Ugrás a tartalomhoz

A vér kötelez (film, 1993)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk az 1993-as filmről szól. Hasonló címmel lásd még: A vér kötelez (film, 2001).
A vér kötelez
(Blood In Blood Out / Bound by Honor)
1993-as amerikai film
RendezőTaylor Hackford
Műfaj
Forgatókönyvíró
Főszerepben
ZeneBill Conti
OperatőrGabriel Beristain
Vágó
DíszlettervezőBruno Rubeo
Gyártás
GyártóHollywood Pictures
OrszágAmerikai Egyesült Államok
Nyelvangol, spanyol
Játékidő
  • 180 perc
  • 190 perc (rendezői változat)
Költségvetés35 millió amerikai dollár
Képarány1.66:1
Forgalmazás
ForgalmazóUSA Buena Vista Pictures
magyar InterCom
BemutatóUSA 1993. április 16.
magyar 1994. szeptember 15. (videópremier)
KorhatárUSA R
Bevétel4 496 583 amerikai dollár
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A vér kötelez (eredeti címén: Blood In Blood Out, moziban, Bound by Honor) 1993-ban bemutatott amerikai bűnügyi dráma, melyet Taylor Hackford rendezett, zenéjét Bill Conti[1] szerezte.

Az akkoriban feltörekvő színész nemzedék közül legtöbben, mint .Ving Rhames, Benjamin Bratt vagy Billy Bob Thornton még nem számítottak sztároknak, így Hackford igazi húzónevek nélkül forgatta le a majdnem háromórás, erőszakos jelenetekkel tarkított, Los Angeles szegény negyedeiben élő emberek és utcai bandák őszinte portréját.

Cselekmény

[szerkesztés]

A történet, a hetvenes évek elején, Kelet-Los Angeles[2] ben kezdődik. A film főhőse Miklo, a félvér mexikói fiú, aki a javítóintézetből hazatérve, találkozik családjával és két unokatestvérével Pacoval és Cruzzal, akik a helyi területekért harcoló egyik bandához tartoznak, ahova Miklo is csatlakozni szeretne, de sokszor kigúnyolják világos bőrszíne miatt. Miklo, egy utcai jelenetet követően kivívja a többiek elismerését és bandataggá avatják, mely a Vatos locos, (nagyjából annyit jelent, hogy "Őrült haverok/ fickók", bár ezen használata, sokkal inkább a mexikói nyelvterületre vonatkozik!) [3][4] monogramjának kézfejbe való tetoválásával történik. Cruz tehetséges festő és ösztöndíjat nyer a Képzőművészeti egyetemre. A család nagy ünnepséget tart ennek tiszteletére és reményekkel teli ünneplik Cruz sikerét. Cruz egy lánnyal félrevonul és ekkor támadnak rá az ellenséges banda tagjai, akik majdnem megnyomorítják. Paco, Miklo és a többi bandatag másnap bosszút áll de az ütközet végkimenetele, hogy Miklo lelövi az ellenséges banda vezérét, aki meghal.

Miklo, a San Quentin börtönbe kerül, Paco a tengerészgyalogosokhoz, Cruz pedig csak bottal képes járni. Innentől kezdve újabb történet bontakozik ki. Miklo a börtönben védtelen és folytonos támadásoknak van kitéve így elhatározza, hogy csatlakozik a szintén latin származásúakból álló La Onda[5] csoportosuláshoz. Ahogyan kinn az utcán, a börtön falai között is masszív bandákba verődnek a hasonló származású és gondolkodású tagok. Miklo, próbatétele, hogy a La Onda nagy ellenségét az Árja (angolul Aryan Vanguard) [6] hadsereg "nagyszájú ám befolyásos" tagját, Alt megöli, így a La Onda tagja lesz. A három "testvér" jellemfejlődése és további sorsának alakulása teljesen eltérő. Paco, az egykor durva, keménykötésű, állandóan balhézó kölyökből, tisztességes, elhivatott rendőrfelügyelő[7] válik, míg Cruz a gerinc sérülése után nem képes újra talpra állni. Bár fest és erőteljesebben mint valaha, a drog azonban uralkodik rajta és képtelen létezni nélküle.

