2014-es közgyűlési választás Heves megyében
Kimaradt 1 lista (1 051 szavazat)
|
A 2014-es megyei közgyűlési választásokat október 12-én bonyolították le, az általános önkormányzati választások részeként.
Heves megyében a szavazásra jogosultak fele, több mint százezer ember ment el szavazni. A szavazók öt lista jelöltjei közül választhattak.
A választásokat a Fidesz-KDNP nyerte meg – nyolc képviselőjük a többséget jelentette a tizenöt fős közgyűlésben. A Jobbik második, az MSZP harmadik lett. Bejutott a közgyűlésbe a DK, míg a Szociáldemokratáknak ez nem sikerült.
A közgyűlés a hivatalban lévő Szabó Róbertet, a Fidesz-KDNP képviselőjét választotta elnökévé.
A választás rendszere
[szerkesztés]A megyei közgyűlési választásokat az országosan megrendezett általános önkormányzati választások részeként tartották meg. A szavazók a településük polgármesterére és a helyi képviselőkre is ekkor adhatták le a szavazataikat.
A választás rendszerének alapját a 2010-ben elfogadott módosítások jelentették.[1]
A közgyűlési választásokon a községek, nagyközségek és városok polgárai szavazhattak. A megyei jogú városban élők – mivel nem tartoztak a megye joghatósága alá – nem vettek részt a megyei közgyűlés megválasztásában.
A választók egy választókerületbe tartoztak, ahol listákra szavazhattak. A szavazatokat arányosan osztották el az érvényes szavazatok 5%-át – közös lista esetén 10/15%-át – elérő szervezetek között.
2014-ben a 2010-es választásokhoz képest két lényeges változás lépett érvénybe: egyrészt a képviselőket öt évre választották (a korábbi négy helyett), másrészt az ajánlások számát 0,5%-ra mérsékelték (a korábbi 1%-ról).
Választókerület
[szerkesztés]Település | Lakó[3] | Választó- polgár |
Megyei képviselő | |
---|---|---|---|---|
Közgyűlési választókerület |
120 | 254 443 | 206 181 | 15 |
Megyei jogú város Eger |
1 | 53 956 | (45 039) | – |
Összesen | 121 | 308 399 | (251 220) | 15 |
Heves megyében a közgyűlés létszáma 15 fő volt. A szabályok szerint a megyei közgyűlés létszáma a megye egészének lakosságszámához igazodott – függetlenül attól, hogy Eger polgárai nem szavazhattak a Heves megyei önkormányzat összetételéről. Ebben az évben a megyének 308 ezer lakója volt.[3]
A közgyűlést a megye 110 községének és nagyközségének, valamint tíz városának polgárai választhatták meg. (A tíz városból ötben éltek ötezernél többen.)
A választásra jogosult polgárok száma 206 ezer volt. A polgárok kétharmada ezer és tízezer közötti lélekszámú településen élt, míg egynegyedük ennél nagyobb városokban lakott.
A legkevesebb választó a megye északi részén található Kisfüzesen (132 polgár) és Terpesen (153 polgár) lakott, a legtöbb pedig Gyöngyösön élt (25 315 polgár).
A közgyűlés választóinak eloszlása településméret szerint[2] | ||||
---|---|---|---|---|
Településméret (lakók száma) |
Település | Választójogosult | Megjegyzés | |
1 – 1 000 | 40 | 18 821 | 9,13% | legkisebb község: Kisfüzes |
1 001 – 5 000 | 75 | 124 811 | 60,53% | városok: Pétervására, Gyöngyöspata, Kisköre, Bélapátfalva, Verpelét |
5 001 – 10 000 | 2 | 10 892 | 5,28% | Lőrinci, Füzesabony |
10 000 fölött | 3 | 51 657 | 25,05% | Heves, Hatvan, Gyöngyös |
Összesen | 120 | 206 181 |
Jelöltállítás
[szerkesztés]Hat szervezet vett részt sikeresen a jelöltállítási folyamatban, négyen önálló, ketten pedig közös listát állítottak. A jelöltek száma 89 volt. A listák mindegyikét országos pártok állították.
