A réz izotópjai
A réznek (Cu) két stabil – a 63Cu és 65Cu – valamint 27 radioaktív izotópja van. Utóbbiak közül a legstabilabb a 67Cu, melynek felezési ideje 61,83 óra. A legkevésbé stabil 54Cu felezési ideje körülbelül 75 ns, de kevés kivétellel a többi izotópé sem több 1 percnél. A 63-asnál kisebb tömegszámú instabil rézizotópok többnyire β+-bomlással, míg a 65-ösnél nehezebb izotópok β−-bomlással alakulnak át. A 64Cu β+- és β−-bomlásra is képes.[1]
A 68Cu, 69Cu, 71Cu, 72Cu és 76Cu mindegyikének van egy metastabil izomerje. A 70Cu két izomerrel rendelkezik, így összesen 7 különböző izomer létezik. Ezek közül a legstabilabb a68mCu (3,75 perc), a leginstabilabb pedig a 69mCu (360 ns).[1]
Standard atomtömeg: 63,546(3) u.
Gyógyászati felhasználása
[szerkesztés]A réznek viszonylag sok radioizotópja létezik, melyeket potenciálisan fel lehet használni a nukleáris medicinában.
Növekvő érdeklődés övezi a 64Cu, 62Cu, 61Cu és 60Cu diagnosztikai célú alkalmazását, valamint a 67Cu és 64Cu felhasználását a célzott sugárkezelésben.
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 52Cu | 29 | 23 | 51,99718(28)# | p | 51Ni | (3+)# | |||
| 53Cu | 29 | 24 | 52,98555(28)# | <300 ns | p | 52Ni | (3/2−)# | ||
| 54Cu | 29 | 25 | 53,97671(23)# | <75 ns | p | 53Ni | (3+)# | ||
| 55Cu | 29 | 26 | 54,96605(32)# | 40# ms [>200 ns] | β+ | 55Ni | 3/2−# | ||
| p | 54Ni | ||||||||
| 56Cu | 29 | 27 | 55,95856(15)# | 93(3) ms | β+ | 56Ni | (4+) | ||
| 57Cu | 29 | 28 | 56,949211(17) | 196,3(7) ms | β+ | 57Ni | 3/2− | ||
| 58Cu | 29 | 29 | 57,9445385(17) | 3,204(7) s | β+ | 58Ni | 1+ | ||
| 59Cu | 29 | 30 | 58,9394980(8) | 81,5(5) s | β+ | 59Ni | 3/2− | ||
| 60Cu | 29 | 31 | 59,9373650(18) | 23,7(4) perc | β+ | 60Ni | 2+ | ||
| 61Cu | 29 | 32 | 60,9334578(11) | 3,333(5) óra | β+ | 61Ni | 3/2− | ||
| 62Cu | 29 | 33 | 61,932584(4) | 9,673(8) perc | β+ | 62Ni | 1+ | ||
| 63Cu | 29 | 34 | 62,9295975(6) | Stabil | 3/2− | 0,6915(15) | 0,68983–0,69338 | ||
| 64Cu | 29 | 35 | 63,9297642(6) | 12,700(2) óra | β+ (61%) | 64Ni | 1+ | ||
| β− (39%) | 64Zn | ||||||||
| 65Cu | 29 | 36 | 64,9277895(7) | Stabil | 3/2− | 0,3085(15) | 0,30662–0,31017 | ||
| 66Cu | 29 | 37 | 65,9288688(7) | 5,120(14) perc | β− | 66Zn | 1+ | ||
| 67Cu | 29 | 38 | 66,9277303(13) | 61,83(12) óra | β− | 67Zn | 3/2− | ||
| 68Cu | 29 | 39 | 67,9296109(17) | 31,1(15) s | β− | 68Zn | 1+ | ||
| 68mCu | 721,6(7) keV | 3,75(5) perc | IT (84%) | 68Cu | (6−) | ||||
| β− (16%) | 68Zn | ||||||||
| 69Cu | 29 | 40 | 68,9294293(15) | 2,85(15) perc | β− | 69Zn | 3/2− | ||
| 69mCu | 2741,8(10) keV | 360(30) ns | (13/2+) | ||||||
| 70Cu | 29 | 41 | 69,9323923(17) | 44,5(2) s | β− | 70Zn | (6−) | ||
| 70m1Cu | 101,1(3) keV | 33(2) s | β− | 70Zn | (3−) | ||||
| 70m2Cu | 242,6(5) keV | 6,6(2) s | 1+ | ||||||
| 71Cu | 29 | 42 | 70,9326768(16) | 19,4(14) s | β− | 71Zn | (3/2−) | ||
| 71mCu | 2756(10) keV | 271(13) ns | (19/2−) | ||||||
| 72Cu | 29 | 43 | 71,9358203(15) | 6,6(1) s | β− | 72Zn | (1+) | ||
| 72mCu | 270(3) keV | 1,76(3) µs | (4−) | ||||||
| 73Cu | 29 | 44 | 72,936675(4) | 4,2(3) s | β− (>99,9%) | 73Zn | (3/2−) | ||
| β−, n (<0,1%) | 72Zn | ||||||||
| 74Cu | 29 | 45 | 73,939875(7) | 1,594(10) s | β− | 74Zn | (1+,3+) | ||
| 75Cu | 29 | 46 | 74,94190(105) | 1,224(3) s | β− (96,5%) | 75Zn | (3/2−)# | ||
| β−, n (3,5%) | 74Zn | ||||||||
| 76Cu | 29 | 47 | 75,945275(7) | 641(6) ms | β− (97%) | 76Zn | (3,5) | ||
| β−, n (3%) | 75Zn | ||||||||
| 76mCu | 0(200)# keV | 1,27(30) s | β− | 76Zn | (1,3) | ||||
| 77Cu | 29 | 48 | 76,94785(43)# | 469(8) ms | β− | 77Zn | 3/2−# | ||
| 78Cu | 29 | 49 | 77,95196(43)# | 342(11) ms | β− | 78Zn | |||
| 79Cu | 29 | 50 | 78,95456(54)# | 188(25) ms | β−, n (55%) | 78Zn | 3/2−# | ||
| β− (45%) | 79Zn | ||||||||
| 80Cu | 29 | 51 | 79,96087(64)# | 100# ms [>300 ns] | β− | 80Zn | |||
- ↑ Rövidítések:
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
Megjegyzések
[szerkesztés]- Az izotópok gyakoriságát, valamint az atomtömeg pontosságát az egyes előfordulások közötti eltérések korlátozzák. A megadott tartomány lefedi a Földön előforduló összes szokványos anyagot.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
- A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
- Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ a b G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
- A réz radioizotópjainak gyógyászati alkalmazásai (szemlecikk):
- Pejman Rowshanfarzad, Mahsheed Sabet, AmirReza Jalilian, Mohsen Kamalidehghan (2006). „An overview of copper radionuclides and production of 61Cu by proton irradiation of natZn at a medical cyclotron”. Applied Radiation and Isotopes 64 (12), 1563–1573. o. DOI:10.1016/j.apradiso.2005.11.012.
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of copper című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A nikkel izotópjai | A réz izotópjai | A cink izotópjai |
| Izotópok listája | ||