Miután Miklo – aki a börtönben, egyre előrébb jutott a ranglétrán – feltételesen szabadlábra kerül, találkozik Cruzzal, akinek öccse, Cruz hibájából tragikusan meghalt. A család elfordul Cruztól és Paco sem foglalkozik vele, minek következtében Cruz egyre lejjebb süllyed a drog és adósságok sűrűjében. Kizárólag Miklo beszél vele. A kinti élet nehézségeinek következtében Miklo bevállal egy bankrablást. Balszerencséje, hogy az egyik volt La Onda tag, elárulja őt és Pacot és társát bízzák meg a rablás megakadályozásával s így a két testvér fegyverrel a kezükben szembe kerülnek egymással. Miklo elszalad Paco elől, de nem képes futni hagyni és meglövi Miklo egyik lábát, mely olyan sebet ejt rajta, hogy amputálni kell térdtől lefelé. A két testvér teljesen elfordul egymástól s mikor Paco felkeresi Cruzt, hogy enyhítsen a családi feszültségen, Cruz ellenségesen viselkedik és felrója, hogy évekig nem is keresték és, hogy a saját vérét is képes lelőni. Miklo visszakerül a börtönbe ahol már megbecsült tagként tisztelik és egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának leleményes gondolkodásával. Érzi, hogy a kábítószerben van a pénz s azt kellene megkaparintani de egyelőre még nem talál támogatókat.

Miután a La Onda vezére, Montana gyilkosság áldozata lesz, a börtönön belül elindulnak a bandaháborúk, a faji zavargások. A La Onda és Miklo a fekete közösségre az FGO – ra (angolul, BGA – Black Guerrilla Army, mely a BGF – Black Guerilla Family változata is) [8][9] gyanakszik miután bizonyítékot találtak mely egyértelműsíti tettüket. Ellenben az FGO vezére találkozót kér melyben esküszik, hogy nincs közük az ügyhöz. Így a gyanú átterelődik az Árjákra. A La Onda és az FGO összefognak és együtt legyőzik őket. Azonban ez is egy csel volt Miklo részéről s miután az Árja vezéreivel végeztek, az FGO fontosabb tagjait is megölik, kivívva így a teljes egyeduralmat.

Közben Cruz nem tudja túltenni magát öccse halálán de mikor a temetőben meglátogatja, a családja is megjelenik és kibékülnek. Miklo vezérré növi ki magát ám Paco és ő összevesznek miután Paco úgy érzi Miklo felhasználta őt saját céljainak elérésében. A végső képsorokban Cruz, aki már "tiszta" és Paco egy hatalmas méretű falnál állnak ahova Cruz mindhármukat felfestette nevető, ártatlan kamaszként. Paco eleinte gyűlölettel teli szavakat használ Miklóra s megtagadja őt, de Cruz hosszasan beszél neki a bűntudatról és a család fontosságáról. Erre a két testvér összeölelkezik és a film – kőkemény története ellenére – pozitív befejezést sugall.[10]

Szereplők

[szerkesztés]
Színész Szerep Magyar hang
Damian Chapa Miklo Velka Kálid Artúr
Jesse Borrego Cruz Candelaria Koncz István
Benjamin Bratt Paco Aguilar Szabó Sipos Barnabás
Enrique Castillo Montana Oseguera Vass Gábor
Delroy Lindo Bonafide Barbinek Péter
Victor Rivers Magic
Tom Towles Red Ryder
Carlos Carrasco Popeye Harsányi Gábor
Theodore Wilson Wallace
Raymond Cruz Chuey
Valente Rodriguez Frankie
Lanny Flaherty Big Al
Billy Bob Thornton Lightning
Danny Trejo Geronimo Bácskai János
Victor Mohica Mano
Luis Contreras Realthing
Ving Rhames Ivan Áron László
Richard Masur könyvtáros a börtönben
Thomas F. Wilson Rollie McCann Balázsi Gyula
Lupe Ontiveros Carmen