Listák
[szerkesztés] Heves megyei közgyűlési szavazólap (minta)[4] |
Lista állításához ajánlásokat kellett gyűjteni. Erre bő két hét állt rendelkezésre – augusztus 25. és szeptember 8. között.[5] Ez alatt az idő alatt önálló lista állításához a választásra jogosultak 0,5%-ának, közös lista állításához 1%-ának aláírását kellett összegyűjteni. Heves megyében ez 1034, illetve 2067 darab ajánlást jelentett.[6]
Az előző közgyűlés pártjai közül a Fidesz és a KDNP közös listát, míg az MSZP, illetve a Jobbik önálló listát állítottak. Először mérettette meg magát a DK, és az egyetlen országgyűlési képviselettel nem rendelkező lista a Szociáldemokratáké volt.
Az Együtt is próbálkozott a listaállítással, de elegendő ajánlás híján a választási szervek elutasították a nyilvántartásba vételt.[7]
A legkevesebb jelölttel a Szociáldemokraták vágtak neki a választásnak (5 fő). A középmezőnyben a DK (15 fő), a Jobbik és az MSZP (20-20 fő) foglalt helyet, míg legtöbb jelölt a Fidesz-KDNP listáján szerepelt (29 fő).
Lista | Szervezet | Jelöltek száma | |||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
#.[9] | neve | típusa | neve | jellege | hatóköre | ||
1. | Jobbik | önálló | Jobbik Magyarországért Mozgalom | párt | országos | 20 | |
2. | Szociáldemokraták | önálló | Szociáldemokraták Magyar Polgári Pártja | párt | országos | 5 | |
3. | Fidesz-KDNP | közös | Fidesz – Magyar Polgári Szövetség | párt | országos | 29 | |
Kereszténydemokrata Néppárt | párt | országos | |||||
4. | MSZP | önálló | Magyar Szocialista Párt | párt | országos | 20[10] | |
5. | DK | önálló | Demokratikus Koalíció | párt | országos | 15 | |
5 lista | 6 szervezet | 89 |
Jelöltek
[szerkesztés]#. | Jobbik | Szociáldemokraták | FIDESZ-KDNP | MSZP | DK |
---|---|---|---|---|---|
1. | Dudás Róbert | Nemcsik János Endre | Szabó Róbert | Érsek Zsolt | Hegedüs János József |
2. | Faragó Tamás | Molnár János | Tóth Csaba | Szabó Gyula József | Tóth György |
3. | Orbán Gábor Gyula | Szabó Sándor Miklós | Herman István | dr. Nagy Imre | Szilveszter Péterné |
4. | Szűcsné Major Ildikó | Boday László | Csik Balázs | Kontra Gyula | Varga János |
5. | Kun Róbert | Lakatos Sándor | dr. Juhász Attila Simon | Biró József Pál | Basa Zoltán |
(A szavazólapokon a listák az első öt helyezettje szerepelt.)
A további jelöltek | |||||
---|---|---|---|---|---|
6. | Tóthné Veres Noémi | Jáger József | Helgert Tiborné | Szeredi Mónika | |
7. | Tóth György István | dr. Tóth József | Vince János | Kovácsné Pintér Ibolya | |
8. | Szedlák Szabolcs | Kovács Béla | Kertész Zoltán | Fehér Sándor | |
9. | Nagy Sándor | Tóthné Szabó Anita | Bocsi János | Kis Endre | |
10. | Jakab Lénárd | Sveiczer Sándor Péter | Havellant László | Beer Ferenc | |
11. | Bolyki András | Forgó Gábor | Buda Sándorné | Jakabné Balázs Éva | |
12. | Zámbor András | dr. Gondos István | Hiesz György | Dunai Katalin | |
13. | Bus Árpád Zsolt | Pócs János | Sós Tamás | Ragó Zsigmond | |
14. | Zagyva György | Havelant István | [10] | Serfőző Gyula Mihály | |
15. | Gáspár Tamás Sándor | Bíró Edit | Boros Vince István | Boári István | |
16. | Holló Gyula | Kómár József László | Godó Lajos | ||
17. | Hatalyák Péter László | Farkas Sándor | Sárosi Károly | ||
18. | Kis Tamás | Verebélyi György | Rabossai Sándorné | ||
19. | Kévés Tamás | Teréki István Csaba | Utassy Katalin | ||
20. | Kovács András | dr. Ördög István | Fekete László | ||
21. | Vámosi László | Orosz Bálint János | |||
22. | Bártfai Melinda | ||||
23. | Udzeliné Murányi Enikő | ||||
24. | Sári László | ||||
25. | Debreceni-Maruzs Boglárka | ||||
26. | Bóta József Sándor | ||||
27. | Homonnai Albert | ||||
28. | dr. Tatár László | ||||
29. | Petrik László |
Részvétel
[szerkesztés]jogosultak arányában |
szavazók arányában | |||
---|---|---|---|---|
Választójogosult | 206 181 | |||
Szavazó | 105 466 | 51,15% | ||
érvényes szavazólap | 101 954 | 49,45% | 96,67% | |
érvénytelen / hiányzó szavazólap | 3 512 | 1,70% | 3,33% | |
Távolmaradó | 100 715 | 48,85% |
- Minden második polgár szavazott
A 206 ezer szavazásra jogosult polgárból 105 ezer vett részt a választásokon (51%), közülük három és fél ezer szavazott érvénytelenül (3,3%).
