10664 Phemios
| 10664 Phemios | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1973. szeptember 25.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Phémiosz |
| Alternatív név | 5187 T-2, 1989 ER2, 1990 EM |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 796 027 788 km (5,321 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 748 477 417 km (5,003 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 772 252 602 km (5,162 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,031[1] |
| Orbitális periódus | 4283,999 nap 11,73 év[1] |
| Közepes anomália | 325,696°[1] |
| Inklináció | 8,587°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 240,138°[1] |
| Perihélium szöge | 231,102°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 30,963 km |
| Forgási periódus | 7,874 h |
| Albedó | 0,067 |
| Abszolút fényesség | 11,1[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz 10664 Phemios témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 10664 Phemios (ideiglenes jelöléssel 5187 T-2) egy kisbolygó a Naprendszerben. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 25-én.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés] |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
