12637 Gustavleonhardt
| 12637 Gustavleonhardt | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1973. szeptember 29.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[2] |
| Névadó | Gustav Leonhardt |
| Alternatív név | 1982 YK4, 1990 RQ1 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 471 308 032 km (3,15 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 314 025 648 km (2,099 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 392 666 840 km (2,625 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,2[1] |
| Orbitális periódus | 1553,269 nap 4,25 év[1] |
| Közepes anomália | 198,824°[1] |
| Inklináció | 0,937°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 189,443°[1] |
| Perihélium szöge | 223,761°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 7,337 km |
| Albedó | 0,067 |
| Abszolút fényesség | 14,1[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 12637 Gustavleonhardt (korábbi nevén 1053 T-2), a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 29-én.
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés] |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