A részvételi hajlandóság jelentősen eltért a különböző méretű településcsoportok között. A legkisebb községekben igen magas, a legnagyobb öt városban pedig átlag alatti volt a választói kedv. (A legfeljebb ezer fős településeken 66%, az ötezer fő fölötti településeken 45%.)
A legtöbb polgár Halmajugrán (83%) ment el szavazni, a legkevesebb pedig Atkáron (26%).
Részvételi adatok településméret szerint | |||||
---|---|---|---|---|---|
Lakók száma | Település | Választó- jogosult |
Szavazó | Részvétel | Legnagyobb / legkisebb részvétel |
1 – 1 000 | 40 | 18 821 | 12 334 | 65,53% | Ivád (80,73%) Szentdomonkos (45,74%) |
1 001 – 5 000 | 75 | 124 811 | 65 012 | 52,09% | Halmajugra (82,88%) Atkár (25,97%) |
1 – 5 000 | 115 | 143 632 | 77 346 | 53,85% | |
5 001 – 10 000 | Lőrinci | 4 635 | 1 836 | 39,61% | |
Füzesabony | 6 257 | 3 054 | 48,81% | ||
5 001 – 10 000 | 2 | 10 892 | 4 890 | 44,90% | |
10 000 fölött | Heves | 8 834 | 4 755 | 53,83% | |
Hatvan | 17 508 | 6 565 | 37,50% | ||
Gyöngyös | 25 315 | 11 910 | 47,05% | ||
10 000 fölött | 3 | 51 657 | 23 230 | 44,97% | |
Összesen | 120 | 206 181 | 105 466 | 51,15% |
Eredmény
[szerkesztés]Lista | Érvényes szavazat | Küszöb | Képviselő | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Fidesz-KDNP | 49 338 | 48,39% | ✓ | 8 | 53,33% | |
Jobbik | 30 167 | 29,59% | ✓ | 4 | 26,67% | |
MSZP | 14 994 | 14,71% | ✓ | 2 | 13,33% | |
DK | 6 404 | 6,28% | ✓ | 1 | 6,67% | |
Szociáldemokraták | 1 051 | 1,03% | ✗ | 0 | ||
Összesen | 101 954 | 4/5 | 15 |
A szavazatszámláló bizottságok tagjai több mint százezer érvényes szavazatot számoltak össze. Ezek közül a legtöbb a Fidesz-KDNP listát támogatta, közel ötvenezres számuk 48%-os arányt jelentett. A voksok közel 30%-a érkezett a Jobbik listájára, míg ennek kevesebb mint a fele az MSZP-jére.
Az 5%-os bejutási küszöböt 5098 szavazat jelentette. Ezt az újoncként induló DK több mint ezer szavazattal haladta meg (6,3%), míg a szociáldemokraták ennek csak töredékét tudták összegyűjteni (1,0%).
A Fidesz-KDNP nyolc képviselői helyhez jutott, ezzel éppen megszerezve a közgyűlési többséget. A Jobbik négy, az MSZP kettő, a DK pedig egy képviselőt küldhetett a megyeházára.
