A cink izotópjai
A természetben előforduló cink 5 stabil izotópból áll: 64Zn, 66Zn, 67Zn, 68Zn és 70Zn, melyek közül a 64Zn a leggyakoribb (48,6%). Huszonöt radioaktív cinkizotópot írtak le, ezek közül a leggyakrabban előforduló és egyben a leghosszabb felezési idejű a 65Zn (244,26 nap) és a 72Zn (46,5 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 14 órát, sokuké 1 másodpercnél is kevesebb. Az elemnek 10 metastabil állapota is ismert.
Az ismertebb kobalt mellett a cink alkalmazhatósága is felmerült atomfegyverek pusztító hatásának növeléséhez. Ha a termonukleáris bomba köré dúsított 64Zn tartalmú köpenyt helyeznének, akkor a robbanás során fellépő intenzív, nagy energiájú neutronsugárzás hatására radioaktív 65Zn keletkezne, mely 1,115 MeV[1] energiájú gamma-sugarakat bocsát ki 244 napos felezési idővel, ami több napig jelentősen megnövelné a radioaktív kihullásból származó sugárzást. Valószínűleg soha nem gyártottak, és nem is teszteltek vagy használtak ilyen fegyvert.
Standard atomtömeg: 65,38(2) u[2]
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[3][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 54Zn | 30 | 24 | 53,99295(43)# | 2p | 52Ni | 0+ | |||
| 55Zn | 30 | 25 | 54,98398(27)# | 20# ms [>1,6 µs] | 2p | 53Ni | 5/2−# | ||
| β+ | 55Cu | ||||||||
| 56Zn | 30 | 26 | 55,97238(28)# | 36(10) ms | β+ | 56Cu | 0+ | ||
| 57Zn | 30 | 27 | 56,96479(11)# | 38(4) ms | β+, p (65%) | 56Ni | 7/2−# | ||
| β+ (35%) | 57Cu | ||||||||
| 58Zn | 30 | 28 | 57,95459(5) | 84(9) ms | β+, p (60%) | 57Ni | 0+ | ||
| β+ (40%) | 58Cu | ||||||||
| 59Zn | 30 | 29 | 58,94926(4) | 182,0(18) ms | β+ (99%) | 59Cu | 3/2− | ||
| β+, p (1%) | 58Ni | ||||||||
| 60Zn[m 3] | 30 | 30 | 59,941827(11) | 2,38(5) perc | β+ | 60Cu | 0+ | ||
| 61Zn | 30 | 31 | 60,939511(17) | 89,1(2) s | β+ | 61Cu | 3/2− | ||
| 61m1Zn | 88,4(1) keV | <430 ms | 1/2− | ||||||
| 61m2Zn | 418,10(15) keV | 140(70) ms | 3/2− | ||||||
| 61m3Zn | 756,02(18) keV | <130 ms | 5/2− | ||||||
| 62Zn | 30 | 32 | 61,934330(11) | 9,186(13) óra | β+ | 62Cu | 0+ | ||
| 63Zn | 30 | 33 | 62,9332116(17) | 38,47(5) perc | β+ | 63Cu | 3/2− | ||
| 64Zn | 30 | 34 | 63,9291422(7) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 0,48268(321) | |||
| 65Zn | 30 | 35 | 64,9292410(7) | 243,66(9) nap | β+ | 65Cu | 5/2− | ||
| 65mZn | 53,928(10) keV | 1,6(6) µs | (1/2)− | ||||||
| 66Zn | 30 | 36 | 65,9260334(10) | Stabil | 0+ | 0,27975(77) | |||
| 67Zn | 30 | 37 | 66,9271273(10) | Stabil | 5/2− | 0,04102(21) | |||
| 68Zn | 30 | 38 | 67,9248442(10) | Stabil | 0+ | 0,19024(123) | |||
| 69Zn | 30 | 39 | 68,9265503(10) | 56,4(9) perc | β− | 69Ga | 1/2− | ||
| 69mZn | 438,636(18) keV | 13,76(2) óra | IT (96,7%) | 69Zn | 9/2+ | ||||
| β− (3,3%) | 69Ga | ||||||||
| 70Zn | 30 | 40 | 69,9253193(21) | Látszólag stabil[m 5] | 0+ | 0,00631(9) | |||
| 71Zn | 30 | 41 | 70,927722(11) | 2,45(10) perc | β− | 71Ga | 1/2− | ||
| 71mZn | 157,7(13) keV | 3,96(5) óra | β− (99,95%) | 71Ga | 9/2+ | ||||
| IT (0,05%) | 71Zn | ||||||||
| 72Zn | 30 | 42 | 71,926858(7) | 46,5(1) óra | β− | 72Ga | 0+ | ||
| 73Zn | 30 | 43 | 72,92978(4) | 23,5(10) s | β− | 73Ga | (1/2)− | ||
| 73m1Zn | 195,5(2) keV | 13,0(2) ms | (5/2+) | ||||||
| 73m2Zn | 237,6(20) keV | 5,8(8) s | β− | 73Ga | (7/2+) | ||||
| IT | 73Zn | ||||||||
| 74Zn | 30 | 44 | 73,92946(5) | 95,6(12) s | β− | 74Ga | 0+ | ||
| 75Zn | 30 | 45 | 74,93294(8) | 10,2(2) s | β− | 75Ga | (7/2+)# | ||
| 76Zn | 30 | 46 | 75,93329(9) | 5,7(3) s | β− | 76Ga | 0+ | ||
| 77Zn | 30 | 47 | 76,93696(13) | 2,08(5) s | β− | 77Ga | (7/2+)# | ||
| 77mZn | 772,39(12) keV | 1,05(10) s | IT (50%) | 77Zn | 1/2−# | ||||
| β− (50%) | 77Ga | ||||||||
| 78Zn | 30 | 48 | 77,93844(10) | 1,47(15) s | β− | 78Ga | 0+ | ||
| 78mZn | 2673(1) keV | 319(9) ns | (8+) | ||||||
| 79Zn | 30 | 49 | 78,94265(28)# | 0,995(19) s | β− (98,7%) | 79Ga | (9/2+) | ||
| β−, n (1,3%) | 78Ga | ||||||||
| 80Zn | 30 | 50 | 79,94434(18) | 545(16) ms | β− (99%) | 80Ga | 0+ | ||
| β−, n (1%) | 79Ga | ||||||||
| 81Zn | 30 | 51 | 80,95048(32)# | 290(50) ms | β− (92,5%) | 81Ga | 5/2+# | ||
| β−, n (7,5%) | 80Ga | ||||||||
| 82Zn | 30 | 52 | 81,95442(54)# | 100# ms [>300 ns] | β− | 82Ga | 0+ | ||
| 83Zn | 30 | 53 | 82,96103(54)# | 80# ms [>300 ns] | 5/2+# | ||||
- ↑ Rövidítések:
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A szilíciumégés végterméke, keletkezése endoterm folyamat és gyorsítja a csillag összeomlását
- ↑ A várakozások szerint β+β+ bomlással 64Ni-né alakul több mint 2,3·1018 év felezési idővel
- ↑ A várakozások szerint β−β− bomlással 70Ge-né alakul több mint 1,3·1016 év felezési idővel
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
- A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
- Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ (1972) „The decay of 65Zn”. Zeitschrift für Physik 250, 395. o. DOI:10.1007/BF01379752.
- ↑ Standard Atomic Weights Revised – IUPAC[halott link]
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaveni Nemzeti Laboratórium. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of zinc című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]| A réz izotópjai | A cink izotópjai | A gallium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
