Ugrás a tartalomhoz

2009. november 10-i brazíliai és paraguayi áramszünet

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2009. november 10-i áramszünet
Az Itaipu-gát, a világ legnagyobb energiatermelő és második legnagyobb beépített kapacitású vízerőműve.
Az Itaipu-gát, a világ legnagyobb energiatermelő és második legnagyobb beépített kapacitású vízerőműve.
Részletek
Dátum2009. november 10.
Ország
ÜzemeltetőBrazília és Paraguay kormánya
Baleset típusaáramszünet
Okokidőjárási események
A Wikimédia Commons tartalmaz 2009. november 10-i áramszünet témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A 2009. november 10-i áramszünet egy áramkimaradás volt Brazília egy részén, illetve Paraguayban.[1][2] Az áramszünet csak Brazíliában 60 millió embert érintett.[2]

Előzmények

[szerkesztés]

Egy vihar elérte a dél-amerikai Paraná folyón levő Itaipu-gátat. A heves esőzések és az erős szél három transzformátor rövidzárlatát okozta egy kulcsfontosságú nagyfeszültségű távvezetéken, ami elvágta a vezetéket a hálózattól, és automatikusan 14 GW veszteséget, valamint az Itaipu-gát 25 éves történetében először a gát leállását okozta.[3]

Az áramszünet

[szerkesztés]

Az áramkimaradás, amely a brazil hatóságok szerint az ország 26 államából tizennyolcat érintett, olyan városokban okozott káoszt, mint São Paulo, Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Campo Grande és Vitória.[4] A rendőrség az összes egységét kiküldte az utcákra, hogy fenntartsák a rendet és ne törjön ki a pánik.[5]

A BBC Sao Paulói tudósítója, Gary Duffy szerint az áramszünet akkor történt, amikor milliók nézték az ország népszerű szappanoperáját a tévében. Hozzátette, hogy a városban az áramkimaradások gyakoriak, de az energiakimaradás nagysága figyelemre méltó volt.

Rio de Janeiro és São Paulo metrórendszerei leálltak, így sok utas lent ragadt. Több ezer metróutasnak kellett a föld alatt sétálnia, hogy eljussanak a munkahelyükre. Sem a közlekedési lámpák, sem az utcai lámpák nem működtek, ami a forgalmat leállította vagy lassította. A légi közlekedésben fennakadásokat okozott mivel nem tudtak se fel, se leszállni a gépek.

A paraguayi villamosenergia-ellátás, amely kettéosztja az Itaipu-gátból termelődő energiát, rövid időre megszakadt így Paraguay 15 percre sötétségbe borult.

Következmények

[szerkesztés]

A Slashdot[6] és a 60 Minutes[7] szerint a kiesés a hackerek munkája volt. 2010 decemberében azonban a Wikileaks kiadott egy amerikai diplomáciai közleményt, amelyben az állt, hogy ez nem hackerek munkája volt. A közlemény azt is jelentette, hogy ez a brazil villamosenergia-fogyasztás (28 ezer megawatt) - 45 százalékos veszteséget jelentett, és a becslések szerint 87 millió lakos maradt áram nélkül. A gát igazgatója elmondta, hogy a gát elvesztette teljes hidroelektromos teljesítményét. Ez a jelentés még azt is kijelentette, hogy az áramszünet São Paulo-ban volt a leghosszabb: 6 óra, és részletekbe menően összegzi a jelentéseket arról, hogy milyen hibák okozták a kiesést. A felülvizsgálat alapos volt, és a spekuláció alapja, nagyrészt a Rio De Janeiro legutóbbi bejelentésének köszönhető, amiben kijelentették hogy ők a 2016-os nyári olimpia szervezői.[8]

Luiz Inácio Lula da Silva elnök vészhelyzeti bizottságot szervezett, hogy feltárja az áramkimaradást. Az áramkimaradás politikai megmozdulást is kiváltott, ezért az energiaügyi minisztert a kongresszus elé állították.

Nagy gát

[szerkesztés]

A villamosenergia-ellátás kérdése Brazíliában politikailag érzékeny, a néhány évvel ezelőtti súlyos áramkimaradás után, amely az ország nagy részén energiahiányt okozott. A kormány arra fog törekedni, hogy megállapítsa, hogy ez a megrázkódtatás, amely megzavarta brazilok millióinak életét, nem okozott semmiféle nagyobb problémát.[9]

A legutóbbi áramkimaradás szintén hatással volt Minas Gerais és Espirito Santo délkeleti államaira, Mato Grosso do Sul délnyugati államaira, Goias központi államára és Brazília szövetségi kerületére, bár a fővárost nem érintette.

Az Itaipu-gát az energiaszükséglet 20%-át adja Brazília számára. Paraguayban, ahol a villamosenergia 90%-át az Itaipu-gát termeli meg, az egész ország 15 percig elsötétedett.[10]

Helyszínek

[szerkesztés]

Paraguay

[szerkesztés]

Az Itaipu-gát Paraguay és Brazília osztozik. Közvetlenül a gát meghibásodását követően Paraguay másik nagy erőművéhez, az argentin határon fekvő Yacyretá-gáthoz vezető összekötő vezetékek is meghibásodtak. Az áramkimaradás az ország egész területét érintette.

Brazília

[szerkesztés]
A térkép, amelyen az üzemzavar által érintett brazíliai államok láthatók Piros: Teljesen érintett területek Világos piros: Részlegesen érintett területek

Az alábbi térképen az üzemzavar által érintett brazíliai államok láthatók:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Brazil Blackout Raises Concern About Olympics, World Cup - TIME. web.archive.org, 2012. november 4. [2012. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  2. a b Lights flicker on after blackout in Brazil (angol nyelven). NBC News. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  3. Official: Brazil Blackout Caused by Bad Weather | Fox News. web.archive.org, 2012. október 23. [2012. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  4. Dam failure triggers huge blackout in Brazil - CNN.com (angol nyelven). edition.cnn.com. (Hozzáférés: 2022. április 25.)
  5. Press, Associated: Millions left in dark by Brazilian blackout (angol nyelven). the Guardian, 2009. november 11. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  6. Massive Power Outages In Brazil Caused By Hackers - Slashdot (angol nyelven). it.slashdot.org. (Hozzáférés: 2018. július 24.)
  7. Soares, Marcelo. „WikiLeaked Cable Says 2009 Brazilian Blackout Wasn’t Hackers, Either”, WIRED (Hozzáférés: 2018. július 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  8. Dam failure triggers huge blackout in Brazil - CNN.com” (Hozzáférés: 2018. július 24.) (angol nyelvű) 
  9. Itaipu Dam - the world's largest generator of clean, renewable energy”, Engineers Journal, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2018. július 24.) (amerikai angol nyelvű) 
  10. Az Itaipu-gát szócikkből átvett szöveg.