Az új közgyűlés
[szerkesztés]
| |||||||
Lista | Képviselő | ||||||
Fidesz-KDNP | 8 | 53% | |||||
Jobbik | 4 | 27% | |||||
MSZP | 2 | 13% | |||||
DK | 1 | 7% | |||||
Összesen | 15 |
Az új közgyűlés alakuló ülésén, október 27-én a hivatalban lévő Szabó Róbertet, a Fidesz-KDNP listavezetőjét választotta meg elnökének (15-ből 15 igen szavazattal). Főállású alelnök Herman István (15 igen), társadalmi megbízatású alelnök pedig Tóth Csaba (14 igen és 1 érvénytelen) lett – mindketten a Fidesz-KDNP képviselői.[13]
Képviselőcsoportot csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik tudott alakítani. Frakció nélkül, függetlenként végezhetik munkájukat az MSZP és a DK listájáról bejutott képviselők.
A közgyűlés tagjai
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A hatályos törvény: 2010. évi L. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 29.). Ugyanitt megtalálható a többi vonatkozó jogszabály.
- ↑ a b A választópolgárok és képviselők számára nézve lásd: Országos és területi összesítések a választókerületekről. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ a b A lakosságszám 2014. január 1-jén a 308 399 volt. A törvényben leírt képlet szerint 400 ezer lakóig minden 20 ezer lakó után járt egy képviselői hely. Lásd: 1/2014. (II.11.) számú határozat. Heves Megyei Választási Iroda vezetője, 2014. február 11. [2016. április 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.). Eger lakóinak a számára nézve lásd: Eger – Szavazókörök. Választástörténet. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- ↑ A szavazólap mintáját szeptember közepén hagyta jóvá a Területi Választási Bizottság (36/2014. (IX.15.) TVB határozat). A határozatok listája: Határozatok. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014 (Hozzáférés: 2017. május 1.)[halott link]
- ↑ 2/2014. (VII. 24.) IM rendelet. Önkormányzati választások 2014. Jog. Miniszteri rendeletek. Nemzeti Választási Iroda, 2014. július 25. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ 1/2014. (VIII.18.) TVI közlemény. Heves Megyei Területi Választási Iroda vezetője, 2014. augusztus 18. [2018. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ A választási bizottság csak 936 leadott ajánlást fogadott el érvényesnek, a szükséges 1034 helyett. 30/2014. (IX.10.) TVB határozat. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 10. [2015. május 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ a b HEVES megyei közgyűlési listái. Önkormányzati választások 2014. Nemzeti választási iroda. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ A lista sorszámok sorsolásának eredményére lásd: 21/2014.(IX.9.) határozat. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. [2018. december 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ a b Az eredeti listán 21 név szerepelt, de a 14. számú jelölt még a választások előtt visszalépett a jelöltségtől. 28/2014. (IX.9.) TVB határozat. Heves Megyei Területi Választási Bizottság, 2014. szeptember 9. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
- ↑ a b c HEVES megyei közgyűlés választásának eredménye. Önkormányzati választások, 2014. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
- ↑ A jegyzőkönyvi adatok (A) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (B) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma a (G) mezőben szerepel. Az alábbi táblázat "érvénytelen" rovata a jegyzőkönyv (G) és (B) mezője különbségének felel meg.
- ↑ Hivatalos jegyzőkönyv pp. 7., 11.. Heves Megye Közgyűlése, 2014. október 27. [2015. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 30.), illetve Újra Szabó Róbert a Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke. MTI-Önkormányzati hírek, 2014. október 27. (Hozzáférés: 2017. április 30.)
További információk
[szerkesztés]- Heves megye közgyűlése. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
- Tájékoztató cikk a megyei közgyűlések választási rendszerének megváltozásáról – Träger Anikó: Megváltozott feladatok, megváltozott választókerületek – a megyei közgyűlések. Ars Boni, 2014. október 20. (Hozzáférés: 2017. május 1.)
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]2014-es megyei közgyűlési választások
| ||||
---|---|---|---|---|
1990 • 1994 • 1998 • 2002 • 2006 • 2010 • 2014 • 2019 | ||||
Dunántúl | Alföld és Észak | |||
Közép-Magyarország | ||||
Pest megye • Budapest főváros |