Fontosabb filmbeli szereplők

[szerkesztés]
  • Miklo Velka (Damian Chapa) [11] – Gyakorlatilag, a főszereplő. Köré épül a történet. Eleinte küzd a beilleszkedéssel, bőrszíne miatt sokat élcelődnek[12] rajta, de a történet haladtával, felszínre tör fondorlatos, előrelátó gondolkodása s hamarosan egyedüli vezérré válik.
  • Paco Aguilar (Benjamin Bratt) – Miklo unokatestvére, Cruz féltestvére. Zűrös fiú, akinek mindig a balhén jár az esze. Felnőve, azonban, lelkiismeretes, tisztességes rendőr felügyelő válik belőle. Miklo mellett, talán az ő karakter fejlődésében van a legnagyobb átalakulás.
  • Cruz Candelaira (Jesse Borrego) [13] – Paco féltestvére, Miklo unokatestvére. Az ő megtámadásával indul el igazán a történet maga. Cruzból, a feltörekvő ígéretből, lecsúszott drogfüggő válik, ki nehezen találja a kiutat, de mégis, talán ő, a film legempatikusabb szereplője. Érzelmes szív, sérülékeny lelkiismeret, befogadás jellemzi.
  • Montana Segura (Enrique Castillo) [14] – A La Onda vezére. Nyugodt, megfontolt, sokkal inkább béke párti és ez miatt, széles körben tisztelik és szeretik.
  • Magic Mike (Victor Rivers) [15]- A La Onda, fontos alakja. Kemény kötésű, tekintélyt parancsoló figura. Elkötelezett, őszinte híve a La Ondának.
  • Carlos (Geoffrey Rivas) [16] – Eleinte a La Onda masszív tagja, később azonban a drog és az Árjákkal való szövetkezés, negatív karakterré teszi.
  • Popeye Saavedra (Carlos Carrasco) [17] – Az áruló. A La Onda egyik legkétszínűbb tagja, ki kizárólag, a saját érdekeit nézi.
  • Red Ryder (Tom Towles) [18] – Az Árja sereg vezetője. Kíméletlen, szinte senkit nem tisztel.
  • Al (Lanny Flaherty) [19] – Önző szereplő, ki egyedüliként mozgatja a börtönön belül a szerencsejátékot. Lefizeti az őröket, így szinte teljes védettséget élvez, melyet sokszor ki is használ.
  • Lighting (Billy Bob Thornton) – Lelketlen karakter. Minden tekintetében, mondatában, rosszindulat, fenyegetés érződik.
  • Bonafide (Delroy Lindo) – Az FGO vezére. Kemény, de értelmes jellem, aki szintén a béke pártján áll vagy legalábbis törekszik rá.

Érdekességek

[szerkesztés]

A film születése, utóélete, hatása

[szerkesztés]

A majdnem három órás, végig dinamikus lendületű mű, számos generáció körében ismert.[1] A film meglehetősen széles érzelmi skálán hullámzik. Olykor felkavaró és erőszakos, máskor érzelem gazdag s megható.. Azonban, a sorok között, sokkal inkább az Egyesült Államokban élő, a megbecsülésért harcoló, a saját értékrendszeren alapuló Chicano[20] – női meghatározása Chicana – közösségi, kulturális, közös, kölcsönös kötelesség- és segítségvállalás hangját, az az mögött rejlő összetartozást, életformát, gondolkodást próbálja feltárni.[21] A sokszor durva képsorok, a nyers, valósághű ábrázolás ellenére, a film, mély érzelmekben gazdag, s a gyengédségre, elfogadásra, megértésre törekszik. Többször hangsúlyozva a család összetartó erejét és fontosságát.[22]

A film születése[23]

[szerkesztés]

A La Bamba[24] (1987), című zenés film sikere után,[25] melyben, a rendező, Taylor Hackford, producerként vett részt mely, a Chicano[20] származású Ritchie Valens énekes-zeneszerző sikereit, egyben, a környezetében vele együtt élők hétköznapi nehézségeit eleveníti fel, már ezt az életformát érinti.[26][27]

Hackford, aki maga is hasonló közegben nőtt fel,[28] ezzel a témával akart foglalkozni, a következő filmjében! [23]

Ekkor kereste meg őt, Edward James Olmos színész, egy forgatókönyvvel, Ross Thomas[29] krimi író történetéből, melynek címe "Blood in blood out".

A történetben három fiatal fiú szerepelt és jelentős része, a börtönben játszódik.

