A francia forradalom (film, 1989)
| A francia forradalom (La Révolution française) | |
| 1989-es francia–olasz–kanadai–nyugatnémet film | |
 | |
| Tarascon vára, a filmbeli Bastille | |
| Rendező |
|
| Producer |
|
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró |
|
| Főszerepben | Lásd a szócikkben |
| Zene | Georges Delerue |
| Operatőr |
|
| Jelmeztervező | Catherine Leterrier |
| Gyártás | |
| Ország |  Franciaország Nyugat-Németország |
| Nyelv | |
| Forgatási helyszín |
|
| Játékidő | 351 perc |
| Képarány | 1,66:1 |
| Forgalmazás | |
| Bemutató |  1989. 1994. |
| Eredeti magyar adó | MTV-2, Duna TV |
| Kronológia | |
| Kapcsolódó film | Napóleon (2002) |
| További információk | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A francia forradalom, eredeti francia nyelvű címén La Révolution française egy nemzetközi (francia–brit–olasz–német–kanadai) koprodukcióban készült kétrészes történelmi játékfilm, melyet 1989-ben, francia forradalom kitörésének 200-ik évfordulóján mutattak be. Angol és francia nyelvi változatokban készítették el.
A magyarra szinkronizált változat 1994-ben készült el, 1994-ben az MTV-2, 1995-ben a Duna TV mutatta be. A kétrészes mozifilm mellett elkészült még egy hosszabb időtartamú változat is, televíziós sorozat céljára.
Az első rész címe Les années lumière (A fényes évek), rendezője Robert Enrico. Cselekménye 1789 tavaszán, a forradalom kitörését közvetlenül megelőző időben kezdődik, és 1792. augusztus 10-ig, a Tuileriák elleni ostrommal végződik, amelynek során XVI. Lajos királyt és családját a párizsi Nemzetgyűlésbe menekítették.
A második rész címe Les années terribles (A rettenetes évek), rendezője Richard T. Heffron. Cselekménye az 1792. augusztus 10-ét követő politikai harcokat és tisztogatásokat mutatja be, a „Nagy Terror” éveit, 1794. július 28-ig, Robespierre és társai kivégzéséig.
A film mintegy 300 millió francia frank (kb. 45,7 millió euró) költségvetésből készült, a bicenterárium alkalmából. Bevétele azonban elmaradt az elvárttól.[1][2]
Tartalom
[szerkesztés]A két rész időrendi sorrendben mutatja be a francia forradalom 1789–1794 közötti szakaszának csaknem minden fontos eseményét. Az alkotók megkísérelték, hogy a forradalmi események folyamatáról és az őket mozgató politikai összefüggésekről teljes képet adjanak, szemben a korábban forgatott, hasonló témájú, romantikus szemléletű történelmi játékfilmekkel. Valamennyi szereplője valós történelmi személy, fiktív karakterek nincsenek. Az így elkészült művet az alkotók objektív pedagógiai célokra is szánták, annak ellenére, hogy Georges Danton és követőinek tevékenysége mindvégig kiemelt hangsúlyt kap, az alkotók egyértelműen a dantonista vonallal azonosulnak. Egyes fontos eseményeket, így pl. a vendée-i háborút alig említik. (Egyetlen alkalommal Desmoulins „egy egész nép lemészárlását” kéri számon Robespierre-től). A film 1794-ig, Robespierre és Saint-Just kivégzéséig tárgyalja az eseményeket, az ezt követő korszakról nem szól. (A francia forradalom időszaka 1799-ben, a Napoléon Bonaparte tábornok által végrehajtott sikeres államcsínnyel zárult le).
