1-Oktén-3-ol
| 1-Oktén-3-ol | |||
| |||
| IUPAC-név | Okt-1-én-3-ol | ||
| Más nevek | Amil-vinilkarbinol, 1-vinilhexanol, vinilhexanol, 3-hidroxi-1-oktén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 3391-86-4 | ||
| PubChem | 18827 | ||
| ChemSpider | 17778 | ||
| KEGG | C14272 | ||
| ChEBI | 34118 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | VSMOENVRRABVKN-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | WXB511GE38 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C8H16O | ||
| Moláris tömeg | 128,21204 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az 1-oktén-3-ol, vagy röviden csak oktenol a szúnyogokat és más csípő rovarokat vonzó anyag. Megtalálható az izzadságban és az ember által kilélegzett levegőben. Egy időben úgy gondolták, hogy a DEET rovarriasztószer hatása a rovarok oktenol érzékelő receptorának blokkolásán alapul.[1][2] Az oktenolt – néha szén-dioxiddal együtt – a rovarok csalogatására használják, hogy végül valamilyen elektromos eszközzel elpusztítsák őket.[3]
Az 1-oktén-3-ol az 1-okténből levezethető szekunder alkohol. Két enantiomerje létezik, (R)-(–)-1-oktén-3-ol és (S)-(+)-1-oktén-3-ol. Az oktenol a linolsav oxidatív lebomlása során keletkezik.[4]
Oktenolt számos növény és gomba is előállít, köztük az ehető gombák és a citromfű is. Az FDA által elfogadott élelmiszer-adalékanyag.[5] LD50 értéke 340 mg/kg, ezzel közepesen mérgező anyagnak számít.[3]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1-Octen-3-ol című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Anna Petherick: How DEET jams insects' smell sensors. Nature News, 2008. március 13. [2008. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)
- ↑ Mathias Ditzen, Maurizio Pellegrino, Leslie B. Vosshall (2008). „Insect Odorant Receptors Are Molecular Targets of the Insect Repellent DEET”. Sciencexpress 319 (5871), 1838–42. o. DOI:10.1126/science.1153121. PMID 18339904.
- ↑ a b EPA fact sheet 1-Octen-3-ol
- ↑ Chemical properties of attractants. [2009. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 8.)
- ↑ US FDAs Center for Food Safety and Applied Nutrition: US FDA/CFSAN - EAFUS List. [2008. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 16.)