Eredetileg, Olmos szerette volna megrendezni a filmet, de Hackford, más formában, máshogyan akarta megmutatni. Hamarosan különváltak, de az eredeti ötlet, mind a két alkotót megihlette.[23]

Edward James Olmos, megrendezte saját verzióját, a három fiúról, Chicano bandákról, börtönről, az ő, első nagyjátékfilmes rendezésében.[30] Így került mozikba, egy évvel A Vér kötelez előtt,1992- ben – magyarul Életre-halálra,[31] de talán sokkal ismertebb, eredeti címén –, az "American Me".[32][33][34]

Mind a két film bővelkedik – de mégis sajátos módon –, hasonló jelenetekben, ellenben, egyik sem másol! Mindkét filmnek dicséret, hogy két külön alkotássá tudtak válni, másra helyezve a hangsúlyt, más irányban kibontakozva.[35]

A film címe[36]
[szerkesztés]

A film eredetileg a Blood in Blood Out címet viselte, de a film bemutatása előtt Bound by Honor lett a moziban forgalmazott, hivatalos címe[36]. A Blood in blood out (spanyolul – Sangre por sangre annyit tesz, Vérrel vérért),[37] arra a beavatási rituáléra utal, amelynek során meg kell ölni valakit, hogy az illető, beléphessen a bandába, és utána már, nem lehet kilépni, elhagyni az egységet. Ez gyakori beavatás sok bandában, beleértve a börtönbandákat is, és ez a filmbeli La Onda mottója is.[36]

A Hollywood Pictures azonban, ragaszkodott a cím megváltoztatásához, mivel a stúdió úgy érezte, hogy az erőszakra buzdítana Kelet-Los Angelesben és környékén. A Hollywood Pictures, a Disney leányvállalatának vezetői óvatosak voltak a film és ezáltal a cím, lehetséges hatásait illetően, hiszen az 1992-es Los Angeles-i zavargások, alig egy évvel a film bemutatója előtt történtek.[38][39]

Az akkor néhány éve alapított stúdió egyik vezetője, Jeffrey Katzenberg,[40] támogatta Hackfordot[36], azonban Michael Eisner,[41] a vezérigazgató, nem akart kockáztatni, és mikor egy Las Vegas-i vetítésen verekedés tört ki az előcsarnokban ahol a filmet játszották, elég is volt indítéknak[42]. az akkor még feljövőben lévő cég érdekeit nézve.[36]

Szerencsére, a Disney Co. akkor elnöke látta a filmet és tetszett neki. Beleegyezett a bemutatóba, de javasolta, hogy más címet adjanak neki. Innen ered, a Bound by Honor ("Összeköt a becsület/ Becsülethez kötve")[36][43]

Annak ellenére, hogy a közönség és a kritikusok jól fogadták, a limitált vetítés kevésbé tette lehetővé, majd széles körben, már nehezebben talált utat. Taylor Hackford rendező kijelentette, hogy nagyon elégedetlen volt ezzel a döntéssel, mivel a film üzenete pont az ellenkezője annak, amitől a stúdió tartott.[44]

Az alkotók, az eredeti címet meghagyták a filmben.[45]

További érdekességek
[szerkesztés]

Rengeteg, később ismert arc tűnik fel a filmben, mint például az FGO vezért alakító Delroy Lindo vagy a szótlan, Danny Trejo, de a Paco rendőrtársát alakító Thomas F. Wilson is ismerős lehet, hiszen ő játszotta a nagyszájú Biffet, a Vissza a jövőbe című filmben.[46]

A börtönben, magánzárkában levő Montana "szomszédja", Wallace, akit egy, Theodore Wilson nevű színész alakított, röviddel a jelenetei felvétele után, 1991 júliusában meghalt.[2]

A film egyik írója, Jimmy Santiago Baca,[47] latin származású amerikai költő, akinek – a rendező, Taylor Hackford külön kérésére – ez volt az első filmforgatókönyve.[48] Baca, – aki maga is megjárta börtönt és a hetvenes években ott tapasztalt állapotokból nagyban merített a történetbe [49]– maga is szerepel a filmben. Ő, Montana zárkatársa, jobbkeze, emellett producerként is részt vett a produkcióban.[50]

A Miklót alakító Damian Chapa[11], akinek édesapja szintén Chicano – erről maga beszél egy dokumentumfilmben –,[51] 2011-ben megrendezte a Vatoc Locos,[52] majd 2016-ban, a Streets of L. A [3] című filmet, mely nem közvetlen folytatása a műnek, inkább a Los Angeles-i utcákon zajló bandaháborúkat tovább boncolgató darabja. Minkét filmben egy Mickey Solis nevű karaktert alakít, így nem kötődik az alapműhöz.[53][54]

Az első változat, melyet a stáb maguk között levetített, egy öt órás verzió volt. Amikor azonban Damian Chapa megnézte, jelezte a rendezőnek, hogy túl hosszú lesz a film.[4]

Felvetődött az ötlet, hogy trilógia készül a filmből. Az első történetben sokkal inkább Pacóra és barátnőjére koncentrál, míg a második a börtön falai között játszódna s végül a befejezés lett volna a harmadik rész.[55]

Rendezői változat és a kivágott jelenetek

[szerkesztés]

A rendezői változat, több jelenet hosszabb verziója.

