A tallium izotópjai

A talliumnak (Tl) 37 izotópja van, ezek atomtömege 176–212 g/mol közötti. Két stabil izotópja van, a ²⁰³Tl és a ²⁰⁵Tl. A legstabilabb radioaktív izotópja a ²⁰⁴Tl, felezési ideje 3,78 év. A ²⁰⁷Tl felezési ideje 4,77 perc, az utóbbiak a tallium természetben előforduló leghosszabb felezési idejű radioaktív izotópjai. A ²⁰²Tl felezési ideje 12,23 nap, ciklotronban lehet előállítani.^[1] A ²⁰⁴Tl felezési ideje 3,78 év, atomreaktorban is keletkezhet.^[2]

Teljesen ionizáltan a ²⁰⁵Tl béta-sugárzással radioaktív ²⁰⁵Pb-re bomlik.^[3] Tehát ha a tallium teljesen ionizált, akkor csak egy stabil izotópja van, a ²⁰³Tl.

Standard atomtömeg: 204,3833.

Táblázat

Nuklid szimbólum	Történelmi név	Z(p)	N(n)	Izotóp tömege(u)	Felezési idő	Bomlási mód (s)^[4]^{[n 1]}	Leány izotóp (s)^{[n 2]}	Nukleáris spin	Jellemző izotóp- összetétel (móltört)	Természetes ingadozás (móltört)
Nuklid szimbólum	Történelmi név	Gerjesztési energia			Felezési idő	Bomlási mód (s)^[4]^{[n 1]}	Leány izotóp (s)^{[n 2]}	Nukleáris spin	Jellemző izotóp- összetétel (móltört)	Természetes ingadozás (móltört)
¹⁷⁶Tl		81	95	176,00059(21)#	5,2(+30−14) ms			(3−4−,5−)
¹⁷⁷Tl		81	96	176,996427(27)	18(5) ms	p	¹⁷⁶Hg	(1/2+)
¹⁷⁷Tl		81	96	176,996427(27)	18(5) ms	α (ritka)	¹⁷³Au	(1/2+)
^177mTl		807(18) keV			230(40) µs	p	¹⁷⁶Hg	(11/2−)
^177mTl		807(18) keV			230(40) µs	α	¹⁷³Au	(11/2−)
¹⁷⁸Tl		81	97	177,99490(12)#	255(10) ms	α	¹⁷⁴Au
¹⁷⁸Tl		81	97	177,99490(12)#	255(10) ms	p (ritka)	¹⁷⁷Hg
¹⁷⁹Tl		81	98	178,99109(5)	270(30) ms	α	¹⁷⁵Au	(1/2+)
¹⁷⁹Tl		81	98	178,99109(5)	270(30) ms	p (ritka)	¹⁷⁸Hg	(1/2+)
^179mTl		860(30)# keV			1,60(16) ms	α	¹⁷⁵Au	(9/2−)
^179mTl		860(30)# keV			1,60(16) ms	IT (ritka)	¹⁷⁹Tl	(9/2−)
¹⁸⁰Tl		81	99	179,98991(13)#	1,5(2) s	α (75%)	¹⁷⁶Au
						β⁺ (25%)	¹⁸⁰Hg
						SF (10⁻⁴%)	¹⁰⁰Ru, ⁸⁰Kr^[5]
¹⁸¹Tl		81	100	180,986257(10)	3,2(3) s	α	¹⁷⁷Au	1/2+#
¹⁸¹Tl		81	100	180,986257(10)	3,2(3) s	β⁺	¹⁸¹Hg	1/2+#
^181mTl		857(29) keV			1,7(4) ms	α	¹⁷⁷Au	9/2−#
^181mTl		857(29) keV			1,7(4) ms	β⁺	¹⁸¹Hg	9/2−#
¹⁸²Tl		81	101	181,98567(8)	2,0(3) s	β⁺ (96%)	¹⁸²Hg	2−#
¹⁸²Tl		81	101	181,98567(8)	2,0(3) s	α (4%)	¹⁷⁸Au	2−#
^182m1Tl		100(100)# keV			2,9(5) s	α	¹⁷⁸Au	(7+)
^182m1Tl		100(100)# keV			2,9(5) s	β⁺ (ritka)	¹⁸²Hg	(7+)
^182m2Tl		600(140)# keV						10−
