A 2017-es év időjárása Magyarországon

A 2017-es év időjárása Magyarországon a sokéves átlagnál magasabb középhőmérsékletet hozott. A évi csapadékmennyiség csak kismértékben haladta meg a szokásosat.

Hőmérséklet

A Földön a 2016-os és a 2015-ös év után a 2017-es volt a harmadik legmelegebb. Az évi középhőmérséklet Magyarországon is meghaladta az 1981-2010 közötti sokéves átlagot (0,81 °C-kal), de a 11,14 °C-os érték hazánk esetében „csak” a 11. legmagasabb volt 1901 óta. Az ország nagy részén 11 °C körül alakult az évi középhőmérséklet, a Dél-Dunántúlon meghaladta a 12 °C-ot is, míg a Mátrában és a Bükkben 8 °C alatt maradt. Mindössze három hónap középhőmérséklete volt alacsonyabb az átlagnál, ebből a januáré jelentősen, 4,8 °C-kal maradt alatta (1901 óta ez volt a 11. leghidegebb január) az 1981-2010 közötti értékeknek, míg az áprilisé és a szeptemberé csak kis mértékben maradt el attól. A legnagyobb pozitív eltérést a március (+3,59 °C), valamint a június, az augusztus és a december mutatta (>2 °C).

2017 havi középhőmérsékletei és eltérésük az 1981-2010 közötti átlaghoz képest (°C)

	január	február	március	április	május	június	július	augusztus	szeptember	október	november	december	2017
havi khm.	-5,8	-1,4	8,9	10,4	16,6	21,5	21,9	22,8	15,6	11,1	5,6	2,4	11,14
eltérés	-4,82	-1,95	3,59	-0,45	0,42	2,47	0,81	2,25	-0,27	0,59	0,92	2,19	0,81

A január középhőmérséklete -5,6 °C volt, szinte minden nap és az egész országban az átlagok alatt maradt a napi középhőmérséklet. Az év leghidegebb hőmérsékletet (-28,1 °C) is ekkor, 8-án mérték Tésán. Február 7-17. között egy kissé hidegebb periódus következett, ekkor a napi középhőmérséklet az átlag alatt maradtak, de a hónap elején és különösen a végén jelentősen meghaladták azt.

2017-ben az átlagot leginkább a március középhőmérséklete (8,9 °C) haladta meg, országos szinten 3,59 °C-kal, így ez lett 1901 óta a második legmelegebb március. A hónap elején átlag feletti, közepén átlagos hőmérsékletek voltak jellemzőek. Meleg volt a hónap vége is, eltekintve egy 26-27-én érkezett hidegfronttól, mely az átlag alá vitte a napi középhőmérsékleteket. Az április ismét szeszélyesnek adódott bár középhőmérséklete átlagos volt (10,4 °C). Míg a hónap elején melegrekordok dőltek meg, addig a második felében érkező frontok lehűlést, erős szeleket, sok csapadékot és havazást hoztak magukkal és megdőltek a hidegrekordok. Május szintén átlagosnak adódott. A hónap elején bekövetkező, átlag körüli hőmérsékleteknek 9-10-én érkező, sarkvidéki eredetű légtömeg vetett véget, melynek következtében a napi átlagok 5-7 °C-kal zuhantak a sokéves átlag alá és napi minimumhőmérsékleti rekordok dőltek meg. A hónap közepét ismét átlag körüli, a végét átlag felett értékek jellemezték.

