Salgócska
| Salgócska (Šalgočka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Nagyszombati | ||
| Járás | Galántai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Helena Mesárošová | ||
| Irányítószám | 925 54 | ||
| Körzethívószám | 031 | ||
| Forgalmi rendszám | GA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 465 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 92 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 151 m | ||
| Terület | 4,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 17° 49′ 00″48.333333°N 17.816667°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 60″, k. h. 17° 49′ 00″48.333333°N 17.816667°E | |||
| Salgócska weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Salgócska témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Salgócska (szlovákul Šalgočka) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Galgóctól 11 km-re, délre található.
Története
[szerkesztés]1248-ban a zoborhegyi bencés apátság oklevelében említik először.
Vályi András szerint „SALGOCSKA. Salgov. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Báró Dávid Uraság; fekszik Udvarnokhoz közel, mellynek filiája; határja jól termő.”[2]
Fényes Elek szerint „Salgocska, tót falu, Nyitra vgyében, Semptéhez éjszakra 1 mfd., 264 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Sándor. Ut. p. Nyitra 4 óra.”[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Salgócska, tót község Galgócztól délre, Nemes-Kürt mellett, 353 r. kath. vallásu tót és néhány család izraelita lakossal. Posta-, táviró- és vasúti állomása Szered. 1248-ban csak „Salgó” néven találjuk feljegyezve. Kath. temploma 1740-ben épült. Kegyura Appel Gusztáv, kinek itt nagyobb birtoka és szép parkkal övezett, régi nemesi kúriája van. Ezt a XVIII. század első felében a Dávid család építtette. Később a gróf Sándor-család vásárolta meg, melytől a gróf Dezasse-család örökölte. Ettől került a jelenlegi tulajdonos birtokába.”[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 324, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 433 lakosából 424 szlovák volt.
2011-ben 437 lakosából 423 szlovák volt.
2021-ben 465 lakosából 3 (+1) magyar, 445 (+1) szlovák, (+3) cigány, 3 (+2) egyéb és 14 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nagy Szent Teréz tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1720-ban épült.
- Barokk-klasszicista kúria a 18. századból.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Nyitra vármegye.
- ↑ ma7.sk
További információk
[szerkesztés]A Galántai járás települései | ||
|---|---|---|
Galánta (Galanta) | ||
Ábrahám (Abrahám) · Alsóhatár (Dolný Chotár) · Alsószeli (Dolné Saliby) · Alsószerdahely (Dolná Streda) · Diószeg (Sládkovičovo) · Dunajánosháza (Jánovce) · Feketenyék (Čierna Voda) · Felsőszeli (Horné Saliby) · Gány (Gáň) · Hidaskürt (Mostová) · Jóka (Jelka) · Királyrév (Kráľov Brod) · Kisgeszt (Hoste) · Kismácséd (Malá Mača) · Magyargurab (Veľký Grob) · Nádszeg (Trstice) · Nagyfödémes (Veľké Úľany) · Nagymácséd (Veľká Mača) · Nemeskajal (Kajal) · Nemeskosút (Košúty) · Nemeskürt (Zemianske Sady) · Pozsonyvezekény (Vozokany) · Pusztafödémes (Pusté Úľany) · Pusztakürt (Pusté Sady) · Salgócska (Šalgočka) · Sempte (Šintava) · Sopornya (Šoporňa) · Szentharaszt (Vinohrady nad Váhom) · Szered (Sereď) · Taksonyfalva (Matúškovo) · Tallós (Tomášikovo) · Tósnyárasd (Topoľnica) · Vága (Váhovce) · Vágpatta (Pata) · Vízkelet (Čierny Brod) |  | |