A Notre Dame-i toronyőr (film, 1939)

A Notre-Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame)
1939-es amerikai film
Rendező	William Dieterle
Producer	Pandro S. Berman
Alapmű	Victor Hugo A párizsi Notre-Dame
Műfaj	filmdráma horrorfilm irodalmi adaptáció
Forgatókönyvíró	Sonya Levien Bruno Frank (filmre adaptálás)
Főszerepben	Charles Laughton Maureen O’Hara
Zene	Alfred Newman
Operatőr	Joseph H. August
Vágó	Robert Wise William Hamilton
Jelmeztervező	Walter Plunkett
Díszlettervező	Van Nest Polglase
Gyártás
Gyártó	RKO Pictures
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Nyelv	angol
Játékidő	116 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	RKO Pictures Netflix
Bemutató	1939. december 29. 1940. október 18.
További információk
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz A Notre-Dame-i toronyőr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Notre-Dame-i toronyőr (The Hunchback of Notre Dame) 1939-ben bemutatott fekete–fehér amerikai filmdráma William Dieterle rendezésében. A film Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényének adaptációja. Magyarországon 1940. október 18-án mutatták be.

Cselekménye

A középkori Párizs népünnepén Quasimodót, a párizsi Notre-Dame-székesegyház csúf, púpos harangozóját a bolondok királyává választják. Ugyanakkor adják elő Gringoire költő misztériumát is a piactéren, de az előadást megzavarja táncával Esmeralda, a szép cigányleány. Esmeralda belopózott a cigányok számára tiltott városba és üldözői elől a koldusok között talál menedéket. Gringoire, a költő nyomon követi, így ő is eljut a koldusok udvarába, ahol elfogják és fel akarják akasztani. Csak úgy menekül meg, hogy Esmeralda irgalomból feleségül megy hozzá. A szép cigánylány azonban titokban Phoebust, a testőrkapitányt szereti, akit vetélytársa, Frollo főbíró megölet. A gyilkossággal a cigányleányt gyanúsítják: boszorkánynak nyilvánítják és máglyára ítélik, de a kivégzés előtt Quasimodo elrabolja és bemenekül vele a templomba, ahol nem érvényes a világi törvény: ott az isteni kegyelem őrködik. Amikor Esmeralda a templomban imádkozik, a király észreveszi és meghatódik; visszaadja Esmeralda szabadságát és feloldja a tilalmat, amely a cigányokat kirekesztette Párizsból. Sok viszontagság, a székesegyház ostroma és a kíméletlen inkvizítor halála után Esmeralda és Gringoire egymásra találnak. Az esküvő, mely a koldusok udvarában csak komédiának látszott, valósággá válik.

Érdekességek

Victor Hugo világhírű romantikus regényéből több filmváltozat is készült korábban, már a némafilm korszakban is. Az első kettő (1905, 1911) Franciaországban, majd kettő (1917, 1923) az Egyesült Államokban és közben egy (1922) Angliában.

A filmhang megjelenésével az adaptációk sora folytatódott. William Dieterle-nek ez a filmje természetesen sok helyen eltér a regényben leírt alaptörténettől. Az egyik legnyilvánvalóbb változtatás, hogy a regényben Esmeraldát felakasztják, Quasimodo pedig eltűnik, majd két évvel később a lány sírjánál egy púpos emberi csontvázat találnak; a film ezzel szemben happy enddel zárul.

A Notre-Dame-i toronyőr az 1939-es cannes-i filmfesztivál nyitófilmje volt. Több filmet azonban nem is vetítettek, mert akkor érkezett a hír, hogy Németország megtámadta Lengyelországot.

Szereplők

• Maureen O’Hara – Esmeralda
• Charles Laughton – Quasimodo
• Cedric Hardwicke – Jehan Frollo
• Thomas Mitchell – Clopin, kolduskirály
• Edmond O’Brien – Gringoire
• Alan Marshal – Phoebus kapitány
• Walter Hampden – Claude Frollo érsek
• Harry Davenport – XI. Lajos
• Helene Whitney – Fleur de Lys
• Katharine Alexander – Madame de Lys
• George Zucco – ügyész
• Fritz Leiber, Sr. – idős úr
• Etienne Girardot – orvos
• Mina Gombell – a koldusok királynője
• Arthur Hohl – Olivier
• Rod La Rocque – Phillippe

Források

• A Notre Dame-i toronyőr a PORT.hu-n (magyarul)
• A Notre Dame-i toronyőr az Internet Movie Database-ben (angolul)
• A Notre Dame-i toronyőr a Rotten Tomatoeson (angolul)
• A Notre Dame-i toronyőr a Box Office Mojón (angolul)
• (1940. október 26.) A Notre Dame-i toronyőr (PDF). Magyar Film 2. évf. (46. szám), 9. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 7.)