A nápolyi 2585 festője
A nápolyi 2585 festője | |
Született | i. e. 4. század |
Meghalt | i. e. 4. század |
Alkotott | I. e. 4. század utolsó negyede |
Nemzetisége | Görög |
A Wikimédia Commons tartalmaz A nápolyi 2585 festője témájú médiaállományokat. |
A nápolyi 2585 festője az i. e. 4. század utolsó negyedében[1] Dél-Itáliában, Paestumban, vörösalakos technikával alkotó görög vázafestő volt. Pontos születési és halálozási dátuma nem ismert, és mivel nem szignálta alkotásait, neve sem maradt ránk. Névadó vázája egy Nápolyban őrzött kratér.
Kortársával A nápolyi 1778 festőjével együtt az i. e. 4. század utolsó negyedének egyik legjelentősebb paestumi vázafestője volt. Kezdetben meglehetősen egységes stílusban dolgoztak, később mindketten kifejlesztették egyéni stíluselemeiket.[2] Korai munkái szoros kapcsolatba hozhatók a század közepén aktív Aszteasz (a paestumi vázafestészet legnagyobb alakja) késői vázáival is ez különösen Dionüszoszt ábrázoló rajzain feltűnő.[3] A több edényének hátoldalán látható nőalakok viszont egyéni stílusjegyeket hordoznak, ez a fajta ábrázolás válik a festő egyik jellegzetes, vázáról vázára ismételt figurájává. Más tipikus kompozíciói:
- himationba öltözött ülő nőalak kinyújtott jobb kézzel. Időnként csak félig felöltözve ábrázolta őket, ilyenkor a test alsó felét beborító ruhát pontozásos szegéllyel jelenítette meg
- súlyával az egyik lábára nehezedő álló, kissé oldalra dőlő ruhátlan férfialak
- fiatal, egyik felemelt lábára előrehajoló férfialak ahogy egy kisebb tárgyat nyújt át az előtte ülő nőnek. Ez utóbbi elrendezés a festő legkedveltebb témája.[3]
A legtöbb paestumi alkotótól eltérően képeit ritkábban foglalta keretbe, amikor megtette a hozzá stílusban közelálló A nápolyi 1787 festőjéhez hasonló kereteket festett de vékonyabb díszítőelemekkel és sok hozzáadott fehér színnel.[3]
Korai munkáinak fő témái a Dionüszoszhoz köthető jelenetek, később bonyolultabb mitológiai kompozíciókat is festett. Legjobban sikerült mitológiai tárgyú képe Parisz ítéletét ábrázolja, a hozzáadott színekkel megfestett képen az alakok a megszokottnál sokkal kifejezőbbek.[3] Két másik vázáján Danaé valamint Aphrodité születése látható. Ezeken a késői munkáin a nők fedetlen testrészeit hozzáadott fehér színnel jelenítette meg, ezt a módszert több kisebb jelentőségű vázáján női fejeknél is alkalmazta.[3] A nápolyi 1778 festőjéhez hasonlóan úgynevezett halas-tálakat is díszített.[3]
Követői közül figyelemre méltó a Virágos festő aki nevét egy palack hátoldalán lévő virágmotívumokról kapta és egyike volt a paestumi központ legutolsó vázafestőinek.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Trendall, A. D. Red figure vases of South Italy and Sicily. London, UK: Thames and Hudson (1989). ISBN 0-500-20225-7
- Sarti, Susanna (szerk.). Görög művészet (A művészet története 16/3). Budapest: Corvina Kiadó (2007). ISBN 978-963-13-5654-0