A–4 Skyhawk
| A–4 Skyhawk | |
 | |
| Az Amerikai Tengerészgyalogság VMA–214 'Blacksheep' századának A–4M Skyhawk repülőgépei kötelékben | |
| Funkció | Könnyű harcászati vadászbombázó repülőgép |
| Gyártó | McDonell Douglas |
| Tervező | Ed Heinemann |
| Gyártási darabszám | 2960 db |
| Ár | 860 000 USD a gyártás elején |
| Fő üzemeltetők |  Az Amerikai Egyesült Államok Haditengerészete Az Amerikai Egyesült Államok Tengerészgyalogsága Izraeli Légierő Argentin Légierő Brazil Légierő Kuvaiti Légierő.svg){kind=small} Szingapúri Légierő Új-Zélandi Királyi Légierő Indonéz Légierő Maláj Királyi Légierő |
| Személyzet | 1 fő |
| Első felszállás | 1954. június 22. |
| Szolgálatba állítás | 1956. október. |
| Méretek | |
| Hossz | 12,22 m |
| Fesztáv | 8,38 m |
| Magasság | 4,57 m |
| Szárnyfelület | 24,15 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | 4750 kg |
| Max. felszállótömeg | 11 136 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | 1 db Pratt & Whitney J52-P8A gázturbinás sugárhajtómű |
| Tolóerő | 41 kN |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 1077 km/h tengerszinten |
| Hatótávolság | 3220 km |
| Legnagyobb repülési magasság | 12 880 m |
| Emelkedőképesség | 43 m/s |
| Szárny felületi terhelése | 344,4 kg/m² |
| Tolóerő-tömeg arány | 0,51 |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | 2 db Colt Mk 12 gépágyú, egyenként 200 db lőszerrel |
| Háromnézeti rajz | |
 | |
| Az A–4M Skyhawk háromnézeti rajza | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A–4 Skyhawk témájú médiaállományokat. | |
Az A–4 Skyhawk könnyű támadó repülőgép, melyet az Amerikai Egyesült Államokban terveztek és gyártottak, az Amerikai Haditengerészet igényei alapján.
Az egyszerű, jó manőverezőképességű repülőgépet több országba exportálták. A hidegháború időszakának szinte összes színterén fontos szerepet játszott: részt vett a vietnámi háborúban, a jom kippuri háborúban az Izraeli Légierő, a Falkland-szigeteki háborúban az Argentin Légierő, valamint az öbölháborúban a Kuvaiti Légierő állományában. Napjainkban is több országban szolgálatban áll. Az Amerikai Haditengerészetnél az A–7 Corsair II, a Tengerészgyalogságnál az AV–8 Harrier váltotta föl.
Története
[szerkesztés]Gyártása
[szerkesztés]Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok
[szerkesztés]Típusváltozatok
[szerkesztés]_off_Vietnam,_in_March_1966.jpg)
,_circa_in_1974.jpg)
- Prototípusok
- XA4D–1: Prototípus
- YA4D–1 (YA–4A, később A–4A): repülési tesztekhez gyártott gépek és elősorozatok.
- A–4A
- A4D–1 (A–4A): első típusváltozat, összesen 166 darab épült.
- A–4B
- A4D–2 (A–4B): erősebb szerkezetű változat, melybe már beépített légiutántöltő csonk is fel lett szerelve. Továbbfejlesztett navigációs és repülésvezérlő rendszerek, az AGM–12 Bullpup rakéta integrálva lett a fegyverrendszerébe. Összesen 542 darab épült.
- A–4P: újragyártott A–4B-k az Argentin Légierő részére, melyet az argentinok A–4B-nek neveznek.
- A–4Q: újragyártott A–4B-k, melyeket az Argentin Haditengerészet vett meg.
- A–4S: 50 darab A–4B újragyártva a Szingapúri Légierőnek.
- TA–4S: 7 darab oktatóváltozat Szingapúrnak. Eltér a többi, hagyományos műszerekkel felszerelt TA–4-től, mivel ezek törzse 71,12 cm-rel (28 hüvelyk) hosszabb, melybe a két kabin önálló, egymástól független, az oktató a növendék mögött-felett foglal helyet az SR–71B-hez és a MiG–25PU/RU-hoz hasonlóan.
- TA–4S–1: 8 darab átépített oktatóváltozat Szingapúrnak. Típusjelölése a korábbi hétgépes sorozat megkülönböztetéséhez kellett.
- A4D–3: fejlesztett avionikával felszerelt B, de sohasem építették meg.
Fegyverzet
[szerkesztés]Megrendelő és üzemeltető országok
[szerkesztés]Brazília 1998-ban vásárolt haditengerészete számára 23 A–4KU repülőgépet Kuvaittól 70 millió USD-ért, melyek egyetlen repülőgép-hordozóján, a NAe São Paulón szolgálnak, ezek közül 12-t 2009-ben korszerűsítenek.[1]
A hatnapos háború után több, mint 200 gépet vásárolt, ebből a jom kippuri háborúban 53 gép veszett oda. Az utolsó 22, kiképzésre használt gép kivonását 2008 decemberében határozták el.[2] A gépeket fokozatosan, néhány év alatt tervezik kivonni, helyüket a tervezett új kiképzőgépek helyett F–16-osok veszik át.[3]
A Kuvaiti Légierő 36 darab A–4KU-t rendelt az 1970-es években az USA-tól. Ebből 29 darab maradt az iraki inváziót megelőzően. Az 1990. augusztus 2-ai támadás alatt a gépek némelyike teljesített harci bevetéseket az iraki inváziós erők ellen, autópályáikat szükségrepülőtérként használva. Az ország területének lerohanása előtt azonban a 29 gépből 24 darabot (az üzemképeseket) sikerült áttelepíteni a szomszéd Szaúd-Arábiába. Az átmenekített gépek az F.1-eseikkel együtt Szabad Kuvaiti Légierő néven tevékenykedett tovább az ország visszafoglalása utánig, a koalíciós erők kötelékében. Az öbölháborúban természetesen bevetésre kerültek, összesen 1361 bevetést teljesítettek a „Sivatagi vihar” idején. A konfliktust végül 23 darab gép vészelte át, ugyanis egy gépet elvesztettek a felszabadító harcok során. A gépeket később Brazília haditengerészete vette meg 70 millió USD értékben, a gépekből 12-t korszerűsítenek, a NAe São Paulo repülőgép-hordozón teljesítenek szolgálatot.
Harci alkalmazása
[szerkesztés]Vietnámi háború
[szerkesztés]
Jom kippuri háború
[szerkesztés]Falkland-szigeteki háború
[szerkesztés]Öbölháború
[szerkesztés]Korszerűsítési programok
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A-4 Skyhawk A FAS.org típusismertetője
- McDonnell Douglas A-4 Skyhawk Attack Bomber – www.aerospaceweb.org
- Skyhawk Association
- A-4 Skyhawk – A Harcirepülők.hu oldalon
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Válság idején az új helyett a felújított régi is jó. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. április 24.)
- ↑ BEARCAT: Izrael nyugdíjazza Skyhawk-jait. HTKA, 2008. december 15. [2009. január 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 15.)
- ↑ Tovább erősítené légierejét Izrael. JETfly Internetes Magazin. (Hozzáférés: 2009. március 4.)
