30 km-es zóna
| 30 km-es zóna | |
 | |
| Ország |  Ukrajna |
| Település | Kijevi terület |
| Terület | 2600 km2 |
| Elhelyezkedése | |
 30 km-es zóna
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 51° 18′ 00″, k. h. 30° 00′ 18″51.300000°N 30.005000°EKoordináták: é. sz. 51° 18′ 00″, k. h. 30° 00′ 18″51.300000°N 30.005000°E | |
 | |
| A(z) 30 km-es zóna weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 30 km-es zóna témájú médiaállományokat. | |
A 30 km-es zóna (ukránul: Зона відчуження) a neve annak az Ukrajnában található és Fehéroroszországba is jócskán átnyúló, a csernobili atomerőmű-baleset után kitelepített területnek, melyet a katasztrófa utáni radioaktív kihullás (radioactive fallout[2]) a legnagyobb mértékben szennyezett. A nagy fluxusú ionizáló sugárzás roncsolja az élő szervezeteket.[3] A reaktorból távozó radioaktív anyagok napjainkban is sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott zónában. Az 1986-ban kijelölt zóna területe nem kör alakú, hanem a kihullás irányát figyelembe vevő síkidom,[4] melynek a csernobili atomerőműhöz legközelebb eső pontja attól 30 km-re van, ugyanakkor nyugati irányban legalább 60 km távolságba is elnyúlik. Ez a 30 km-esen belül álló 10 km-es zónára is érvényes, ez utóbbi a legszennyezettebb, lakhatatlanná nyilvánított részek megkülönböztetését szolgálja. A külső 20 km-es részen már akár lakni is lehetne, bár az emberek hivatalosan valószínűleg már nem költözhetnek vissza. Egyes hatvan év feletti helyi lakosoknak engedte csak meg a kormány a visszatelepülést.
A zóna 1986-tól a mai napig katonai őrizet alatt van, csak 18 év feletti személyek illetve csak ukrán vagy régi szovjet rendszámú gépjárművek léphetnek be a zónába, külön engedéllyel.
A zóna területe főleg cézium, stroncium, plutónium és amerícium izotópjaival szennyezett. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, bár sok helyen még mindig az egészségügyi határérték feletti értékek is mérhetők. Több száz évre lesz szükség, hogy a területre hullott radioaktív anyag lebomlásával megszűnjön a sugárveszély.[5] A zárt övezet 40 százaléka örökre radioaktív marad, mivel a plutónium felezési ideje 24 ezer év.[6]
A zónában található a Csernobil–2 nevű egykori szovjet katonai bázis, amelynek területén egy Duga–2 típusú horizonton túli rakétafelderítő rádiólokátor vevőjének rácsantennái állnak; valamint az ún. Vörös-erdő is.
Turizmus
[szerkesztés]
.jpg)
.jpg)
A ChernobylInterinform nevű ügynökség[7] 1987 óta szervez túrákat ebbe a zónába szakemberek és újságírók számára. A baleset 25. évfordulóján, 2011 márciusa és júniusa között megnyitották az civil érdeklődők számára.[8] A kijevi utazási irodák egynapos túrákat kínáltak a 4-es reaktorhoz és a környező kihalt vagy újratelepült falvakhoz, városokhoz.[9] Az idegenvezetéshez Geiger–Müller-számlálót, azaz radioaktivitásmérő műszert is lehetett kölcsönözni.[10]
A zónába látogatókat ott-tartózkodásuk során végig idegenvezetők kísérik, akik egyrészt a turisták testi épségéért felelnek, másrészt arra felügyelnek, hogy a látogatók lehetőleg ne tegyenek kárt semmiben. Személyi doziméter viselése az ott-tartózkodás során erősen ajánlott, az atomerőmű belső szigorított biztonsági övezetében (ЗСР) pedig mindenki számára kötelező. A túravezető felügyelete, és hitelesített mérőműszer nélkül a zóna területén kóborolni tilos és veszélyes, ugyanis több helyütt még mindig akadnak ún. forró pontok, ahol a radioaktív sugárzás meglehetősen magas. Egyes helyeken még mindig mérhetőek az egészségügyi határértéket többszörösen meghaladó, az emberi életre veszélyes értékek: főként az 1986-os sugármentesítés során használt, ezidáig még esetlegesen el nem földelt gépek és azok roncsainak belsejében vagy közvetlen közelében akár néhány óra leforgása alatt halálos dózis szenvedhető el.