A rendezői változatban szereplő jelenetek [56][57][58]

[szerkesztés]

Mikor Paco elviszi Miklót, Cruzitóhoz és együtt elmennek a fenyőhöz, akkor Paco, egy marihuánás cigit vesz elő és látni, ahogyan a kocsiban beszélgetnek, nevetgélnek.

Cruz, a díjátadón, ahol ösztöndíjat nyer, hosszabb beszédet mond.

Miklo börtönbe kerülésének pillanatában, azt is láthatjuk, amint bekísérik a cellájába egy másik rabbal és egy őr beszél hozzájuk.

Az ebédlőben, amikor Popeye körbevezeti Miklót és bemutat mindenkit, akkor odaszól az FGO vezérének, Bonafide-nak és egy néhány mondatos összetűzés alakul ki köztük.

Ugyanezen jelenetben, Popeye az Árják vezérével is nézeteltérést produkál, aki magához rántja, de Montana és Magic jeleznek a harcosoknak, hogy legyenek készenlétben.

Popeye és Miklo sétálnak az udvaron, mikor hangosan kiabálják az őrök, hogy félre, mert halálra ítéltet hoznak, aki mellettük sétál el.

Cruz kiállításán, mikor elegáns ruhában, gyűjtők között sétálgat, megjelennek a barátai, akikkel elmegy, majd mikor visszajön, teljesen be vannak lőve és a földön hemperegnek.

Mikloék kezébe kerül a szerencsejáték és ő, körbe megy a börtönben, beszedni a fogadásra szánt pénzeket, Popeye követi őt és cinikusan beszél hozzá, melyre Miklo gyanakodva reagál.

Paco, lebuktatja Carmen droghálózatát és elkapja Popey-t is, meg Smokey-t. Mikor kihallgatja, Popeye átkiabál neki, hogy semmit ne mondjon.

Miklót a feltételes szabadlábra helyezésben döntő bizottság szabadon engedi és az udvaron odamegy Montana mellé és boldogan újságolja el neki a hírt, mire Magic és a többiek is átölelik és vele együtt örülnek.

Popeye találkozik Smokey-val. Egy dobozt ad át neki, majd utána gyomron szúrja és elkezdi üldözni. Rálőnek, de elmenekül. Ezután hívja fel Pacót, hogy kitálaljon mindenről.

Montana halálakor, a rabok, felégetnek szinte mindent a börtönben. Azt is látni a jelenet folytatásában, hogy Miklo, Geronimo, Magic veszekednek. Magic sírva, indulatosan elindul, hogy megbosszulja, de Miklo lefogja őt és próbálja őket meggyőzni, hogy a Vezér terveit, álmait kell követni.

Mikor a La Onda elkezdi az FGO vezéreket is megölni, megtámadják, Bonafide-ot, aki ellenáll és itt, teljesen más a végzete, mint az eredeti verzióban. Magic szúrja le hátulról, nem Geronimo!

