Ugrás a tartalomhoz

ß

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A ß (scharfes S, németül általánosabb nevén Eszett [esz-cet], latin small/capital letter sharp s) a német nyelvben az [sz] hang leírására használatos betű. Az ábécé nem tartalmazza, betűrendbe soroláskor „ss”-ként sorolják be.

Ma már csak a német nyelv, de a 18. században még más nyelvek is használták.

Eredete

[szerkesztés]

A ß betű az ſs vagy ſz ligatúrából alakult. Ezzel a zöngétlen [sz] hangot jelölték, szemben az egyszerű s betűvel, amely intervokális helyzetben a [z] hangot jelölte (és jelöli ma is). Ebből a ligatúrából származik a magyar sz betű is, amelyet régen ſz alakban is írtak.

A nagybetűs ẞ

[szerkesztés]

A ß-t sokáig csak kisbetűvel írták, és nagybetűs szövegekben is ezt az alakot használták, mint a kép „GROßE” felirata, vagy SS-szel helyettesítették.

A 2017-es német helyesírás az SS írásmód mellett már lehetővé teszi a nagy ẞ használatát is.[1]

Német helyesírás

[szerkesztés]

Németországban és Ausztriában az 1996-os helyesírási reform keretében a ß-t rövid magánhangzó után lecserélték ss-re,[2] pl. NußNuss ’dió’. Hosszú magánhangzó után azonban megmaradt a ß, pl. Fuß ’láb’, weiß ’fehér’. Ezzel tehát a ß/ss írásmódjára is kiterjesztették azt az általános helyesírási szabályt, hogy hosszú magánhangzó után egy darab mássalhangzót írunk, rövid magánhangzó után pedig kettőt (két azonosat). Hosszú magánhangzót tartalmazó szavak például: Vater ’apa’, Schal ’sál’, Fuß ’láb’, Maße ’méretek’, rövid magánhangzót tartalmazó szavak például: Mutter ’anya’, Schall ’hang’, Nuss ’dió’, Masse ’tömeg’.

A kiejtés pontosabb jelölésén és a rendszerszerűségen kívül a ß/ss új írásmódjának további előnye még a morfémaállandóság: míg korábban a Nuß, Nüsse ’dió, diók’ szavakban helyesírási váltakozás volt, addig ma a Nuss, Nüsse alakokban a szótő végi [sz] hang írásmódja egységes.

Svájcban és Liechtensteinben nem használják a ß-t, helyette mindig ss-t írnak, hosszú magánhangzó után is.

Számítógépes használata

[szerkesztés]

A nagybetűs alakot 2004-ben megpróbálták felvenni a Unicode szabványba, de a kérést elutasították.[3][4][5]

A második jelölést követően 2008-ban vették fel a Unicode 5.1.0-ba a ẞ-t.[6]

Billentyűkombinációkkal

[szerkesztés]
Billentyűzetkiosztás Kisbetű (ß) Nagybetű (ẞ)
Windows billentyűzet AltGr nem lehetséges
Linux alapértelmezett magyar billentyűzet AltGr nem lehetséges
Apple billentyűzet Alt+S nem lehetséges

Karakterkódolás

[szerkesztés]
Karakterkészlet Kisbetű
(ß)
Nagybetű
(ẞ)
EBCDIC 223
Bináris EBCDIC 100101111
Unicode U+00DF U+1E9E
HTML/XML ß &7838;

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. http://www.rechtschreibrat.com/DOX/rfdr_Regeln_2016_veroeffentlicht_2017.pdf
  2. Archivált másolat. [2018. január 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  3. Andreas Stötzner: Proposal to encode Latin Capital Letter Double S (rejected). [2012. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 25.)
  4. Approved Minutes of the UTC 101 / L2 198 Joint Meeting, Cupertino, CA – November 15-18, 2004. Unicode Consortium, 2005. február 10. (Hozzáférés: 2021. június 25.) „The UTC concurs with Stoetzner that Capital Double S is a typographical issue. Therefore the UTC believes it is inappropriate to encode it as a separate character.”
  5. Archive of Notices of Non-Approval. Unicode Consortium. (Hozzáférés: 2021. június 25.) „2004-Nov-18, rejected by the UTC as a typographical issue, inappropriate for encoding as a separate character. Rejected also on the grounds that it would cause casing implementation issues for legacy German data.”
  6. DIN_29.1_SCHARF_S_1.3_E. (Hozzáférés: 2014. január 30.) Unicode chart. (Hozzáférés: 2014. január 30.)

Források

[szerkesztés]

Angolul

[szerkesztés]

Németül

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Commons:Category:Sharp s
A Wikimédia Commons tartalmaz ß témájú médiaállományokat.