12617 Angelusilesius
| 12617 Angelusilesius | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1960. október 17.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Angelus Silesius |
| Alternatív név | 5568 P-L, 1977 RY, 1986 XB2 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 443 457 800 km (2,964 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 346 730 659 km (2,318 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 395 094 230 km (2,641 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,122[1] |
| Orbitális periódus | 1567,694 nap 4,29 év[1] |
| Közepes anomália | 231,196°[1] |
| Inklináció | 8,081°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 30,598°[1] |
| Perihélium szöge | 321,995°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 11,185 km |
| Albedó | 0,055 |
| Abszolút fényesség | 13,5[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 12617 Angelusilesius (ideiglenes jelöléssel 5568 P-L) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1960. október 17-én.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés] |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
