Üzbég ábécé

Az üzbég ábécé vagy özbeg ábécé (saját nyelvén: Eski oʻzbek yozuvi) az üzbég nyelv latin betűs írására szolgál.

A nyelvet 1927-ig arab írással jegyezték le. Ekkor vezettek be egy korai latin írást, amelyet 1940-ben cseréltek le a cirill írásra, majd hivatalosan 1992-ben tértek át a latin betűkre. A cirill továbbra is elterjedt, ugyanakkor hivatalos dokumentumok már csak latin betűs írással adhatók ki Üzbegisztánban.

A mai latin betűs ábécé

Latin betű	Cirill megfelelő	Fonetikus érték	1993-as változat	1927-es változat
A a	А а	[a]	A a	A a
B b	Б б	[b]	B b	B b
Ch ch	Ч ч	[t͡ʃ]	Ç ç	C c
D d	Д д	[d]	D d	D d
E e	Е е	[e]	E e	E e
F f	Ф ф	[f]	F f	F f
G g	Г г	[g]	G g	G g
Gʻ gʻ	Ғ ғ	[ʁ]	Ğ ğ	Ƣ ƣ
H h	Ҳ ҳ	[h]	H h	H h
I i	И и	[i]	I i	I i
J j	Ж ж	[d͡ʒ]	J j	Ç ç
K k	К к	[k]	K k	K k
L l	Л л	[l]	L l	L l
M m	М м	[m]	M m	M m
N n	Н н	[n]	N n	N n
O o	О о	[ɒ]	O o	O o
Oʻ oʻ	Ў ў	[ɵ]	Ö ö	Ө ө
P p	П п	[p]	P p	P p
Q q	Қ қ	[q]	Q q	Q q
R r	Р р	[r]	R r	R r
S s	С с	[s]	S s	S s
Sh sh	Ш ш	[ʃ]	Ş ş	Ş ş
T t	Т т	[t]	T t	T t
Ts ts	Ц ц	[t͡s]	C C	Ts ts
U u	У у	[u]	U u	U u
V v	В в	[w]	V v	V v
X x	Х х	[x]	X x	X x
Y y	Й й	[j]	Y y	J j
Z z	З з	[z]	Z z	Z z
’	Ъ/Ь ъ/ь	[ʔ]	’	Ь ь

A c, w nem része az ábécének. Ezeket csak idegen eredetű nevekben használják. Más esetekben átírják az ábécében megtalálható betűkkel: c → ts; w → v.

A gʻ és oʻ betűket a kézírásban gyakran ğ, ŏ formában írják.

Az 1927-es változat sorrendje egy kicsit eltérő: Aa Bb Cc Çç Dd Ee Ff Gg Ƣƣ Hh Ii Jj Kk Ll Mm Nn Oo Өө Pp Qq Rr Ss Şş Tt Uu Vv Xx Zz Ьь.

Az előző cirill betűs ábécé

A táblázat az 1992 előtt (és gyakorlatilag még azután is) használt cirill betűs ábécét és annak ismert átírásait mutatja.

nagybetű	kisbetű	latin ábécé	ISO 9^[1]	ALA-LC^[2]	WWS^[3]	Allworth^[4]	BGN/PCGN^[5]
А	а	a	a	a	a	ä	a
Б	б	b	b	b	b	b	b
В	в	v	v	v	v	v	w
Г	г	g	g	g	g	g	g
Д	д	d	d	d	d	d	d
Е	е	e, ye^[6]	e	e	e	e, ye^[6]	e, ye^[6]
Ё	ё	yo	ë	ë	ë	ya	yo
Ж	ж	j	ž	zh	ž	j, zh^[7]	zh
З	з	z	z	z	z	z	z
И	и	i	i	i	i	i	i
Й	й	y	j	ĭ	j	y	y
К	к	k	k	k	k	k	k
Л	л	l	l	l	l	l	l
М	м	m	m	m	m	m	m
Н	н	n	n	n	n	n	n
О	о	o	o	o	o	a	o
П	п	p	p	p	p	p	p
Р	р	r	r	r	r	r	r
С	с	s	s	s	s	s	s
Т	т	t	t	t	t	t	t
У	у	u	u	u	u	u	u
Ф	ф	f	f	f	f	f	f
Х	х	x	h	kh	x	kh	kh
Ц^[8]	ц	ts	c	ts	c	ts	ts
Ч	ч	ch	č	ch	č	ch	ch
Ш	ш	sh	š	sh	š	sh	sh
Ъ	ъ	’	"	"	"	"	’
Ь^[8]	ь	’	–	’	’	’	’
Э	э	e	è	ė	è	ë	e
Ю	ю	yu	û	iu	ju	yu	yu
Я	я	ya	â	ia	ja	yä	ya
Ў	ў	oʻ	ŭ	ŭ	ŭ	o	ŭ
Қ	қ	q	ķ	q	ķ	q	q
Ғ	ғ	gʻ	ġ	gh	ḡ	gh	gh
Ҳ	ҳ	h	h̦	h	x̦	h	h

Jegyzetek

↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
↑ Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.
↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.
↑ ^a ^b ^c Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után
↑ Idegen eredetű szavakban
↑ ^a ^b Csak idegen eredetű szóban fordul elő

Kapcsolódó szócikkek

Külső hivatkozások

Írásportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995

[2] America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997

[3] The World's Writing Systems, New York, 1996

[4] Allworth, Edward: Nationalities of the Soviet East. Publications and Writing Systems. New York, 1971.

[5] United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems. Version 1.3. March 2000.

[ReferenceA-6] Szó elején, magánhangzó és ъ, ь után

[7] Idegen eredetű szavakban

[ReferenceB-8] Csak idegen eredetű szóban fordul elő

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]