Az első nyári hónap középhőmérséklete jelentősen 2,47 °C-kal meghaladta az 1981-2010 közötti átlagot. Június eleje kellemes nyári meleggel indult, majd egy északnyugat felől érkező hidegfront miatt a hőmérséklet 7-11. között kissé az átlag alá süllyedt. Ezután egy déli eredetű meleg légtömeg meghozta az év első hőhullámát (június 22-28. között másodfokú hőségriadó volt érvényben), majd egy nyugat-európai hűvösebb légtömeg vetett ennek véget. A július az átlagnál csak alig volt melegebb (0,8 °C-kal), ám a napi hőmérsékletek nagy változékonyságot mutattak. 1-4. és 13-17. között hidegfrontok érkeztek, 20-23. között ismét másodfokú hőségriadót rendeltek el, majd egy nyugat-európai ciklon miatt 25-28. között 3 fokkal az átlag alá csökkentek a napi középhőmérséklet értékei. Az utolsó napokban érkezett szaharai eredetű levegő hatásai augusztusban fokozódtak. A hónap középhőmérséklete 2,25 °C-kal a sokéves átlag felett, 22,8 °C-nak adódott. Az előbb említett hőhullám miatt 1-4. között harmadfokú hőségriasztást adtak ki. A napi középhőmérsékletek a szokásos értékeket 6-8 °C-kal haladták meg, a déli országrészben előfordultak 40 °C feletti mért értékek is. Az év legmagasabb hőmérsékletét Békéssámsonon mérték augusztus 4-én (41,4 °C). A hónap további napjait az átlag feletti hőmérsékletet néhány naponta felfrissítő, kisebb lehűlést okozó zivatarok jellemezték. Az átlagnál alig valamivel (-0,27 °C-kal) hűvösebb szeptembert melegebb és hűvösebb periódusok váltakozása jellemezte. A hónap végén már rendszeresen az átlag alatt maradtak a napi középhőmérsékletek, megkezdődött az őszi lehűlés. Az október középhőmérséklete kissé (0,6 °C-kal) meghaladta a sokéves átlagot. A hónap hideggel indult, a második harmadától viszont egy anticiklon száraz, napos, meleg időt hozott, beköszöntött a vénasszonyok nyara, ami október 29-éig ki is tartott, amikor is egy hidegfront szeles és hűvös időt hozott. Novemberben kissé átlag feletti napi középhőmérsékletek alakultak, a hónap átlaga 1 °C-kal az 1981-2010-es átlag felett volt. Az utolsó napokban azonban már átlag alá süllyedt a hőmérséklet. Ez a hidegfront kitartott december elejéig, de a hónap végül az átlag felett 0,2 °C-kal zárt. A hónap közepén ugyanis egy ciklon előterében délies légáramlás érte el hazánkat, 12-én már 8-9 °C-kal volt melegebb a megszokottnál. Baranyában 18 °C-os napi csúcshőmérsékletet is mértek. Ezután két lépésben lehűlés következett, 20-án Nógrádban -12 °C-ot is mértek. A karácsonyi időszak viszont ismét kicsivel enyhébb volt a sokévi átlagnál.

Hőmérséklet küszöbnapok

nap	2017	1981-2010
fagyos nap (0 °C alatti minimumhőmérséklet)	84	95
téli nap (0 °C alatti maximumhőmérséklet)	26	27
zord nap (-10 °C alatti minimumhőmérséklet)	13	10
nyári nap (25 °C feletti maximumhőmérséklet)	91	79
hőségnap (30 °C feletti maximumhőmérséklet)	40	24
forró nap (35 °C feletti maximumhőmérséklet)	7	2

Csapadék

A 2017-es év csapadékösszege 615,7 mm volt, ami 3%-kal haladta meg az 1981-2010 közötti átlagot. Ez volt 1901 óta az 54. legcsapadékosabb év. Az évet augusztusig szárazság jellemezte, a későbbi hónapok azonban pótolták a csapadékhiányt. A legcsapadékosabb hónap a szeptember volt, amikor 95 mm hullott országos átlagban, míg márciusban, a legszárazabb hónapban mindössze 22,2 mm. A szeptemberi csapadékmennyiség 76, a decemberi 41%-kal haladta meg az 1981-2010 közötti átlagot, míg az átlagtól leginkább a március (annak 64%-a) és az augusztus (az átlag 73%-a) maradt el. Az év csapadékeloszlása tehát jelentősen eltért a megszokottól. A legszárazabb nem a január és a február, hanem a március volt, majd az összes tavaszi hónap elmaradt az elvárt mennyiségtől. Szintén átlag alatti volt a nyári csapadékmennyiség, így a legtöbb csapadék sem a szokásos május-júniusban, hanem szeptemberben hullott és az ősz az átlagnál csapadékosabb lett. A novemberre várt másodlagos csapadékmaximum viszont decemberre csúszott.

2017 havi csapadékmennyiségei és eltérésük az 1981-2010 közötti átlaghoz képest

	január	február	március	április	május	június	július	augusztus	szeptember	október	november	december	2017
havi csapadék (mm)	27,5	36,0	22,2	45,0	54,0	60,0	58,4	44,9	95,0	53,9	48,1	65,2	615,7
az átlag %-a	86	110	64	104	87	83	95	73	176	128	98	141	103

Az ország legcsapadékosabb területei ebben az évben is a Dunántúli-középhegység, a Mátra és a Bükk voltak, ahol az évi összeg elérte a 850 mm-t, meghaladva az átlag 120%-át. A rekordot Mátraszentimrén mérték (1097 mm). A Kisalföld, a Cserehát és a Dél-Alföld csapadékmennyisége nem érte el az 500 mm-t (az átlag 80%-át), Kübekházán pedig mindössze 352 mm hullott. Az év legnagyobb napi csapadékösszegét április 19-én mérték Bánkúton, amikor 24 óra alatt 110 mm-nek megfelelő hó hullott és 21-ére a hótakaró vastagsága elérte a 88 cm-t.