Kivágott jelenetek [59]
[szerkesztés]
  1. Paco és barátnőjének jeleneteit, teljesen törölték a filmből. A barátnő neve, Alma, aki a rendőrfőnök lánya, aki ellenzi kapcsolatukat. Az eredeti bemutatóban, néhány kép erejéig, látni lehet őket.
  2. Mikor Paco és csapata, rajta üt Spideren, a jelenet kibővítése, hogy Paco egy puskával szétlövi Spider autóját.
  3. Montana halálakor, Paco elmondja Miklónak, hogy a Vezért megölték. Ennek a párbeszédnek csak a vége került bele a filmbe.
  4. Spider, mikor a kilátást nézi, hosszabban sorolja fel, hogy mit és hogyan fog felépíteni.
  5. Paco és barátnője, Alma, egy szobában csókolóznak.
  6. Cruz és a lány, akivel félrevonul a bulin. Ez egy hosszabb jelenet és csak a vége, mikor már Cruz, levetkőzteti a lányt került bele.
  7. Cruz és barátnője, Kézen fogva sétálgatnak.
  8. Cruz, mikor a festménye előtt összeveszik Pacóval, belerúg egy dobozba. Itt több vágókép ugrik be, miközben Cruz, kivágja Juanito képét a festményről.
  9. Alternatív jelenet: Smokey ahogyan kifut az épületéből, miután bedobta a gránátot.
  10. Bővített jelenet, mikor Spider-t legyőzik, Miklo és Paco ölelkeznek és nevetve szaladnak le a dombról.
  11. Paco és társa, Rollie, kisétálnak a rendőrség épületéből és beszélgetnek.
  12. Egy kibővített jelenet, ahol egy interjúban Adan Hernandez művész – aki maga is játszik a filmben és a filmbeli festmények az ő munkái [60][61] – Cruz festményeiről, azoknak, karakteréről beszél.
  13. A kórházban: Egy jelenet, mikor Miklo, Paco és Juanito a kórház várótermében vannak (amiben Cruz tartózkodik).
  14. Ahol Miklo dolgozik, a gumiabroncsok között és beszélget az egyik hasonló sorsú munkatársával, hogy Popeye, leszed a pénzükből. Eredetileg sokkal hosszabb a jelenet.
  15. Miklo hosszan tekint körbe a cellájából.
  16. Alternatív befejezés : az 5 órás verzió, egy másik befejezést takart, amelyben Cruz, Frankie, Chuey szerepelt Paco helyett. Ez a befejezés egy eredetileg a 2. részhez tervezett befejezést jelentett volna. Mikor azonban, a filmet vágták, úgy döntöttek, hogy újraforgatják, hogy pozitívabb lezárást adjanak filmnek.
  17. Gato halála: Gato, Monatana jobbkeze volt s a Halottak napján tartott ünnepség alatt történő mészárláskor, ő is áldozat lesz. Feltételezhető, mintha Miklo utasítására történt volna.

18. Bonafide halála után, Magic hosszabb ideig néz a zárkán keresztül.

Nem tudni, pontosan hány jelenet lett kivágva, hiszen a felsoroltak nagy része, trailerek és Tv- Spot-okból származnak.[62]

A film utóélete

[szerkesztés]

A bemutatása után, kezdte élni, igazán, önálló életét.[63][64] Nagyban segítette a nemzetközi VHS forgalmazás melynek köszönhetően sok helyre eljutott, és lett ismert.[65][66]

Évtizedekkel a bemutatója után is érdeklődés övezi.[67][68]

A stáb tagjai, több alkalommal is szerepeltek, különböző rendezvényeken, interjúkon, melyeknek központi témája a film, annak elkészülte, mondanivalója, jelentősége.[23][69][70]

A film főcímzenéje [5].

