10255 Taunus
Megjelenés
10255 Taunus | |
Felfedezése | |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1977. október 16.[1] |
Felfedezés helye | Palomar |
Névadó | Taunus |
Alternatív név | 3398 T-3, 1991 YN |
Pályaadatok | |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 381 563 970 km (2,551 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 294 931 604 km (1,971 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 338 247 787 km (2,261 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,128[1] |
Orbitális periódus | 1241,832 nap 3,4 év[1] |
Közepes anomália | 197,913°[1] |
Inklináció | 2,236°[1] |
Felszálló csomó hossza | 151,534°[1] |
Perihélium szöge | 267,311°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 3,167 km |
Albedó | 0,335 |
Abszolút fényesség | 14,3[1] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 10255 Taunus (ideiglenes jelöléssel 3398 T-3) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1977. október 16-án.