Tótselymes

	Tótselymes (Šarišské Sokolovce)
; Tótselymes címere	; Tótselymes zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Kisszebeni
Rang	község
Első írásos említés	1307
Polgármester	Daniel Mikolaj
Irányítószám	082 66
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	SB
	Népesség
Teljes népesség	587 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	413 m
Terület	12,27 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 06′ 19″, k. h. 21° 09′ 51″49.105278°N 21.164167°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 19″, k. h. 21° 09′ 51″49.105278°N 21.164167°E
	Tótselymes weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Tótselymes témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tótselymes (1899-ig Tolcsemes-Csipkés, szlovákul: Šarišské Sokolovce, korábban Tolčemeš) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában. Csipkés tartozik hozzá.

Fekvése

Kisszebentől 5 km-re keletre fekszik.

Története

Csipkés

Csipkést 1274-ben „Cuhunaallya” néven említik először, mint a Tekulok birtokát. 1337-ben „Kochnaalya”, 1353-ban „Chypkes” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 5 portája adózott. 1787-ben 8 házában 80 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSIPKÉS. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Roszkoványi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Szent Györgyhöz közel, ’s ennek filiája. Határja meglehetős.”^[2]

1828-ban 10 ház állt a faluban 76 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csipkés, tót falu, Sáros vármegyében, K.-Szebenhez keletre 3/4 mfd. 62 kath., 2 zsidó lak. Vizimalom. F. u. többen. Ut. p. Ternye.”^[3]

Tótselymessel a 19. században egyesítették Ó- és Újcsipkés falvakat.

Tótselymes

A község területén a 10–11. században földvár állt.

A települést 1307-ben „Tothselmes” néven említik először. 1314-ben „Touthsolyumus” néven bukkan fel. A 14. század elején Károly Róbert adományaként Apród Miklós birtoka. 1353-ban említik Szent Miklós tiszteletére szentelt templomát. 1427-ben 15 portáig adózott. A 16. században a Roskovány és Doby családok tulajdonában állt. 1787-ben 34 házában 251 lakos élt. A 19. században az Antal és Szirmay család birtokában állt. 1828-ban 47 háza és 370 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tolcsemes, tót falu, Sáros v., Sz. György fil., 299 kathol., 89 zsidó lak. Vizimalom. F. u. többen.”^[3]

Tótselymest a 19. században egyesítették Ó- és Újcsipkés falvakkal. A 19. század második felében sok lakója kivándorolt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Mai szlovák nevét 1948-ban kapta. Lakói főként Kisszeben, Eperjes és Kassa üzemeiben dolgoznak.

Népessége

Tótselymesnek 1910-ben 325, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 500 lakosából 498 szlovák volt.

2011-ben 522 lakosából 485 szlovák volt.

Neves személyek

Itt születhetett 1320-ban Küküllei János magyar történetíró.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1714-ben létesült a 14. század közepén épült templom bővítésével.
Kápolnája 1800 körül készült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Tótselymes témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 28.)

[:0-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Kisszebeni járás m v sz A Kisszebeni járás települései
Kisszeben (Sabinov)
Alsószalók (Nižný Slavkov) · Bajorvágás (Bajerovce) · Berzevice (Brezovica) · Bodonlaka (Bodovce) · Csendespatak (Tichý Potok) · Daróc (Šarišské Dravce) · Décső (Ďačov) · Deléte (Daletice) · Fazekasrét (Lúčka) · Felsősom (Drienica) · Gombosszentgyörgy (Hubošovce) · Hámbor (Brezovička) · Héthárs (Lipany) · Hőnig (Hanigovce) · Jakabfölde (Jakubova Voľa) · Jákórésze (Jakovany) · Jernye (Jarovnice) · Kisszebenmajor (Červená Voda) · Krivány (Krivany) · Litinye (Ľutina) · Magas (Vysoká) · Magyarjakabfalva (Jakubovany) · Milpos (Milpoš) · Nyársardó (Ražňany) · Olajpatak (Olejníkov) · Olysó (Oľšov) · Osztrópatak (Ostrovany) · Pécsújfalu (Pečovská Nová Ves) · Polony (Poloma) · Pusztasalgó (Uzovský Šalgov) · Ratvaj · Roskovány (Rožkovany) · Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) · Széprét (Krásna Lúka) · Szinyefő (Renčišov) · Tarca (Torysa) · Tarcadobó (Dubovica) · Tarkő (Kamenica) · Tótselymes (Šarišské Sokolovce) · Úszfalva (Uzovce) · Úszpeklény (Uzovské Pekľany) · Vörösalma (Červenica pri Sabinove)