121817 Szatmáry
Megjelenés
121817 Szatmáry | |
Felfedezése | |
Felfedező | Sárneczky Krisztián és Kiss László [1] |
Felfedezés ideje | 2000. január 2.[1] |
Felfedezés helye | Piszkéstetői Obszervatórium[2] |
Alternatív név | 2000 AP246, 2004 VG62 |
Pályaadatok | |
Epocha | 2011. augusztus 27. (2455800,5 JD) |
Aphélium távolsága | 566 602 549 km (3,788 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 383 782 731 km (2,565 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 475 192 640 km (3,176 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,192[1] |
Orbitális periódus | 2067,83 nap 5,66 év[1] |
Közepes anomália | 39,003°[1] |
Inklináció | 15,989°[1] |
Felszálló csomó hossza | 95,472°[1] |
Perihélium szöge | 353,941°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Abszolút fényesség | 14,6[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 121817 Szatmáry (ideiglenes jelöléssel 2000 AP246) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián és Kiss László fedezték fel 2000. január 2-án. A kisbolygót dr. Szatmáry Károly csillagász, matematika–fizika tanárról, a Szegedi Csillagvizsgáló vezetőjéről nevezték el.