A higany izotópjai
A higanynak (Hg) hét stabil izotópja van, melyek közül a leggyakoribb a 202Hg (természetes előfordulása 29,86%).
A leghosszabb élettartamú radioaktív izotópja a 194Hg (felezési ideje 444 év) és a 203Hg (46,612 nap). A többi izotóp felezési ideje egy napnál kevesebb. A 199Hg és a 201Hg a leggyakrabban vizsgált NMR-aktív magok, spinjük rendre 1/2, illetve 3/2.
A higany-180-ról, melyet tallium-180-ból lehet előállítani, 2010-ben kimutatták, hogy a spontán maghasadás szokatlan formájára képes.[1] A hasadás termékei kripton-80 és ruténium-100.
Standard atomtömeg: 200,592(3) u
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 171Hg | 80 | 91 | 171,00376(32)# | 80(30) µs [59(+36−16) µs] |
3/2−# | ||||
| 172Hg | 80 | 92 | 171,99883(22) | 420(240) µs [0,25(+35−9) ms] |
0 | ||||
| 173Hg | 80 | 93 | 172,99724(22)# | 1,1(4) ms [0,6(+5−2) ms] |
3/2−# | ||||
| 174Hg | 80 | 94 | 173,992864(21) | 2,0(4) ms [2,1(+18−7) ms] |
0+ | ||||
| 175Hg | 80 | 95 | 174,99142(11) | 10,8(4) ms | α | 171Pt | 5/2−# | ||
| 176Hg | 80 | 96 | 175,987355(15) | 20,4(15) ms | α (98,6%) | 172Pt | 0+ | ||
| β+ (1,4%) | 176Au | ||||||||
| 177Hg | 80 | 97 | 176,98628(8) | 127,3(18) ms | α (85%) | 173Pt | 5/2−# | ||
| β+ (15%) | 177Au | ||||||||
| 178Hg | 80 | 98 | 177,982483(14) | 0,269(3) s | α (70%) | 174Pt | 0+ | ||
| β+ (30%) | 178Au | ||||||||
| 179Hg | 80 | 99 | 178,981834(29) | 1,09(4) s | α (53%) | 175Pt | 5/2−# | ||
| β+ (47%) | 179Au | ||||||||
| β+, p (0,15%) | 178Pt | ||||||||
| 180Hg[m 3] | 80 | 100 | 179,978266(15) | 2,58(1) s | β+ (52%) | 180Au | 0+ | ||
| α (48%) | 176Pt | ||||||||
| SF | 100Ru, 80Kr | ||||||||
| 181Hg | 80 | 101 | 180,977819(17) | 3,6(1) s | β+ (64%) | 181Au | 1/2(−) | ||
| α (36%) | 177Pt | ||||||||
| β+, p (0,014%) | 180Pt | ||||||||
| β+, α (9·10−6%) | 177Ir | ||||||||
| 181mHg | 210(40)# keV | 13/2+ | |||||||
| 182Hg | 80 | 102 | 181,97469(1) | 10,83(6) s | β+ (84,8%) | 182Au | 0+ | ||
| α (15,2%) | 178Pt | ||||||||
| β+, p (10−5%) | 181Pt | ||||||||
| 183Hg | 80 | 103 | 182,974450(9) | 9,4(7) s | β+ (74,5%) | 183Au | 1/2− | ||
| α (25,5%) | 179Pt | ||||||||
| β+, p (5,6·10−4%) | 182Pt | ||||||||
| 183m1Hg | 198(14) keV | 13/2+# | |||||||
| 183m2Hg | 240(40)# keV | 5# s | β+ | 183Au | 13/2+# | ||||
| 184Hg | 80 | 104 | 183,971713(11) | 30,6(3) s | β+ (98,89%) | 184Au | 0+ | ||
| α (1,11%) | 180Pt | ||||||||
| 185Hg | 80 | 105 | 184,971899(17) | 49,1(10) s | β+ (94%) | 185Au | 1/2− | ||
| α (6%) | 181Pt | ||||||||
| 185mHg | 99,3(5) keV | 21,6(15) s | IT (54%) | 185Hg | 13/2+ | ||||
| β+ (46%) | 185Au | ||||||||
| α (0,03%) | 181Pt | ||||||||
| 186Hg | 80 | 106 | 185,969362(12) | 1,38(6) perc | β+ (99,92%) | 186Au | 0+ | ||
| α (0,016%) | 182Pt | ||||||||
| 186mHg | 2217,3(4) keV | 82(5) µs | (8−) | ||||||
| 187Hg | 80 | 107 | 186,969814(15) | 1,9(3) perc | β+ | 187Au | 3/2− | ||
| α (1,2·10−4%) | 183Pt | ||||||||
| 187mHg | 59(16) keV | 2,4(3) perc | β+ | 187Au | 13/2+ | ||||
| α (2,5·10−4%) | 183Pt | ||||||||
| 188Hg | 80 | 108 | 187,967577(12) | 3,25(15) perc | β+ | 188Au | 0+ | ||
| α (3,7·10−5%) | 184Pt | ||||||||
| 188mHg | 2724,3(4) keV | 134(15) ns | (12+) | ||||||
| 189Hg | 80 | 109 | 188,96819(4) | 7,6(1) perc | β+ | 189Au | 3/2− | ||
| α (3·10−5%) | 185Pt | ||||||||
| 189mHg | 80(30) keV | 8,6(1) perc | β+ | 189Au | 13/2+ | ||||
| α (3·10−5%) | 185Pt | ||||||||
