10250 Hellahaasse
Megjelenés
10250 Hellahaasse | |
Felfedezése | |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
Felfedezés ideje | 1971. március 25.[1] |
Felfedezés helye | Palomar |
Névadó | Hella Haasse |
Alternatív név | 1252 T-1, 1997 RK |
Pályaadatok | |
Epocha | 2010. július 23. (2455400,5 JD) |
Aphélium távolsága | 363 443 135 km (2,429 CsE)[1] |
Perihélium távolsága | 335 660 746 km (2,244 CsE)[1] |
Fél nagytengely | 349 551 940 km (2,337 CsE)[1] |
Pálya excentricitása | 0,04[1] |
Orbitális periódus | 1304,602 nap 3,57 év[1] |
Közepes anomália | 6,227°[1] |
Inklináció | 6,553°[1] |
Felszálló csomó hossza | 198,279°[1] |
Perihélium szöge | 344,259°[1] |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 3,506 km |
Albedó | 0,208 |
Abszolút fényesség | 14,6[1] |
A 10250 Hellahaasse (ideiglenes jelöléssel 1252 T-1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1971. március 25-én.