9K115–2 Metyisz–M
| 9M115–2 Metyisz–M | |
.jpg) | |
| Metyis–M1 | |
| Funkció | páncéltörő rakéta |
| Gyártó | KBM |
| Szolgálatba állítás | 1992 |
| Irányítás | félautomata, vezetékes |
| Robbanótöltet | Tandem elrendezésű kumulatív (9M131M) termobárikus (9M131F) |
| Méret- és tömegadatok | |
| Hossz | 980 mm m |
| Törzsátmérő | 130 mm m |
| Repülési jellemzők | |
| Max. sebesség | 187 m/s (200 m/s) |
| Hatótávolság | 80-1500+100 m |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 9M115–2 Metyisz–M témájú médiaállományokat. | |
A Metyisz–M orosz gyártmányú félautomata vezetékes irányítású páncéltörő rakéta, amit jelenlegi és jövőbeli harckocsitípusok, mint az amerikai M1A2 vagy a német Leopard 2A5, illetve a lassan, alacsony magasságon repülő légi célok (pl. helikopterek) ellen fejlesztettek ki. A rakéta GRAU-kódja a 9K115-2, NATO-kódja AT–13 Saxhorn-2.
Fejlesztés
[szerkesztés]A 9K115 Metis-M (NATO kód AT-13 Saxhorn-2) modernizált változata a Metis komplexumnak. Jelentős módosítások történtek a rakéta jellemzőit illetően, a hatótávolság 1500 méterre nőtt, míg a szimpla kumulatív robbanófej tandem elrendezésűre cserélődött, melynek páncéltörő képessége a reaktív páncélon túl 850 mm lett. Létezik termobárikus robbanófejjel ellátott rakéta típus is. A huzalvezérlés továbbra is megmaradt, a kezelőszemélyzet létszáma viszont ismét három főre nőtt, mivel az új típusú rakéták tömege növekedett. A rendszert 1992-ben rendszeresítették az Orosz Fegyveres Erőknél. Lövészszázad szinten alkalmazzák.
.jpg)
Harcászati és műszaki jellemzői
[szerkesztés]- a rendszer harcképessé tétele 15-20 másodperc elvégezhető;
- tűzgyorsasága 3-4 rakéta/perc;
- bármilyen viszonylagos vízszintes, rendezett terepen vagy kialakított tüzelőállásból, vagy harcjárműre szerelve használható;
- bármilyen szállító járművön szállítható, illetve ejtőernyővel is célba juttatható.
A Metisz-M rendszer a következőket foglalja magában:
- harci eszközök;
- javító- és karbantartó létesítmények;
- kiképzési támogatás.
A Metisz-M rendszer a következő harci eszközök foglalja magában:
- 9M131 (9M131F) páncéltörő rakéta hermetikusan lezárt indítókonténerben;
- 9P151 indítóberendezés;
- 1PBN86-VI hőkamerás irányzék.
Változatok
[szerkesztés]- Metisz-M
- Metisz-M1
Metis-M1
[szerkesztés]2015 novemberében Oroszország bejelentette, hogy rendszerbe állítják a Metisz-M1 páncéltörő rakéta rendszert. Az új rendszer nagyobb lőtávolsággal, megnövelt átütő képességgel rendelkezik, ami 900–950 mm, és könnyebb a tömege. Aktív védelemmel ellátott páncélozott szállító harcjárművek, illetve harckocsik leküzdésére tervezték.[1]
Harci alkalmazása
[szerkesztés]Libanon
[szerkesztés]Az Izraeli Hadsereg és újságírók állítása szerint a Hezbollah rendelkezik a Metisz-M típusú páncéltörő rakéta rendszerrel, amit sikeresen használtak a Merkava harckocsik ellen.[2] Oroszország nyilatkozatban cáfolta a vádakat, hogy nem adtak el modern páncéltörő rakéta rendszereket a Hezbollahnak. Izrael ennek ellenkezőjével vádolta meg Moszkvát.[3] Izrael hivatalosan szakértőket küldött Moszkvába, hogy az orosz hivatalnokoknak bemutassák bizonyítékaikat. Az oroszok válasza az volt, hogy csakis Szíriából származhatnak a fegyverek.[4]
Szíria
[szerkesztés]2012. március 7-én a szíriai felkelők 9K115-2 Metisz-M páncéltörő rakétával lelőtték a Szíriai Légierő MiG-23MS típusú vadászrepülőgépét.[5] A Szíriai polgárháború során a felkelők nagy számban használták a kormányerők járművei ellen. A felkelők kifosztott fegyverraktárakból jutottak a páncéltörő rakétákhoz, de nem kizárható a külföldi eladások sem.
Megerősítésre került, hogy Bulgária 6 db 9K115-2 Metisz-M-et adott el a szíriai felkelőknek az USA-n keresztül.[6]
Üzemeltetők
[szerkesztés]
Algéria
Banglades
Bulgária
Dél-Korea
Egyiptom
Észak-Korea
Grúzia
Hezbollah
Horvátország
Indonézia
Irán
Kamerun
Líbia
Magyarország
Malajzia
Marokkó
Oroszország
Örményország
Szíria
Ukrajna
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://armyrecognition.com/november_2015_global_defense_security_news_uk/russian_armed_forces_could_receive_new_metis-m1_anti-tank_guided_missile_system_tass_12411154.html
- ↑ Defense Update - Assessing the Assessing Hezbollah anti-armour tactics and weapons - by David Eshel. [2014. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Russia denies sending anti-tank weapons to Hizbollah - ministry - rian.ru. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Tough lessons for Israeli armour - BBC. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ Oryx: Oryx Blog. (Hozzáférés: 2014. november 13.)
- ↑ IHS Jane's 360 - UN document shows US bought 610 Fagot missiles
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés] | |
|---|---|
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 (NATO-kód) | 3M6 Smel (AT–1 Snapper) · 9M14 Maljutka (AT–3 Sagger) · 9M111 Fagot (AT–4 Spigot) · 9M113 Konkursz (AT–5 Spandrel) · RPG–2 · RPG–7 · SZPG–9 |
 | |
 (NATO-kód) | |
 | |
