Ugrás a tartalomhoz

A szabad gondolkodó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szabad gondolkodó
(Le libertin)
2000-es francia film

Diderot és madame Therbouche (Fanny Ardant és Vincent Pérez) a film jelenetében
Diderot és madame Therbouche (Fanny Ardant és Vincent Pérez) a film jelenetében
Alternatív cím: A vágy forradalma (DVD)
RendezőGabriel Aghion
ProducerGaspard de Chavagnac
Műfajtörténelmi szatíra, vígjáték
ForgatókönyvíróGabriel Aghion és Eric-Emmanuel Schmitt
FőszerepbenVincent Pérez és Fanny Ardant
HangDolby
ZeneBruno Coulais
OperatőrJean-Marie Dreujou
VágóLuc Barnier
JelmeztervezőOlivier Bériot
DíszlettervezőDan Weil
Gyártás
GyártóBel Ombre Films, Canal+, Josy Films, Mosca Films, Sans Contrefaçon Productions, TF1 Films Production
OrszágFranciaország Franciaország
NyelvFrancia, magyar szinkron (Liget Stúdió)
Játékidő100 perc (35mm-es, 2792 méter)
Képarány1,85:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Budapest Film (mozi),
(Eredetilegː Mokép)
BemutatóFranciaország 2000. március 15.,
Magyarország 2000. április 15.
KorhatárMagyarország 16 év (Magyarország)
További információk
SablonWikidataSegítség

A szabad gondolkodó (franciául: Le libertin, magyar DVD címː A vágy forradalma) Gabriel Aghion 2000-ben bemutatott francia filmvígjátéka, történelmi szatírája.

A Nagy Enciklopédia betiltása után a soron következő köteteket már titokban, Holbach báró kastélya pincéjének egy titkos részében szerkesztik és nyomtatják. Az egyház különféle ravasz trükkök bevetésével próbálja megakadályozni a kötetek megjelenését, elérni a főszerkesztő Diderot tettenérését és bebörtönzését.

A szatíra nem kíméli a Fény Századának nagyjait küzdjenek eszméikért bármelyik oldalon is. Eközben több híres francia színésznő rejtett bájai is megcsodálhatók a Nagy Enciklopédiához méltó részletességgel és alapossággal.

Szereplők

[szerkesztés]

További magyar hangokː Andresz Kati, Cs. Németh Lajos, Csuha Lajos, Holl Nándor, Kajtár Róbert, Koffler Gizi, Seder Gábor, Sz. Nagy Ildikó, Sztarenki Pál

Cselekmény

[szerkesztés]
Alább a cselekmény részletei következnek!

Miután az Enciklopédiát betiltották, Diderot Holbach báró kastélyában kialakított rejtekhelyen szerkeszti a további köteteket a király és az egyház nagy bosszúságára. Egy nap rajtuk is üt a rendőrség, de semmit sem találnak. A titkos nyomda ugyanis a pince egy elzárt, rejtett részén van, titkos bejárata pedig a kápolna gyóntatófülkéjéből nyílik. Így Diderot nem is különösebben zavartatja magát a házkutatás alatt. A báróné rokonvendége, Jerfeuil márkiné korhűen és paraktikusan bő szoknyája alatt foglalja el magát. És a márkinét.

Különösen a báró öccse, Thiry[1] bíboros feni rájuk a fogát, akit felbőszít a házkutatás kudarca, és vendégségbe érkezik testvére kastélyába hogy személyesen vegye a kezébe a dolgokat. A filozófus lánya, Angélique viszont épp szerelmes Jerfeuil márkiba, amiről Diderot hallani se akar. Munkáját elhanyagolva csak azon filozofál, hogyan is verhetné ki lánya fejéből a márkit. Portréfestője, Madame Therbouche hívja fel a figyelmét, hogy a márki szemlátomást némileg melegecske, így Diderot ravasz trükkel ráuszítja az épp szintén a kastélyban vendégeskedő környékbeli ifjú párt, Cambrol és Lutz márkit.

Így a munka is folytatódhatna, de a bíboros mindenáron a kápolnában akar imádkozni. De akkor le kellene állni a zajos nyomtatással. Különféle trükkökkel próbálják távol tartani. Például maratoni gyónási sorozattal a cselédség és a vendégek bevonásával. A bíboros már-már gyanakodna is a szokatlan méretű buzgalom láttán, de a Jerfeuil házaspár gyónása nemcsak hogy meggyőzi, hanem felháborodott távozásra is késztetik a főpapot. Ám Diderot-ék gyanakodnak, hogy a bíboros gyors távozását nem is annyira Jerfeuilék képszerűen és részletgazdagon előadott gyónása motiválta, mint inkább hogy kiszimatolta a nyomda titkát. Jól teszik. Jól hiszik. A bíboros ugyanis rövidesen a rendőrséggel tér vissza, és nyomban a nyomdába siet. Azt azonban már kiürítették, és csak a Biblia frissen nyomtatott, szépen illusztrált példányára bukkannak, amiben a pozitív szereplők arcvonásai mind a bíboroséra emlékeztetnek. A bíboros meghatva távozik: hát erre volt az a nagy titkolózás: a meglepetés ajándékot dugdosták előle. Bár szíve mélyén azért maradt benne egy kis gyanakvás is.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A forgatási helyszínek

[szerkesztés]
  • A felvételek nem Holbach báró kastélyában, a Château du Grand Val-ban, hanem Párizstól északra, a Val-d’Oise megyei Condécourtban található Château de Villette kastélyban és környékén készültek, amely már több sikeres film forgatási helyszíne volt akkor és azóta is.
  • Château de Champs-sur-Marne
  • Jeurre park (Parc de Jeurre)
  • Chaalis apátság – Institut de France
  • Eclair Studio (Epinay-sur-Seine)

Érdekességek

[szerkesztés]
  • Madame Therbouche is létező személy volt, és valóban festett portrét Diderot-ról.
  • A film elején a bárónő (Josiane Balasko) előadásában elhangzó dal Gabriel-Charles de Lattaignant abbé Le Mot et la Chose (~A szó és a „dolog”) című pikáns versének adaptációja.
  • Eric-Emmanuel Schmitt, az eredeti azonos című színdarab szerzője nem járult hozzá, hogy a film a darab szabad átdolgozása, így Schmitt mint forgatókönyv és dialógusíró jelenik meg a címfeliratokban.
  • A filmet 1999 július 19-én kezdték forgatni Párizsban.

Filmzene

[szerkesztés]
  • Bruno Coulais: Le Libertin, Columbia, 2000, CD filmzenével és 15 kép a filmből

Források

[szerkesztés]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. Holbach báró családneve is Thiry. Valójában a főnemesi címe a Holbach bárója.