128. önálló hegyi rohamdandár
128. önálló hegyi rohamdandár | |
Ország | Ukrajna |
Típus | dandár |
Diszlokáció | Ukrajna Kárpátontúli területe (Munkács, Ungvár, Nagyszőlős) |
Parancsnokok | |
Jelenlegi parancsnok | Dmitro Liszjuk |
128. önálló hegyi rohamdandár weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz 128. önálló hegyi rohamdandár témájú médiaállományokat. |
A 128. önálló hegyi rohamdandár (ukránul: 128-ма окрема гірсько-штурмова бригада, magyar átírásban: szto dvadcaty voszma okrema hirszko-sturmova brihada) az Ukrán Fegyveres Erők Szárazföldi Erőinek Nyugati Hadműveleti Parancsnoksága alárendeltségébe tartozó katonai alakulat. Parancsnoksága Munkácson található. A dandár egy zászlóalja Ungváron állomásozik, a műszaki alakulata Nagyszőlősön található. Az egység katonai kódja A-3913. Parancsnoka 2022 decemberétől Dmitro Liszjuk.
Története
[szerkesztés]A dandár gyökerei a Vörös Hadsereg, majd a Szovjet Hadsereg 128. hegyilövész gárdahadosztályig nyúlnak vissza, amely a második világháborús hadműveletek után 1945 nyarán érkezett Kárpátaljára. A hadosztály alakulatait Munkácson, Ungváron, Szolyván és Perecsenyben helyezték el. Ebben az időszakban a Kárpát-melléki Katonai Körzet 38. hadseregének alárendeltségébe tartozott.
Az alakulat részt vett 1956-os magyarországi harcokban. Magyarországon kezdetben Esztergomban állomásozott, amikor 1956 decemberében átszervezték, az új szervezet neve 128. gépesített lövész gárdahadosztály lett. Később a hadosztály Győrbe települt ált, majd 1958-ban visszatért Kárpátaljára. A 128. hadosztály részt vett az 1968-os csehszlovákiai hadműveletekben, majd harcolt az afganisztáni háborúban is.[1]
1992 januárjában a hadosztály a függetlenné vált Ukrajna fennhatósága alá került, a személyi állománya felesküdött Ukrajnára. Ekkor a hadosztály parancsnoka Viktor Hrecsanyinov volt.[2]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 128msd: Jul. 12th, 2012. 128-а гвардійська механізована, 2024. november 3. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Гречанінов Віктор Федорович - МНС України. web.archive.org, 2012. október 4. [2012. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
Források
[szerkesztés]- П. Ткачук, С. Попко, А. Харук, М. Слободянюк, А. Слюсаренко, І. Соляр, О. Куцька, О. Муравський: Нарис історії Сухопутних військ Збройних Сил України (1991 – 2021) (ukrán nyelven), 2022. (Hozzáférés: 2023. november 5.)