¹⁸³Tl		81	102	182,982193(10)	6,9(7) s	β⁺ (98%)	¹⁸³Hg	1/2+#
¹⁸³Tl		81	102	182,982193(10)	6,9(7) s	α (2%)	¹⁷⁹Au	1/2+#
^183m1Tl		630(17) keV			53,3(3) ms	IT (99,99%)	¹⁸³Tl	9/2−#
^183m1Tl		630(17) keV			53,3(3) ms	α (0,01%)	¹⁷⁹Au	9/2−#
^183m2Tl		976,8(3) keV			1,48(10) µs			(13/2+)
¹⁸⁴Tl		81	103	183,98187(5)	9,7(6) s	β⁺	¹⁸⁴Hg	2−#
^184m1Tl		100(100)# keV			10# s	β⁺ (97,9%)	¹⁸⁴Hg	7+#
^184m1Tl		100(100)# keV			10# s	α (2,1%)	¹⁸⁰Au	7+#
^184m2Tl		500(140)# keV			>20 ns			(10−)
¹⁸⁵Tl		81	104	184,97879(6)	19,5(5) s	α	¹⁸¹Au	1/2+#
¹⁸⁵Tl		81	104	184,97879(6)	19,5(5) s	β⁺	¹⁸⁵Hg	1/2+#
^185mTl		452,8(20) keV			1,93(8) s	IT (99,99%)	¹⁸⁵Tl	9/2−#
						α (0,01%)	¹⁸¹Au
						β⁺	¹⁸⁵Hg
¹⁸⁶Tl		81	105	185,97833(20)	40# s	β⁺	¹⁸⁶Hg	(2−)
¹⁸⁶Tl		81	105	185,97833(20)	40# s	α (0,006%)	¹⁸²Au	(2−)
^186m1Tl		320(180) keV			27,5(10) s	β⁺	¹⁸⁶Hg	(7+)
^186m2Tl		690(180) keV			2,9(2) s			(10−)
¹⁸⁷Tl		81	106	186,975906(9)	~51 s	β⁺	¹⁸⁷Hg	(1/2+)
¹⁸⁷Tl		81	106	186,975906(9)	~51 s	α (ritka)	¹⁸³Au	(1/2+)
^187mTl		335(3) keV			15,60(12) s	α	¹⁸³Au	(9/2−)
						IT	¹⁸⁷Tl
						β⁺	¹⁸⁷Hg
¹⁸⁸Tl		81	107	187,97601(4)	71(2) s	β⁺	¹⁸⁸Hg	(2−)
^188m1Tl		40(30) keV			71(1) s	β⁺	¹⁸⁸Hg	(7+)
^188m2Tl		310(30) keV			41(4) ms			(9−)
¹⁸⁹Tl		81	108	188,973588(12)	2,3(2) perc	β⁺	¹⁸⁹Hg	(1/2+)
^189mTl		257,6(13) keV			1,4(1) perc	β⁺ (96%)	¹⁸⁹Hg	(9/2−)
^189mTl		257,6(13) keV			1,4(1) perc	IT (4%)	¹⁸⁹Tl	(9/2−)
¹⁹⁰Tl		81	109	189,97388(5)	2,6(3) perc	β⁺	¹⁹⁰Hg	2(−)
^190m1Tl		130(90)# keV			3,7(3) perc	β⁺	¹⁹⁰Hg	7(+#)
^190m2Tl		290(70)# keV			750(40) µs			(8−)
^190m3Tl		410(70)# keV			>1 µs			9−
¹⁹¹Tl		81	110	190,971786(8)	20# perc	β⁺	¹⁹¹Hg	(1/2+)
^191mTl		297(7) keV			5,22(16) perc	β⁺	¹⁹¹Hg	9/2(−)
¹⁹²Tl		81	111	191,97223(3)	9,6(4) perc	β⁺	¹⁹²Hg	(2−)
^192m1Tl		160(50) keV			10,8(2) perc	β⁺	¹⁹²Hg	(7+)
^192m2Tl		407(54) keV			296(5) ns			(8−)
¹⁹³Tl		81	112	192,97067(12)	21,6(8) perc	β⁺	¹⁹³Hg	1/2(+#)
^193mTl		369(4) keV			2,11(15) perc	IT (75%)	¹⁹³Tl	9/2−
^193mTl		369(4) keV			2,11(15) perc	β⁺ (25%)	¹⁹³Hg	9/2−
¹⁹⁴Tl		81	113	193,97120(15)	33,0(5) perc	β⁺	¹⁹⁴Hg	2−
¹⁹⁴Tl		81	113	193,97120(15)	33,0(5) perc	α (10⁻⁷%)	¹⁹⁰Au	2−
^194mTl		300(200)# keV			32,8(2) perc	β⁺	¹⁹⁴Hg	(7+)
¹⁹⁵Tl		81	114	194,969774(15)	1,16(5) óra	β⁺	¹⁹⁵Hg	1/2+
^195mTl		482,63(17) keV			3,6(4) s	IT	¹⁹⁵Tl	9/2−
¹⁹⁶Tl		81	115	195,970481(13)	1,84(3) óra	β⁺	¹⁹⁶Hg	2−