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ (2023. április 6.) „Bill Conti - Blood In Blood Out” (angol nyelven). 
  2. ↑ https://en.wikipedia.org/wiki/East_Los_Angeles,_California. hu.frwiki.wiki. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  3. ↑ Southern California Gang Map. Google My Maps. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  4. ↑ Urban Dictionary: Vatos Locos (amerikai angol nyelven). Urban Dictionary. (Hozzáférés: 2023. december 10.)
  5. ↑ (2022. december 8.) „La Onda” (angol nyelven). Wikipedia. 
  6. ↑ (2023. december 5.) „Aryan Brotherhood” (angol nyelven). Wikipedia. 
  7. ↑ (2020. április 25.) „rendőrfelügyelő” (magyar nyelven). Wikiszótár. 
  8. ↑ (2023. november 11.) „Black Guerrilla Family” (angol nyelven). Wikipedia. 
  9. ↑ The Black Guerrilla Family Prison Gang (amerikai angol nyelven). Police Magazine, 2012. július 16. (Hozzáférés: 2023. december 11.)
  10. ↑ „A vér kötelez 1993 (Vatos Locos)” (hu-HU nyelven). 
  11. ↑ a b (2023. szeptember 26.) „Damian Chapa” (angol nyelven). Wikipedia. 
  12. ↑ élc | A magyar nyelv értelmező szótára | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  13. ↑ (2023. szeptember 19.) „Jesse Borrego” (angol nyelven). Wikipedia. 
  14. ↑ (2023. október 27.) „Enrique Castillo” (angol nyelven). Wikipedia. 
  15. ↑ Victor Rivers | Actor (amerikai angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  16. ↑ Geoffrey Rivas | Actor, Producer (amerikai angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  17. ↑ (2023. november 16.) „Carlos Carrasco (actor)” (angol nyelven). Wikipedia. 
  18. ↑ (2023. november 17.) „Tom Towles” (angol nyelven). Wikipedia. 
  19. ↑ (2023. január 21.) „Lanny Flaherty” (angol nyelven). Wikipedia. 
  20. ↑ a b (2023. december 14.) „Chicano” (angol nyelven). Wikipedia. 
  21. ↑ (2023. november 20.) „Chicano” (angol nyelven). Wikipedia. 
  22. ↑ „Blood In Blood Out (1993) with subtitles (4K)(Full movie)” (hu-HU nyelven). 
  23. ↑ a b c d Aguilar, Carlos: Disney neglected it. Critics panned it. 'Blood In Blood Out' became an L.A. classic anyway (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 2023. április 23. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  24. ↑ (2023. december 15.) „La Bamba (film)” (angol nyelven). Wikipedia. 
  25. ↑ La Bamba (1987) - Financial Information. The Numbers. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  26. ↑ (1987. december 30.) „La Bamba” (magyar nyelven). 
  27. ↑ La Bamba 1987 (magyar nyelven). Videa. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  28. ↑ „Behind the scenes - Blood In Blood Out (1993)” (hu-HU nyelven). 
  29. ↑ (2023. május 15.) „Ross Thomas (author)” (angol nyelven). Wikipedia. 
  30. ↑ Edward James Olmos | Actor, Producer, Director (amerikai angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  31. ↑ (1992. december 30.) „Életre halálra” (magyar nyelven). 
  32. ↑ (2023. október 6.) „American Me” (angol nyelven). Wikipedia. 
  33. ↑ (1992. március 13.) „American Me”. 
  34. ↑ „American Me (1992) ORIGINAL TRAILER” (hu-HU nyelven). 
  35. ↑ Barrios, Gregg: Two Films, One View of Violence in Latino Life : Movies: A pair of films being shot on L.A. streets have similar plot lines, similar incidents and a fierce sense of rivalry between them. One writer has worked, at various times, on both scripts. (amerikai angol nyelven). Los Angeles Times, 1991. július 31. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  36. ↑ a b c d e f Blood In Blood Out (angol nyelven). Disney Wiki. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  37. ↑ spanyol magyar fordító - Google-keresés. www.google.com. (Hozzáférés: 2023. december 14.)
  38. ↑ András, Iván: A nap, amikor Los Angeles lángba borult (magyar nyelven). index.hu, 2012. április 29. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  39. ↑ 1992-es Los Angeles-i zavargások (angol nyelven). history-maps.com. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  40. ↑ (2023. december 14.) „Jeffrey Katzenberg” (angol nyelven). Wikipedia. 
  41. ↑ (2023. december 8.) „Michael Eisner” (angol nyelven). Wikipedia. 
  42. ↑ That’s what more or less has happened to me.’ Has it happened to you? LT: How do you deal with love? Is it a limit, or is it something that’s so explosive it’s not a limit? This thing we feel to be unique when we experience it is so common. Warhol did have love affairs. He did in the last years of his life live with somebody, I believe. I think the kinds of questions you set for yourself around what you’re feeling can stop you from just being able to throw yourself into it. Also, there’s the problem of emotional repetitiveness. PN: There’s a related interest here in breaking with conventional forms of narrative. In one of your later stories, Madame Realism writes in her notebook: ‘Beware of premature closure’ (MR, 147), and this distrust of narratives which are driven by a need for endings is already there in Haunted Houses. LT: Yes, that’s right. PN: And a lot of this depends on how you think about memory. Haunted Houses offers at least two different views: Jane, for example, thinks