„Kilencház”
| „Kilencház” | |
| „Malomházak”, EOPAG-házak, Kilenc ház-telep | |
 | |
| a telep egyik épülete | |
| Település | Budapest XIII. kerülete |
| Cím | 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 45-49. = Huba utca 15. = Botond utca 16-18. = Tüzér utca 32-34. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1885 |
| Építési stílus | ipari eklektika |
| Tervező | Ulrich Keresztély |
| Kivitelező | Brandt Ferenc |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | munkáslakások |
| Tulajdonos | Első Budapesti Gőzmalom Rt. |
| Elhelyezkedése | |
 „Kilencház”
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 26″, k. h. 19° 04′ 05″47.523780°N 19.068100°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 26″, k. h. 19° 04′ 05″47.523780°N 19.068100°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz „Kilencház” témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A „Kilencház”, Kilenc ház-telep[1] vagy „Malomházak” egy kis méretű régi lakótelep Budapest XIII. kerületében.
Története
[szerkesztés]A 19. század második felében Magyarországon nagy mértékű ipari fejlődés játszódott le. Ennek része volt a malomipar fejlődése is. Elterjed gyakorlat volt, hogy nagyobb üzemek dolgozóik helyben tartására lakótelepeket építettek (pl. Óbudai Gázgyári Lakótelep, MÁVAG-kolónia, Ferencvárosi MÁV-telep). A budapesti malomipar esetében ez nem vált gyakorlattá, egy kivétel azonban mégis akadt. Ez az Első Budapesti Gőzmalom Rt. kezdeményezésből épült úgynevezett „Kilencház” vagy „Malomházak”, amelyeket az építtető német neve alapján (Erste Ofen-Pester AG.) EOPAG-házaknak is neveztek. A Fóti úton (ma Kassák Lajos utca) 1885-ben épült fel – Ulrich Keresztély tervei[2] és Brandt Ferenc ács-építőmester kivitelezése mellett[3] – a 9 egyemeletes házból álló kis telep (a Kassák Lajos utca, Huba utca, Botond utca és Tüzér utca négyszögében). A szoba-konyhás vagy konyha nélküli egyszobás lakások kedvező bérleti díjak mellett biztosították a malomipari munkások lakhatási lehetőségét.[4] A telephez külön fürdő- és mosókonyhának szánt épületek, valamint több, tűzifa tárolására szánt kisebb létesítmény is készült.[3]
A Kilencház ma is létezik, az épületek lakottak, és műemléki védelem alatt állnak,[5] 2010-ben emléktábla is elhelyezésre került.[1]
Képtár
[szerkesztés]-
-
-
-
-
Emléktábla
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b https://www.budapest13.hu/2010/06/07/emlektabla-avatas-a-xiii-keruleti-malomhazakon/
- ↑ Sisa, i. m., 528. o.
- ↑ a b https://hu.museum-digital.org/object/421050?navlang=hu
- ↑ Klement, i. m., 110. o.
- ↑ https://muemlekem.hu/muemlek/show/12004
Források, egyéb irodalom
[szerkesztés]- Klement Judit: Gőzmalmok a Duna partján. A budapesti malomipar a 19–20. században, Holnap Kiadó Kft., Budapest, 2010, ISBN 978-963-346-946-0 (Iparkodó Budapest-sorozat)
- Hollósy B. Sándor: Hétház – Kilencház – Tizenháromház, Angyalföldi József Attila Művelődési Központ Helytörténeti Gyűjteményének Klubja, Budapest, 2000 (XIII. kerületi helytörténeti füzetek 7.)
- (szerk.) Sisa József: A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont – Osiris Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-389-899-4