Az 1. rész (Les années lumière) tartalma
[szerkesztés]- 1789. január: a rendi gyűlés összehívása, küldötteinek választása,
- 1789. május–június: a rendi gyűlés ülései Versailles-ban,
- 1789. június 20.: a labdaházi eskü, és az alkotmányozó nemzetgyűlés megalakítása,
- 1789. július 14.: a Bastille bevétele,
- 1789. július 25.: a párizsi forradalmi önkormányzat (Commune de Paris) megalakulása,
- 1789. augusztus 4.: az alkotmányozó nemzetgyűlés éjszakai ülése, a feudális kiváltságok eltörlése,
- 1789. augusztus 26.: az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának elfogadása,
- 1789. október 5–6.: az „asszonyok menete”, a királyi család kilakoltatása Versailles-ból a párizsi Tuileriákba,
- 1790. július 14.: a Föderáció ünnepe (fête de la Fédération),
- 1791. június 20–22.: XVI. Lajos és családjának szökése a Tuileriákból, és letartóztatása Varennes-ben,
- 1791. július 17.: a Mars-mezei sortűz,
- 1791. augusztus – október: a törvényhozó nemzetgyűlés (assemblée nationale législative) választása és megalakulása,
- 1792. április: Brissot és Robespierre vitája a háború szükségességéről. Francia hadüzenet a Habsburg Birodalomnak (április 20.),
- 1792. június 20.: a girondisták által mozgósított párizsi csőcselék elfoglalja a Tuileriákat, hogy XVI. Lajost rákényszerítse a vétójogáról való lemondásra,
- 1792. július 25.: Brunswick herceg royalista manifesztuma,
- 1792. augusztus 9–10.: a párizsi Népfelkelő Községtanács, a Kommün (Commune insurrectionnelle) megalakulása,
- 1792. augusztus 10.: a Tuileriák ostroma és elfoglalása. A királyi család a Nemzetgyűlésben keres menedéket.
A 2. rész (Les années terribles) tartalma
[szerkesztés]- 1792. augusztus 13.: XVI. Lajost és családját a párizsi Temple börtönébe zárják,
- 1792. augusztus: A forradalmi hadsereg harctéri vereségei az osztrákoktól Németalföldön,
- 1792. augusztus 19.: La Fayette tábornokot a Nemzetgyűlés „a nemzet árulójává” nyilvánítja, a tábornok az osztrákokhoz menekül,
- 1792. szeptember: tömeges kivégzések és mészárlások a börtönökben, kolostorokban, a „Nagy Terror” (La Grande Terreur) rendszere működni kezd,
- 1792. szeptember 20.: a valmy-i győzelem,
- 1792. szeptember 21–22.: a királyság eltörlése, az (első) Francia Köztársaság kikiáltása, a Nemzeti Konvent megalapítása,
- 1792. december: XVI. Lajos király pere,
- 1793. január 21.: XVI. Lajos kivégzése,
- 1793. március – május: a Forradalmi Törvényszék és a Közjóléti Bizottság megalakítása,
- 1793. május: a hegypártiak és a girondisták konfrontációja,
- 1793. június 2.: a girondista képviselők kizárása és letartóztatása, jakobinus diktatúra, a „Nagy Terror” rendszere,
- 1793. július 13.: Jean-Paul Marat meggyilkolása,
- 1793. október 14–16.: Marie-Antoinette királyné pere és kivégzése,
- 1794. március.: Jacques-René Hébert és követőinek letartóztatása, kivégzése,
- 1794. április 2–5.: Georges Danton és társainak pere és kivégzése,
- 1794. június 8.: A Legfőbb Lény (L’Être suprême) ünnepe,
- 1794. július 26–28 (thermidor 8–10.): Robespierre és társainak megbuktatása és kivégzése.
Szereposztás
[szerkesztés]- Az 1994-es szinkron hangok listáján szereplő további színészek: Dimulász Miklós, Földi Tamás.