^196mTl		394,2(5) keV			1,41(2) óra	β⁺ (95,5%)	¹⁹⁶Hg	(7+)
^196mTl		394,2(5) keV			1,41(2) óra	IT (4,5%)	¹⁹⁶Tl	(7+)
¹⁹⁷Tl		81	116	196,969575(18)	2,84(4) óra	β⁺	¹⁹⁷Hg	1/2+
^197mTl		608,22(8) keV			540(10) ms	IT	¹⁹⁷Tl	9/2−
¹⁹⁸Tl		81	117	197,97048(9)	5,3(5) óra	β⁺	¹⁹⁸Hg	2−
^198m1Tl		543,5(4) keV			1,87(3) óra	β⁺ (54%)	¹⁹⁸Hg	7+
^198m1Tl		543,5(4) keV			1,87(3) óra	IT (46%)	¹⁹⁸Tl	7+
^198m2Tl		687,2(5) keV			150(40) ns			(5+)
^198m3Tl		742,3(4) keV			32,1(10) ms			(10−)#
¹⁹⁹Tl		81	118	198,96988(3)	7,42(8) óra	β⁺	¹⁹⁹Hg	1/2+
^199mTl		749,7(3) keV			28,4(2) ms	IT	¹⁹⁹Tl	9/2−
²⁰⁰Tl		81	119	199,970963(6)	26,1(1) óra	β⁺	²⁰⁰Hg	2−
^200m1Tl		753,6(2) keV			34,3(10) ms	IT	²⁰⁰Tl	7+
^200m2Tl		762,0(2) keV			0,33(5) µs			5+
²⁰¹Tl^{[n 3]}		81	120	200,970819(16)	72,912(17) óra	EC	²⁰¹Hg	1/2+
^201mTl		919,50(9) keV			2,035(7) ms	IT	²⁰¹Tl	(9/2−)
²⁰²Tl		81	121	201,972106(16)	12,23(2) nap	β⁺	²⁰²Hg	2−
^202mTl		950,19(10) keV			572(7) µs			7+
²⁰³Tl		81	122	202,9723442(14)	stabil^{[n 4]}			1/2+	0,2952(1)	0,29494–0,29528
^203mTl		3400(300) keV			7,7(5) µs			(25/2+)
²⁰⁴Tl		81	123	203,9738635(13)	3,78(2) év	β⁻ (97,1%)	²⁰⁴Pb	2−
²⁰⁴Tl		81	123	203,9738635(13)	3,78(2) év	EC (2,9%)	²⁰⁴Hg	2−
^204m1Tl		1104,0(4) keV			63(2) µs			(7)+
^204m2Tl		2500(500) keV			2,6(2) µs			(12−)
^204m3Tl		3500(500) keV			1,6(2) µs			(20+)
²⁰⁵Tl^{[n 5]}		81	124	204,9744275(14)	stabil^{[n 6]}^{[n 7]}			1/2+	0,7048(1)	0,70472–0,70506
^205m1Tl		3290,63(17) keV			2,6(2) µs			25/2+
^205m2Tl		4835,6(15) keV			235(10) ns			(35/2−)
²⁰⁶Tl	Rádium E	81	125	205,9761103(15)	4,200(17) perc	β⁻	²⁰⁶Pb	0−	Nyomokban^{[n 8]}
^206mTl		2643,11(19) keV			3,74(3) perc	IT	²⁰⁶Tl	(12−)
²⁰⁷Tl	Aktínium C	81	126	206,977419(6)	4,77(2) perc	β⁻	²⁰⁷Pb	1/2+	Nyomokban^{[n 9]}
^207mTl		1348,1(3) keV			1,33(11) s	IT (99,9%)	²⁰⁷Tl	11/2−
^207mTl		1348,1(3) keV			1,33(11) s	β⁻ (0,1%)	²⁰⁷Pb	11/2−
²⁰⁸Tl	Tórium C	81	127	207,9820187(21)	3,053(4) perc	β⁻	²⁰⁸Pb	5(+)	Nyomokban^{[n 10]}
²⁰⁹Tl		81	128	208,985359(8)	2,161(7) perc	β⁻	²⁰⁹Pb	(1/2+)
²¹⁰Tl	Rádium C″	81	129	209,990074(12)	1,30(3) perc	β⁻ (99,991%)	²¹⁰Pb	(5+)#	Nyomokban^{[n 8]}
²¹⁰Tl	Rádium C″	81	129	209,990074(12)	1,30(3) perc	β⁻, n (0,009%)	²⁰⁹Pb	(5+)#	Nyomokban^{[n 8]}
²¹¹Tl		81	130	210,99348(22)#	1# perc [>300 ns]			1/2+#
²¹²Tl		81	131	211,99823(32)#	30# s [>300 ns]			5+#

↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet
↑ A stabil izotópok félkövérek.
↑ Main isotope used in scintigraphy
↑ Elméleti előrejelzések szerint nagyon enyhén radioaktív, ¹⁹⁹Au-ra bomlik, bár ezt kísérleileg még nem sikerült igazolni.
↑ A 4n+1 bomlási sor (a neptúniumsor) utolsó tagja
↑ Elméleti előrejelzések szerint nagyon enyhén radioaktív, ²⁰¹Au-ra bomlik, bár ezt kísérletileg még nem sikerült igazolni.
↑ Teljesen ionizáltan ²⁰⁵Pb-té bomlik.
↑ ^a ^b Az ²³⁸U köztes bomlásterméke
↑ Az ²³⁵U köztes bomlásterméke
↑ Köztes bomlásterméke a ²³²Th

A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of thallium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek

↑ Thallium Research Archiválva 2006. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben from Department of Energy
↑ Manual for reactor produced radioisotopes from the International Atomic Energy Agency
↑ Bound-state beta decay of highly ionized atoms. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)
↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
↑ http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=mercury-serves-up-a-nuclear-su

Források

Isotope masses from:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
Isotopic compositions and standard atomic masses from:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
Half-life, spin, and isomer data selected from the following sources. See editing notes on this article's talk page.
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9

A higany izotópjai	A tallium izotópjai	Az ólom izotópjai
Izotópok listája

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[5] Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet

[6] A stabil izotópok félkövérek.

[8] Main isotope used in scintigraphy

[9] Elméleti előrejelzések szerint nagyon enyhén radioaktív, ¹⁹⁹Au-ra bomlik, bár ezt kísérleileg még nem sikerült igazolni.

[10] A 4n+1 bomlási sor (a neptúniumsor) utolsó tagja

[11] Elméleti előrejelzések szerint nagyon enyhén radioaktív, ²⁰¹Au-ra bomlik, bár ezt kísérletileg még nem sikerült igazolni.

[12] Teljesen ionizáltan ²⁰⁵Pb-té bomlik.

[Th-13] Az ²³⁸U köztes bomlásterméke

[14] Az ²³⁵U köztes bomlásterméke

[15] Köztes bomlásterméke a ²³²Th

[1] Thallium Research Archiválva 2006. december 9-i dátummal a Wayback Machine-ben from Department of Energy

[2] Manual for reactor produced radioisotopes from the International Atomic Energy Agency

[3] Bound-state beta decay of highly ionized atoms. [2013. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 9.)

[4] ttp://www.nucleonica.net/unc.aspx

[7] ttp://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=mercury-serves-up-a-nuclear-su

[1]

[2]

[3]

[4]

[n 1]

[n 2]

[5]

[n 3]

[n 4]

[n 5]

[n 6]

[n 7]

[n 8]

[n 9]

[n 10]