that ‘there was just as much invention in versions of the past as in what’s written about the future’ (H, 100), while Jimmy wonders whether ‘remembering things keeps you from thinking new thoughts’ (H, 103). LT: I don’t think you have a choice between these two. Memory is in fact very active. A sociologist who read Motion Sickness in manuscript said he was disgusted by it because the narrator was so passive. And I said what do you mean ‘passive’? She thinks all the time. PN: ‘Grace thought her time in bars would lead to something but Lisa said she shouldn’t expect anything to lead to anything’ (H, 146). In Motion Sickness you describe a fight as ‘much less conclusive’ than a prizefight or a baseball game—‘It’s much more like fiction’ (M, 21). How does this inconclusiveness relate to the narrative desire to connect one thing with another? LT: They’re in bed together. You wouldn’t have that desire to connect one thing with another unless there was all this inconclusiveness. Again, it’s the absence of an ability to make a conclusion that draws you to want to make connections. PN: That recalls Gertrude Stein’s comment about any assemblage of heterogeneous things already containing implicit narrative links. LT: I’m sure she was influenced by the Kuleshov experiment in film, that when you edit, you can put images together and no matter what, the viewer makes connections. Take what Tarantino does with narrative in Pulp Fiction. I began to think of it as a kind of time-line being stretched, and the end, what kind of end is that? 2005–08–04. 58–58. o. ISBN 978-0-203-98621-9 Hozzáférés: 2023. december 17.  
  43. ↑ angol magyar fordító - Google-keresés. www.google.com. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  44. ↑ Blood In Blood Out (angol nyelven). Disney Wiki. (Hozzáférés: 2023. december 14.)
  45. ↑ „Bl00d In, Bl00d Out ( Director's Cut)”. 
  46. ↑ (1985. december 30.) „Vissza a jövőbe” (magyar nyelven). 
  47. ↑ (2023. február 28.) „Jimmy Santiago Baca” (angol nyelven). Wikipedia. 
  48. ↑ „Blood In Blood Out - Behind the Scenes (Director’s Cut DVD) | Blood In Blood Out - Behind the Scenes (Director’s Cut DVD) | By Chased by Hounds | Facebook” (magyar nyelven). 
  49. ↑ The Sun Magazine | An Interview With Jimmy Santiago Baca | By Sy Safransky | Issue 51 (angol nyelven). The Sun Magazine. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  50. ↑ „Bound by Honor (1993) - IMDb”. 
  51. ↑ „MIKLO ("Blood In Blood Out" Documentary, Full Doc, English) *full docs for free*” (hu-HU nyelven). 
  52. ↑ http://www.imdb.com/title/tt1811376/
  53. ↑ Mickey Solis damiian chapa - Google-keresés. www.google.com. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  54. ↑ „Streets of East L.A. (2016) - IMDb”. 
  55. ↑ Rabbit: We're finally getting the Blood In Blood Out five hour cut! - Maybe... (amerikai angol nyelven). Rabbit Reviews, 2021. október 26. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  56. ↑ „Bound by Honor (1993) - Alternate versions - IMDb” (amerikai angol nyelven). 
  57. ↑ blood in blood out director's cut full movie - Google-keresés. www.google.com. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  58. ↑ Wurm, Gerald: Blood in Blood out - Bound by Honor (Comparison: Theatrical Version - Director's Cut) - Movie-Censorship.com. www.movie-censorship.com. (Hozzáférés: 2023. december 14.)
  59. ↑ Blood In Blood Out (lost deleted scenes from crime drama film; 1993) - The Lost Media Wiki (angol nyelven). lostmediawiki.com. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  60. ↑ Remembering the late, iconic Chicano artist Adan Hernandez (angol nyelven). spectrumlocalnews.com. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  61. ↑ Martinez, Kiko: 'Blood In, Blood Out' Chicano Artist Adan Hernández Dies at 69 (amerikai angol nyelven). Remezcla, 2021. május 26. (Hozzáférés: 2023. december 13.)
  62. ↑ Blood In Blood Out (lost deleted scenes from crime drama film; 1993) - The Lost Media Wiki (angol nyelven). lostmediawiki.com. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  63. ↑ (2000. február 4.) „Blood in Blood Out”. 
  64. ↑ Blood In Blood Out (angol nyelven). Video Collection International Wikia. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  65. ↑ Cabrera, Marcos: Blood In Blood Out Celebrates 30 Years (amerikai angol nyelven). The Daily Chela, 2023. április 3. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  66. ↑ blood in blood out kult film - Google-keresés. www.google.com. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  67. ↑ ‘Blood In, Blood Out’ Fan: Thousands Worldwide Celebrate the Classic Film’s 30-year Anniversary - Latin Heat (amerikai angol nyelven), 2023. július 18. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  68. ↑ Facebook. www.facebook.com. (Hozzáférés: 2023. december 17.)
  69. ↑ „Blood In Blood Out Cast and Crew Discussion.” (hu-HU nyelven). 
  70. ↑ „'Blood In, Blood Out' creator on island” (hu-HU nyelven). 

További információk

[szerkesztés]

Ez a filmművészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_vér_kötelez_(film,_1993)&oldid=27279540”