Forgatási helyszínek
[szerkesztés]A párizsi Bastille elfoglalását bemutató jeleneteket a Bouches-du-Rhône megyei Tarasconban, Anjou René nápolyi király egykori vára körül vették fel. A valmy-i csatát a Nièvre megyei Bona község közelében forgatták, mintegy 400 francia katona részvételével, akik a nevers-i 7. tüzérezredből, a dijoni 602. közúti forgalomszervező ezredből és az auxonne-i 511. szállító ezredből jöttek. A forgatásra engedélyezték nekik a hosszú haj és szakáll növesztését. A párizsi Temple börtönében játszódó jeleneteket a vincennes-i erődben, az 1789-es rendi gyűlés jeleneteit Bordeaux-ban vették fel. A Nancy-ban játszódó jelenetet a fontainebleau-i kastélynál vették fel, a villacoublay-i légi támaszpontról (Yvelines megye) jött tisztiiskolásokkal és a Köztársasági Gárda zenekarával.
Zene
[szerkesztés]A filmet záró Himnusz a Szabadsághoz (Hymne à la Liberté) című dal zenéjét és szövegét Georges Delerue francia zeneszerző írta. Kezdő sora „Szabadság, Szabadság, szeretünk Téged, kívánunk Téged, légy reményünk és erőnk…” („Toi, Liberté, Liberté que nous aimons (…), que nous voulons, sois notre espoir et notre force…”) A filmben Jessye Norman énekli.[6]
Érdekességek
[szerkesztés]- A filmesek szaktanácsadója a francia Jean Tulard volt, történész, egyetemi tanár, az École pratique des hautes études tudományegyetem tanulmányi igazgatója, a francia forradalom és a napóleoni időszak elismert specialistája.
- A filmben Marie Antoinette királynét Jane Seymour angol színésznő alakította. Filmbeli gyermekeit, Mária Terézia hercegnőt és Lajos Károly trónörököst Seymour saját gyermekei, Katherine Flynn és Sean Flynn alakították.
- A második rész végén a Robespierre megbuktatását ábrázoló jelenetsor (thermidor 9-én játszódó) eseményeit a filmben lerövidítették. A filmben Robespierre és párthívei a letartóztatás elől a Konventből a párizsi városházára menekülnek. Valójában rögtön letartóztatták, de rövidesen el is engedték őket, mert egyetlen párizsi börtön sem mert felelősséget vállalni őrizetben tartásukért, így vehették be magukat a városházára.
- A Robespierre szállásadóját, Maurice Duplay-t alakító Jean Bouise színésznek ez volt egyik utolsó szerepe. Rövid idővel a film megjelenése előtt, 1989. július 6-án elhunyt, 60 éves korában.
- A fiatal Samy Naceri névtelen statisztaszerepet kapott.
- Robert Enrico rendező fia, Jérôme Enrico dokumentumfilmet („Werkfilmet”) készített a film forgatásáról és műhelymunkáiról, La Révolution française, journal du film címmel.
Későbbi változatok
[szerkesztés]2009. június 11-én a kétrészes film megjelent DVD-n, majd 2010-ben a két film két külön DVD-re került, megújult grafikájú közös dobozban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ La Révolution française Années Lumières, Années Terribles. herodote.net. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
- ↑ Journal de l’année Édition 1990. Larousse, 1990. [2017. december 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 27.)
- ↑ Szereposztás az IMDb.com szerint
- ↑ La révolution française (1989) / A francia forradalom (1989) 1. szinkron, VoxTrade Stúdió (Kft.), megrendelő Duna TV (1994), M2 TV (1995) az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
- ↑ RSdoublage.com. [2009. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ Thomas Glorieux: La révolution française. George Delerue (angol nyelven). Maintitles.net. (Hozzáférés: 2024. április 3.)
További információk
[szerkesztés]- A francia forradalom a PORT.hu-n (magyarul)
- A francia forradalom az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
- A francia forradalom az Internet Movie Database-ben (angolul)
- A francia forradalom a Rotten Tomatoeson (angolul)
- A francia forradalom a Box Office Mojón (angolul)
- A francia forradalom (1989) 1-2, teljes film, francia nyelven, magyar feliratokkal (mp4). Videa.hu. (Hozzáférés: 2024. március 29.)
