mihály, Keszler Borbála; ELTE Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszéke, Bp., 1998
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Abaffy_Erzsébet&oldid=27564668”