Újantalfalva

	Újantalfalva (Šoltýska)
	; Újantalfalva zászlaja
	; Újantalfalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Besztercebányai
Járás	Poltári
Rang	község
Első írásos említés	1796
Polgármester	Marián Habovčík
Irányítószám	985 07
Körzethívószám	047
Forgalmi rendszám	PT
	Népesség
Teljes népesség	86 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	32 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	760 m
Terület	4,39 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 34′ 49″, k. h. 19° 44′ 40″48.580278°N 19.744444°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 49″, k. h. 19° 44′ 40″48.580278°N 19.744444°E
	Újantalfalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Újantalfalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újantalfalva (szlovákul: Šoltýska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.

Fekvése

Rimakokovától 10 km-re, nyugatra fekszik. 2 km-es bekötőút köti össze az 526-os (Nyustya-Herencsvölgy közötti) országúttal.

Északról és keletről Rimakokova, délről Vágó, nyugatról pedig Málnapatak községekkel határos. Nyugati határa a történelmi Gömör-Kishont és Nógrád vármegye határa volt.

Története

A települést a birtokos Forgách család alapította a kokovai határban, a 18. század végén. 1808-ban „Antalfalva vel Szolticska" néven említik először. 1828-ban 50 házában 463 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. A 19. században üvegkohó működött a területén.

Fényes Elek szerint „Antalfalva, uj tót falu, Gömör és Kis-Hont egyesült vármegyékben 449 kath. lak., s kath. paroch. templommal. F. u. gr. Forgách. Rimaszombathoz 5 óra."^[2]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint „Antalfalva, tót kisközség, 152 házzal. Lakosai, számszerint 609, mindannyian római katholikusok. Újabb telepítvény, s földesura a mult század elején a gróf Forgách család volt, mely egész 1892-ig bírta, a mikor Dub Albert vásárolta meg, ki legújabban Lamarche Albertnek adta el. Katholikus temploma 1834-ben épült. A község körjegyzőségi székhely. Postája Kokova, távírója és vasúti állomása pedig Rimabánya."^[3]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 623, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 165 szlovák lakosa volt.

2011-ben 139 lakosából 131 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1826-ban épült klasszicista stílusban. Belső festése az 1920-as években készült.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[3] Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.

[1]

[2]

[3]