Ugrás a tartalomhoz

AMX–30

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
AMX-30

Fejlesztő ország Franciaország
Gyártási darabszám3571
Háborús részvételöbölháború
Általános tulajdonságok
Személyzet4 (parancsnok, vezető, irányzó, töltő)
Hosszúság9,48 m
Szélesség3,1 m
Magasság2,86 m
Tömeg36 tonna
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat80 mm - 100 mm
Elsődleges fegyverzet105 mm-es Modele F2 ágyú
Másodlagos fegyverzet20 mm-es párhuzamosított géppuska
7,62 mm légvédelmi géppuska
Műszaki adatok
MotorHispano-Suiza HS-110
Teljesítmény680 Le (507 kW)
Felfüggesztéstorziós
Sebesség65 km/h
Fajlagos teljesítmény19 Le/tonna
Hatótávolság500 km
A Wikimédia Commons tartalmaz AMX-30 témájú médiaállományokat.

Az AMX-30 a francia hadsereg közepes harckocsija volt, az Ateliers de Construction d’Issy-les-Moulineaux (AMX) a francia nehézpáncélzatú harcjárművek gyártója tervezte. Gyártása 1966-ban kezdődött és 1993-as leállásáig 2000 darabot állítottak elő. A francia hadsereget a II. világháború befejezése után amerikai M4 Sherman és francia ARL 44 harckocsikkal fegyverezték fel. Ezeket az 1950-es évek közepétől amerikai M47-es típusra cserélték le a kölcsönös védelmi segédprogram keretében (MDAP). 1957-ben francia, nyugat-német projekt indult egy korszerű harckocsi kifejlesztésére. A francia prototípus az AMX-30-as lett, a németek Leopard 1 harckocsijával szemben.

Az AMX-30 az első generációs NATO harckocsik közül a legkönnyebb szerkezetű, teste hengerelt acéllemezekből készült, tornya öntött konstrukció. Főfegyverzete egy 105 mm-es huzagolt harckocsiágyú, lőszerjavadalmazása 47 darab, ezenkívül egy 20 mm-es párhuzamosított gépágyút és egy 7,62 mm-es légvédelmi géppuskát is beépítettek. A harckocsi képes átkelni legfeljebb 2 méter mély vízen is.

Bevetés az öbölháborúban

[szerkesztés]

A francia hadsereg 387 AMX-30 és 659 AMX-30b2-t szerzett be, az utóbbin számos fejlesztés található, közöttük egy integrált tűzvezető rendszer, amely lézeres távolságmérőt és egy alacsony fényű TV-rendszert tartalmaz, és egy új erőátvitellel rendelkező továbbfejlesztett meghajtó rendszert. Az AMX-30 az 1991-es öbölháborúban került először bevetésre, ahol a koalíciós inváziós erők balszárnyán a 6. Könnyű Páncélos Hadosztályt támogatta. Az AMX-30 alváza számos egyéb jármű bázisát képezte, mint például a Pluton taktikai nukleáris rakétavető, önjáró légvédelmi ágyú, műszaki mentő, hídvető és műszaki jármű. A harckocsi a francia hadseregen kívül az iraki, szaúd-arábiai és a spanyol hadseregekben is szolgált.

Alkalmazók

[szerkesztés]

Változatok

[szerkesztés]
  • AMX 30 D: szerelő-jármű
  • AMX 30 AuF1: 155 mm-es önjáró löveg
  • AMX 30 EBG: páncélozott műszaki jármű
  • AMX-30 Bridge: hídvető műszaki jármű
  • AMX 30 ROLAND: Roland föld-levegő rakéta rendszer
  • AMX 30 PLUTON: Pluton harcászati nukleáris rakéta hordozó jármű
  • AMX 30 B2: fejlesztett változat, új fedélzeti számítógéppel
  • AMX 30 EBD: páncélozott aknaszedő jármű
  • AMX 30 BRENUS: reaktív páncélzattal ellátott harcjármű
  • AMX 30 FORAD: külsőleg átalakított gyakorlóváltozat
  • AMX 32: export változat prototípusa, erősebb páncélzattal, de rossz mozgékonysággal

Galéria

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Chris Chant, Tanks, Over 250 of the World's Tanks and Armored Fighting Vehicles, Summertime Publiching Ltd., 2004.
  • David Miller, Korszerű harckocsik és harcjárművek, Kossuth Könyvkiadó, 1994.