Ugrás a tartalomhoz

3-Dehidrosikimisav

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
3-Dehidrosikimisav
A 3-dehidrosikimisav szerkezete
IUPAC-név (4S,5R)-4,5-dihidroxi-3-oxo-1-ciklohexén-1-karbonsav
Más nevek 3-dehidrosikimát
3-DHS
(−)-3-DHS
Kémiai azonosítók
PubChem 439774
ChemSpider 388830
ChEBI 30918
SMILES
C1[C@H]([C@@H](C(=O)C=C1C(=O)O)O)O
InChI
1/C7H8O5/c8-4-1-3(7(11)12)2-5(9)6(4)10/h1,5-6,9-10H,2H2,(H,11,12)/t5-,6-/m1/s1
InChIKey SLWWJZMPHJJOPH-PHDIDXHHSA-N
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C7H8O5
Moláris tömeg 172,14 g/mol
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A 3-dehidrosikimisav a sikimisavval rokon szerves vegyület. A sikimát útvonal során keletkezik.[1]

Metabolizmus

[szerkesztés]

Bioszintézis: A 3-dehidrokinát dehidratáz enzim 3-dehidrokinát felhasználásával 3-dehidrosikimátot és H2O-t állít elő.

A 3-dehidrosikimátot a sikimát dehidrogenáz enzim sikimisavvá redukálja, a reakcióhoz kofaktorként NADPH szükséges.

A sikimisav 3-dehidrokinátból történő bioszintézise

A galluszsav is 3-dehidrosikimátból képződik, a sikimát dehidrogenáz enzim hatására 3,5-didehidrosikimát keletkezik, mely spontán átrendeződéssel galluszsavvá alakul át.[2][3][4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. (2003) „Conversion of (−)-3-Dehydroshikimic Acid into Derivatives of the (+)-Enantiomer”. The Journal of Organic Chemistry 68 (17), 6839–6841. o. DOI:10.1021/jo034689c. PMID 12919063. 
  2. Gallic acid pathway on metacyc.org
  3. (1969) „Phenol biosynthesis in higher plants. Gallic acid”. The Biochemical Journal 113 (3), 537–542. o. DOI:10.1042/bj1130537. PMID 5807212. PMC 1184696. 
  4. (2011) „Mechanism of gallic acid biosynthesis in bacteria (Escherichia coli) and walnut (Juglans regia)”. Plant Molecular Biology 75 (6), 555–565. o. DOI:10.1007/s11103-011-9739-3. PMID 21279669. PMC 3057006. 

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 3-Dehydroshikimic acid című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.