2016-os Honda Indy Grand Prix of Alabama
![]() | |
![]() | |
Versenyadatok | |
Dátum | 2016. április 24. |
Hivatalos elnevezés | 2016 Honda Indy Grand Prix of Alabama |
Helyszín | Birmingham, Alabama, Amerikai Egyesült Államok |
Versenypálya | 2,38 mi |
Versenytáv | 90 kör, 214 mi |
Pole-pozíció | |
Versenyző | ![]() (Team Penske) |
Idő | 1:06,7262 |
Átlagebesség | 124,0 mi/h |
Leggyorsabb kör | |
Versenyző | ![]() (Chip Ganassi Racing) |
Idő | 1:08,4533 |
Átlagsebesség | 120,9 mi/h |
Dobogó | |
Első | ![]() (Team Penske) |
Második | ![]() (Rahal Letterman Lannigan Racing) |
Harmadik | ![]() (Ed Carpenter Racing) |
A 2016-os Honda Indy Grand Prix of Alabama volt a 2016-os IndyCar Series szezon negyedik futama. A versenyt április 24-én rendezték meg az alabamai Birminghamben. A versenyt az NBCSN közvetítette.
Nevezési lista[szerkesztés]
Csapat | Első versenyző | Második versenyző | Harmadik versenyző | Negyedik versenyző | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Team Penske | 2 | ![]() |
3 | ![]() |
12 | ![]() |
22 | ![]() |
Schmidt Peterson Motorsports | 5 | ![]() |
7 | ![]() |
||||
Chip Ganassi Racing Teams | 8 | ![]() |
9 | ![]() |
10 | ![]() |
83 | ![]() |
KVSH Racing | 11 | ![]() |
||||||
A.J. Foyt Enterprises | 14 | ![]() |
41 | ![]() |
||||
Rahal Letterman Lanigen Racing | 15 | ![]() |
||||||
Dale Coyne Racing | 18 | ![]() |
19 | ![]() |
||||
Ed Carpenter Racing | 21 | ![]() |
||||||
Andretti Autosport | 26 | ![]() |
27 | ![]() |
28 | ![]() |
||
Andretti Herta Autosport | 98 | ![]() |
Időmérő[szerkesztés]
Az időmérőt április 23-án, délután tartották. A pole-pozíciót Simon Pagenaud szerezte meg Will Power és Josef Newgarden előtt. A nap vesztese Juan Pablo Montoya volt, aki az utolsó helyre kvalifikált.[1]
Rajtfelállás[szerkesztés]
Rajtsor | Belső ív | Külső ív | ||
---|---|---|---|---|
1. | 22 | ![]() |
12 | ![]() |
2. | 21 | ![]() |
9 | ![]() |
3. | 11 | ![]() |
15 | ![]() |
4. | 3 | ![]() |
5 | ![]() |
5. | 10 | ![]() |
83 | ![]() |
6. | 8 | ![]() |
19 | ![]() |
7. | 7 | ![]() |
41 | ![]() |
8. | 26 | ![]() |
14 | ![]() |
9. | 18 | ![]() |
28 | ![]() |
10. | 27 | ![]() |
98 | ![]() |
11. | 2 | ![]() |
Verseny[szerkesztés]
A versenyt április 24-én, délután tartották. Pagenaud a rajt után megtartotta a vezető helyét, majd szerencséjére Bourdais elmérte az ötös kanyart és megforgatta legnagyobb riválisát, Scott Dixont, aki így a huszadik helyre esett vissza. Pagenaud növelni tudta előnyét csapattársával, Will Powerrel szemben, akit a tavalyi győztes, Josef Newgarden és Graham Rahal követett. A francia növelni tudta előnyét mindaddig, míg utol nem érte a lekörözendő Conor Daly-t, de sehogysem tudta megelőzni. Ezáltal Powerék utolérték őket, de előzés még mindig nem történt. A boxkiállás után Pagenaud átlépte az amerikait, de a többiek is viszonlag gyorsan átjutottak rajta.
Innentől kezdve a lekörözések jelentették az izgalmakat, hiszen a második kerékcserék után sem változott a sorrend, leszámítva, hogy Rahal feljött a második helyre. A futam vége fele Pagenaud ismét utolért néhány pilótát, de előzni szintén nem tudott, így a Rahallal kialakított hét másodperces előnye gyorsan elolvadt. A 82. körben a hetes kanyarban Graham megpróbálta megelőzni a Team Penske versenyzőjét, de összeértek, Pagenaud pedig visszaesett a második helyre. Az amerikai azonban szintén nem tudta megelőzni Jack Hawksworth-ot, sőt a 85. körben eltalálta első szárnyával, ezért autója sokat lassult.
Egy körrel később Pagenaud visszavette vezető helyét, és több mint, 13 másodperces előnnyel nyerte meg zsinórban a második versenyét. Második Rahal lett, Newgarden pedig az utolsó körökben megelőzte Power, és feljött a harmadik helyre, az ötödik pedig az utolsó helyről rajtoló Montoya lett.[2][3]
Statisztikák[szerkesztés]
Az élen töltött körök száma
- Simon Pagenaud: 84 kör (1–19), (22–81), (86–90)
- Graham Rahal: 6 kör (20–21), (82–85)
A bajnokság élmezőnyének állása a verseny után[szerkesztés]
Pozíció | Versenyző | Pont |
---|---|---|
1 | ![]() |
188 |
2 | ![]() |
140 |
3 | ![]() |
136 |
4 | ![]() |
118 |
5 | ![]() |
106 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ „Pagenaud remains on tear, wins Verizon P1 Award at Barber”, indycar.com, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2016. május 3.) (angol nyelvű)
- ↑ „Pagenaud makes it two in a row with Honda Grand Prix of Alabama win”, indycar.com, 2016. április 24. (Hozzáférés: 2016. május 3.) (angol nyelvű)
- ↑ „Indycar: Pagenaud ismételni tudott Barberben”, formula.hu, 2016. április 25. (Hozzáférés: 2016. május 3.)