| 190Hg | 80 | 110 | 189,966322(17) | 20,0(5) perc | β+ | 190Au | 0+ | ||
| α (5·10−5%) | 186Pt | ||||||||
| 191Hg | 80 | 111 | 190,967157(24) | 49(10) perc | β+ | 191Au | 3/2(−) | ||
| 191mHg | 128(22) keV | 50,8(15) perc | β+ | 191Au | 13/2+ | ||||
| 192Hg | 80 | 112 | 191,965634(17) | 4,85(20) óra | EC | 192Au | 0+ | ||
| α (4·10−6%) | 188Pt | ||||||||
| 193Hg | 80 | 113 | 192,966665(17) | 3,80(15) óra | β+ | 193Au | 3/2− | ||
| 193mHg | 140,76(5) keV | 11,8(2) óra | β+ (92,9%) | 193Au | 13/2+ | ||||
| IT (7,1%) | 193Hg | ||||||||
| 194Hg | 80 | 114 | 193,965439(13) | 444(77) év | EC | 194Au | 0+ | ||
| 195Hg | 80 | 115 | 194,966720(25) | 10,53(3) óra | β+ | 195Au | 1/2− | ||
| 195mHg | 176,07(4) keV | 41,6(8) óra | IT (54,2%) | 195Hg | 13/2+ | ||||
| β+ (45,8%) | 195Au | ||||||||
| 196Hg | 80 | 116 | 195,965833(3) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 0,0015(1) | |||
| 197Hg | 80 | 117 | 196,967213(3) | 64,14(5) óra | EC | 197Au | 1/2− | ||
| 197mHg | 298,93(8) keV | 23,8(1) óra | IT (91,4%) | 197Hg | 13/2+ | ||||
| EC (8,6%) | 197Au | ||||||||
| 198Hg | 80 | 118 | 197,9667690(4) | Látszólag stabil[m 5] | 0+ | 0,0997(20) | |||
| 199Hg | 80 | 119 | 198,9682799(4) | Látszólag stabil[m 6] | 1/2− | 0,1687(22) | |||
| 199mHg | 532,48(10) keV | 42,66(8) perc | IT | 199Hg | 13/2+ | ||||
| 200Hg | 80 | 120 | 199,9683260(4) | Látszólag stabil[m 7] | 0+ | 0,2310(19) | |||
| 201Hg | 80 | 121 | 200,9703023(6) | Látszólag stabil[m 8] | 3/2− | 0,1318(9) | |||
| 201mHg | 766,22(15) keV | 94(3) µs | 13/2+ | ||||||
| 202Hg | 80 | 122 | 201,9706430(6) | Látszólag stabil[m 9] | 0+ | 0,2986(26) | |||
| 203Hg | 80 | 123 | 202,9728725(18) | 46,595(6) nap | β− | 203Tl | 5/2− | ||
| 203mHg | 933,14(23) keV | 24(4) µs | ( | ||||||
| 204Hg | 80 | 124 | 203,9734939(4) | Látszólag stabil[m 10] | 0+ | 0,0687(15) | |||
| 205Hg | 80 | 125 | 204,976073(4) | 5,14(9) perc | β− | 205Tl | 1/2− | ||
| 205mHg | 1556,40(17) keV | 1,09(4) ms | IT | 205Hg | 13/2+ | ||||
| 206Hg | 80 | 126 | 205,977514(22) | 8,15(10) perc | β− | 206Tl | 0+ | ||
| 207Hg | 80 | 127 | 206,98259(16) | 2,9(2) perc | β− | 207Tl | (9/2+) | ||
| 208Hg | 80 | 128 | 207,98594(32)# | 42(5) perc [41(+5−4) perc] |
β− | 208Tl | 0+ | ||
| 209Hg | 80 | 129 | 208,99104(21)# | 37(8) s | 9/2+# | ||||
| 210Hg | 80 | 130 | 209,99451(32)# | 10# perc [>300 ns] |
0+ | ||||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ 180Tl-ból előállítva hasadással 100Ru-zá és 80Kr-ná is alakulhat
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással192Pt-vé vagy β+β+-bomlással 196Pt-tá alakul több mint 2,5·1018 év felezési idővel
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 194Pt-gyé alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 195Pt-té alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 196Pt-tá alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 197Pt-té alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 198Pt-cá alakul
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 200Pt-zá vagy β−β−-bomlással 204Pb-gyé alakul
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of mercury című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O.. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| Az arany izotópjai | A higany izotópjai | A tallium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