Csapadék küszöbnapok

Csapadék	2017	1981-2010
>0,1 mm	109
>1 mm	78	86
>10 mm	20	19
>20 mm	7	5
havas napok	16	24

Szél

A szél átlagsebessége Magyarországon 2017-ben 1,3-6,7 m/s között alakult, az országos átlag 2,5 m/s volt. A legnagyobb havi átlagsebesség országos átlagban márciusban és áprilisban, a legalacsonyabb pedig októberben volt mérhető. Budapest-Pestszentlőrinc állomáson szintén a március, valamint a december és a június voltak a legszelesebb hónapok, míg az átlagtól leginkább január és február szélsebessége maradt el. Az évi átlagos szélsebesség az 1981-2010 évek átlagánál 2%-kal volt magasabb.

Szél küszöbnapok

időjárási elem	2017	1981-2010
szeles napok (széllökés >10 m/s)	124	144
viharos nap (széllökés >15 m/s)	23	38

Napfénytartam

2017-ben a napsütéses órák száma (2468 óra) jelentősen, 23%-kal meghaladta az 1981-2010 közötti 2002 órás átlagot. Csak februárban és szeptemberben sütött kevesebbet a nap a megszokottnál, míg januárban 84, márciusban 58 és decemberben 57%-kal többet. A legnaposabb a július volt, a havi napfénytartam megközelítette a 350 órát, de a 300-at augusztusban és júniusban is meghaladta. Legkevesebbet februárban, novemberben és decemberben volt napsütés, ekkor a havi óraszám a 100-at sem érte el. Az Alföld nagy részén a napfénytartam meghaladta a 2500 órát, míg a magasabb északi hegységekben a 2000 órát sem érte el.

További éghajlati elemek

Globálsugárzás

A Napból közvetlenül és a légkörből szétszórtan érkező sugárzás összege 2017-ben kis mértékben meghaladta az 1981-2010 közötti átlagot. Értéke májustól augusztusig átlag felett alakult, míg februárban, márciusban és szeptemberben elmaradt attól. Június és július sugárzási értéke meghaladta a 70000 J/cm²-t, decemberé épphogy elérte a 10000-et.

Légnedvesség

Budapest-Pestszentlőrinc állomáson a levegő átlagos nedvességtartalma 2017-ben a sokévi átlag 99 %-át tette ki. Az átlagtól felfelé leginkább a február (átlag 111%-a), lefelé a június (átlag 87%-a) tért el. A legnagyobb nedvességtartalmat (>80%) februárban, novemberben és decemberben mérték, míg a levegő a nyári hónapokban volt a legszárazabb (<60%).

Légnyomás

Budapest-Pestszentlőrinc állomáson a tengerszintre átszámított légnyomás májusig (különösen januárban) az 1981-2010-es évek átlaga felett alakult, majd az év második felében (augusztust kivéve) az átlag alatt maradt. A légnyomás értéke januárban volt a legmagasabb (1025,5 hPa), mely extrém hideget is okozó anticiklonokra vezethető vissza. A júniusi átlagos légnyomás volt a legalacsonyabb, épphogy meghaladta az 1014 hPa-t.

Rekordok

Időjárási rekordok 2017-ben

Időjárási elem	Értéke	Helyszín	Időpont
legmagasabb hőmérséklet (°C)	41,4	Békéssámson	augusztus 4.
legalacsonyabb hőmérséklet (°C)	-28,1	Tésa	január 8.
legtöbb évi csapadék (mm)	1097,4	Mátraszentimre	-
legkevesebb évi csapadék (mm)	352,3	Kübekháza	-
legtöbb napi csapadék (mm)	110	Bánkút	április 19.
legvastagabb hótakaró (cm)	88	Bánkút	április 21.
legnagyobb évi napfényösszeg (óra)	2671,9	Debrecen repülőtér	-
legkisebb évi napfényösszeg (óra)	2276,3	Miskolc, Diósgyőr	-

Források

OMSZ Éghajlati visszatekintő, 2017