2011 júniusában a Rendkívüli Helyzetek Minisztériuma sajtóközleményt adott ki a zónában tett turisztikai jellegű látogatások határozatlan időre történő felfüggesztéséről,[11] 2012 januárjától azonban ismét lehetővé tették a beutazást.[12]
2015-ben[forrás?] a betonszarkofággal lezárt négyes reaktor üzemi területeinek kivételével az ukrajnai atomerőmű jelentős része újra megtekinthetővé vált az érdeklődő katasztrófaturisták számára.[13][14] A szervezők teljes körű ellátást (szállás és élelem) biztosítanak, valamint a Kijevből érkezők oda- és visszaszállítását is vállalja.[15]
A legtöbb túra Csernobil városának és Pripjaty szellemvárosának főútja mentén halad. Bár a járművek megállása tilos, a hatalmas erőmű jól látható.[16]
Élővilág
[szerkesztés]Az állatvilág a katasztrófa után közvetlenül megtizedelődött, ám az ember eltűnését követően lassan regenerálódott. A szarvas és vaddisznó-állomány az 1990-es évek elejétől növekedésnek indult, a farkasok is elszaporodtak. A vaddisznóállomány 1993-1994 környékén a farkasok megnövekedett létszáma miatt kezdett csökkenni.[17] Az atomkatasztrófa során kiürült területen több tucat Przsevalszkij-lovat engedtek szabadon. Számuk elérte a 200-at is, azonban az orvvadászok többet kilőttek, így a jelenleg ott élő egyedek száma 60 körülire tehető.[18] A zárt zónában életben maradt kutyák genetikai leszármazottai - a rajtuk elvégzett kutatómunkák közelmúltban közzétett eredményei alapján - már szinte immunisak a radioaktív sugárzásra.[19][20]
| Rad | Dózis | Reakció |
|---|---|---|
| <16 | nagyon kicsi | Bizonyos fajok növekedési rátája csökken. |
| <40 | kicsi | Érzékeny fajok kipusztulnak (pl. erdei fenyő). |
| <150 | mérsékelt | Minden fafaj kipusztul |
| <200 | közepes | Minden fa és cserje kipusztul. |
| <1000 | nagy | Minden fa, cserje, fű és lágyszárú növény kipusztul, csak a talajlakó zuzmók maradnak meg. |
| >1000 | igen nagy | Az egész növényzet kipusztul. |
A zóna területén található települések
[szerkesztés]Dőlt betűvel az ukrán nevek láthatóak.
- Buda-Varovicsi
- Burjakovka (Burjakivka)
- Cserevacs
- Csernobil (Csornobil)
- Csisztogalovka (Csisztohalivka)
- Dityatki
- Dubjanka
- Gyeniszovicsi
- Illinci
- Janov (Janyiv)
- Kamenka
- Kopacsi
- Korogod
- Kosorka
- Kupovate
- Lelev (Leliv)
- Martinovicsi
- Nagorci
- Novij Mir
- Novosepelicsi
- Opacsicsi
- Parisev (Parisiv)
- Polesszkoje (Poliszke)
- Pripjaty
- Recsica
- Rozszoha
- Rudna-Vereszija
- Sztari Sepelicsi
- Sztecsanka
- Tolsztij Lesz (Tovsztij Lisz)
- Varovicsi
- Venyevka
- Vilcsa
- Zaleszje (Zalisszja) (NB: két ilyen nevű falu is létezik a zónán belül, egymástól 46 km-re fekszenek[21])
- Zimoviscse
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Chernobyl - Припять ЧАЭС Походы в Чернобыльскую зону, chornobyl.com.ua (oroszul)
- ↑ Radiation fallout plot over Europe during Chernobyl incident (1986), youtube.com
- ↑ a b A radioaktivitás környezeti vonatkozásai , nyf.hu
- ↑ Térkép[halott link]
- ↑ Nehezen feledik Csernobilt, energiainfo.hu
- ↑ Ha elszabadul az atomenergia | National Geographic, ng.hu
- ↑ Информационное агенство ЧернобыльИнтерИнформ , chernobyl-tour.com (oroszul)
- ↑ Csernobilt megnyitották a turisták előtt Archiválva 2011. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (Inforádió, 2011. március 30.)
- ↑ Eine Reise nach Tschernobyl Archiválva 2016. május 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, tschernobyl-info.de
- ↑ Katasztrófaturizmus: hogyan utazzunk Csernobilba? - HVG, 2011.04.26.
- ↑ Коментар прес-служби МНС стосовно призупинення відвідин Чорнобильської зони відчуження з ознайомчою метою. [2011. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 26.)
- ↑ Ismét turistákat vár Csernobil Archiválva 2014. március 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Híradó.hu, 2012. január 25.
- ↑ A csernobili ATOMERŐMŰ belsejében! Pamkutya Kalandok #31.2 - PamKutya youtube csatornája, 2021.10.29.
- ↑ Megnyílt Csernobil a katasztrófaturizmus előtt Archiválva 2019. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 888.hu
- ↑ МНС УКРАЇНИ honlapja[halott link]
- ↑ Chernobyl and the strange world of dark tourism, euronews.com (angolul)
- ↑ What happened to wildlife when Chernobyl drove humans out? It thrived The Guardian
- ↑ David Sim: Wildlife in the Chernobyl Exclusion Zone: Bears, Wolves and Rare Horses Roam the Forests International Business Times, 2014. november 28.
- ↑ Vajna Tamás - A csernobili zóna kutyáinak genomja jelentősen különbözik a máshol kóborló fajtársakétól(qubit.hu, 2023.03.06.)
- ↑ Czeglédi Fanni - Kutatók rájöttek, hogy a csernobili kutyák genetikailag különböznek a többi kutyától – és ez az ember túlélőképességéről is fontos tanulsággal szolgálRTL, 2023.04.30.)
- ↑ Borshchiv/Borszczow/Borschev - Town and vicinities[halott link]
További információk
[szerkesztés]
- Chernobyl exclusion zone
- Pripyat and the 30K Zone
- A Visit to the Chernobyl Zone - 20 Years Later[halott link]
- Life in the exclusion zone - Chernobyl New Scientist, 01 July 1989
- Zónatérkép
- Térkép 1894-ből Archiválva 2012. július 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Képek a zónából 1998 tavaszából
