Ugrás a tartalomhoz

A szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozó falvak

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentgotthárdi ciszterci apátság
Fontosabb helyek

A birtok tartozékai
A kolostor és az első templom
Dobrafölde
Heiligenkreuz
Magtártemplom
Nagyboldogasszony-templom
Trois Fontaines
Vendvidék

Fontosabb események

1350. évi lázadás
A szentgotthárdi csata

Fontosabb személyek

III. Béla
IX. Bonifác
III. Károly
Mátyás király
III. Orbán
I. (Luxemburgi) Zsigmond
Darabos György
Idősebb Dorfmeister István
Harding Szent István
Robert Leeb
Franz A. Pilgram
Scholl Henrik
Hildesheimi Szent Gotthárd
Széchy Margit
Szécsi Miklós
Wolfgang von Tieffenbach

Sablon:Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozó falvak 1526 előtt és után az alábbiak:

1526 előtt

[szerkesztés]
  • Badafalva: Ma Weichselbaum, Ausztria. 1187 Badofalu; 1350 Badafolua; 1538 Bodafalwa; 1552 Bodofalva. A Rába balpartján, Szentgotthárdtól nyugatra fekszik ma is.
  • Cseretnek: a mai Csörötnek. 1350 Chyrenuk; 1538 Cheretnek; 1620 Cheretnekh. A Rába jobb partján található.
  • Dobrafölde: A Vendvidék egyik elődje, részben Ausztria, részben Szlovénia osztozik rajta. Központja Dobra (ma Neuhaus am Klausenbach, Ausztria) A tatárjárás után vár épült a helyén. Ebbe tartozott bele Felső- és Alsószölnök. Az elszakadás jelei megmutatkoznak ezen falvakban beszélt vend nyelvjárás aldialektusaiban is.[1]
  • Ercsenye: Ma Henndorf, Ausztria. 1451 Erechene; 1538 Erchynya; 1581 Erchyenj; 1620 Erctchinie. Ausztria része, a törzsbirtok északnyugati sarka volt.
  • Farkasfalva: a mai Farkasfa, Szentgotthárd része. 1350 Farkasfalua; 1548-ban két település Alsó- és Felsőfarkasfalva található itt, 1581-ben pedig egységes Farkasffalwa.
  • Gárdonyfalva: a mai Kondorfa. 1350 Gardunfolua; 1538 Kardonffalwa; 1593 Gardonfalwa.
  • Gyarmat: A mai Rábagyarmat. 1350 Gyrmath; 1404 Gyarmath; 1548-ban említenek Alsó- és Felsőgyarmathot, 1576-ban Kis- és Nagy-Gyarmatot; 1593 Utraque Gyarmat; 1620-ban Giarmath.
  • Huszászó: A megszűnt Huszászi-major Farkasfa mellett, aminek nevét egy patak is őrzi. 1350 Uzhazow; 1538 Hwzazo; 1552 Huzazo; 1576 Hwzazo; 1620 Husaso.
  • Istvánfalva: A mai Apátistvánfalva. A védőszentje Harding Szent István, a ciszterci rend egyik alapítója. 1350 Stephanfolua; 1548 Estwanfalwa; 1552 Istvanfalva; 1620 Istvnafalua (Istvánd).
  • Jánosfalva: a mai Gyanafalva, Ausztria része Jennersdorf néven. 1187 Janafalu; 1350 Ganoufolua; 1451 Janofalwa; 1528 Gyanafalwa; 1548 Janoffalwa; 1620 Gyanafalwa, Jabafalua.
  • Kalindicsfalva: Csak egyetlenegyszer említik, 1350-ben Kalaindych-folua néven. Nagyjából Istvánfalva és Zsida táján lehetett.
  • Kedhely: A mai Rábakethely, Szentgotthárd része. Temploma többek között a vendvidéki községeket fogta össze egyházilag. 1350 Kedhel; 1354 Kedhel; 1423 Kethel; 1548 Kethhel; 1576 Kethel; 1581 Kethel; 1620 Kethell.
  • Krisztián: a mai Köröstyén (Krieselstein, Ausztria), Gyanafalvától északra. 1352 Cristayn; 1538 Chrysthyan; 1552 Grisisztan; 1592 Krisisthan; 1620 Khrysistain.
  • Lak: A mai Magyarlak területét képezi, ami már régen eltűnt. 1354 Lok; 1538 Kedlak; 1552 Kepwlak és Laakmajor; 1553 Lak; 1581 Lak és Utraque Lak.
  • Nagyfalva: Ma Mogersdorf, Ausztria. 1187 Nagfalu; 1350 Mochfolua; 1538 Naghffalw; 1593 Nagifalwa; 1620 Nagyfalwa és Nagyfalua. Részben itt zajlott le a híres szentgotthárdi csata.
  • Permisse: a mai Permise, Kétvölgy néven Ritkaházával egyesítve. Ritkaháza mint dobraföldi birtok volt, szintén a ciszter apátsághoz tartozott a kezdetekben. 1387 Perbese; 1548 Prybysthor; 1552 Kisperbise; 1581 Perbyske; 1620 Pebischa. Állítólag már 1284-ben van róla említés egy eladás kapcsán, de úgy látszik később visszaváltotta a rend. Meg kell még említeni mellette Ritkaházát, amit 1387-ben is említettek Mechnuk néven és valószínűleg szintén ciszter falu volt.
  • Pocsfalva A mai Pócsfalu (Rosendorf, Ausztria). 1187 Pacfalu; 1350 Bochfolua; 1548 Pochfalwa; 1593 Pathffalwa; 1620 Poczfalua.
  • Rákos: A mai Nagyrákos. 1350 Rakus; 1404 Rakus; 1538 Rax; 1548 Raksy; 1593 Raxs; 1620 Raksch.
  • Szakonyfalva: A mai Szakonyfalu. 1350 Zakonfolua, Zakulfolua; 1552 Zakonfalva; 1581 Zakaffalwa; 1593 Zakonfalva; 1620 Sakhonfalwa. Eredeti területe kissé délebbre volt a Rábától, amíg a törökök 1664-ben el nem pusztították. A visszatérő lakosság másik helyen építette fel a községet.
  • Tóthfalva: A mai Rábatótfalu, mely Szentgotthárd része. 1221-ben Villa Sclavorum néven említik, a nevében levő sclavus szlávot jelent, utalva ezzel szlovén lakóira. 1350 Tothfolua; 1548 Tothfalw; 1593 Thottfalu; 1620 Totfalu és Tothfolua.
  • Zsidófalva: a mai Zsidahegy és Zsida, Szentgotthárd részei. Ma is vita tárgya, hogy nevéből lehet esetleg zsidókra következtetni, mert 1350-ben a bírója Zsidó nevet viseli, azonkívül a régi szlovén családok között lehet találni Sidó és Zsidó nevezetűeket. 1350 Sydoufolua; 1538 Zydo; 1552 Sydo; 1593 Sido; 1620 Schydo.

1526 után

[szerkesztés]

Távolabbi birtokok

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A felsőszölnöki plébánia névrendszere 1750–1800. [2007. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 8.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_szentgotthárdi_ciszterci_apátsághoz_tartozó_falvak&oldid=25904675”