Úzvölgyi katonai temető

Úzvölgyi katonai temető (Cimitirul Eroilor din Valea Uzului)
A temető az úzvölgyi incidens előtt
Közigazgatás
Ország	Románia
Település	Úzvölgye
Típus	katonai temető
Létrejötte	1916 október 17.
Tulajdonos	Csíkszentmárton önkormányzata
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Úzvölgyi katonai temető Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 20′ 31″, k. h. 26° 14′ 55″46.342055555556, 26.248583333333
Úzvölgyi katonai temető weboldala

Az úzvölgyi katonai temető egy Székelyföldön található temető, amely az első világháború idején jött létre. A temetőben főként magyar honvédek vannak eltemetve.

Története

Az első világháborútól a trianoni békeszerződésig

1916. augusztus 27-én Románia hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. Úzvölgye térségébe a magyar királyi 61. honvéd gyaloghadosztályt vezényelték ki. Feladatuk a román hadsereg előrenyomulásának lassítása volt. A monarchia német szövetségese Erich von Falkenhayn vezetésével vereséget mért a román hadseregre Hátszegnél, Nagyszebennél, Persánynál, végezetül Brassónál. Ennek következtében október 14-re kiűzték a Magyar Királyság területéről a román csapatokat. Október 15-én a magyar honvédek átlépték a határt, és megindultak Dormánfalva irányába. Itt azonban komoly ellenállásba ütköztek. A magyarok még október 24-ig indítottak támadásokat, de Dormánfalvát nem sikerült elfoglalni. A támadások során mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett. Október 28-ig német, illetve orosz erősítés érkezett a két félnek. 1916 novemberétől a román egységeket az orosz hadsereg váltotta fel. 1918-ig még voltak összecsapások, de ekkor román katona már nem, csak osztrák–magyar, német és orosz katona harcolt. A központi hatalmak 1918. március 3-án aláírták a breszt-litovszki békeszerződést az oroszokkal, így az orosz katonákat hazarendelték. 1918. március 5-én a németek békét kötöttek Romániával, majd május 7-én aláírták a bukaresti békét.

1916. október 17-én temették el az első katonát, Ozswald János honvédet a temetőben. 1917. március 28. és augusztus 8. között vázlatrajz készült a temetőről.

A trianoni békeszerződéstől a második világháború végéig

A trianoni békeszerződés következtében Erdélyt és így a temetőt is Romániához csatolták. A román Hősök Kultusza Társaság 1926-27-es vázlata alapján 1197 katona volt a temetőben eltemetve. A vázlat alapján eredetileg 350 magyar katona volt eltemetve, de más temetőkből még 847 katonát helyeztek el. Magyar katonák tekintetében az ott nyugvó 350 mellé a forrás 108 ismert és 336 ismeretlen magyar katona betemetését jelzi. Így ekkor összesen 794 magyar (66%) nyughelye volt a temető. Ezen kívül említenek még 121 németet, 22 oroszt, 3 szerbet, 2 osztrákot és 2 olaszt. Az irat további 242 hősi halott meghatározhatatlan nemzetiségű katonáról ír. (Olasz források szerint a temetőben folyó munkálatokkal egy időben a 2 olasz katonát exhumálták, és a bukaresti olasz központi katonatemetőbe temették át.)

A második bécsi döntést követően, 1940 augusztusában Erdély és így az úzvölgyi temető ismét a Magyar Királyság részévé vált egészen 1944. augusztus 26-ig, amikor a szovjet Vörös Hadsereg el nem foglalta azt.

A második világháború végétől napjainkig

A II. világháború után évtizedeken keresztül a temető állapota fokozatosan romlott. A sírjelek eltűntek, az emlékművek egy része az enyészetté vált. Egy 1988-ban készített román felmérés szerint a temetőben 1306 halott volt eltemetve. Ezek szerint a második világháborúban vagy azt követően több betemetés is történt az 1916-ban kialakított hősi temetőben.

Az 1990-es évek elején a temetőben már alig voltak fellelhetők az eredeti sírjelek, emlékművek és a temetőt körülvevő kerítés elemei. 1994-ben a II. világháború magyar hősi halottaira emlékeztető emlékművet készítettek a Sóvető-patakból származó sziklákból.

2011-ben egy felújítás kezdődött, amelyet Csíkszentmárton önkormányzata helyi szervezetekkel valósított meg. Ennek első lépésében 50 fakeresztet helyeztek ki a temetőben, emlékeztetve az I. világháborús magyar hősi halottakra.

2012–2015 között újabb 550 fakeresztet helyezett el az önkormányzat jelentős magyarországi anyagi támogatással. A 600 darabra szaporodott fakeresztekre nem voltak nevek írva, és nem tartalmaztak Magyarországra, magyar katonákra utaló jelképeket. A keresztek kihelyezésekor nem volt egyértelműen meghatározható a sírhelyek pontos régi helyzete, ezért azok nem pontosan az egykor eltemetett katonák fölé kerültek. Így a temető egy emlékpark képét mutatta, ahol a keresztek minden ott eltemetett katonára emlékeztetnek. A keresztek kihelyezésével egy időben a kerítés út felé eső részét is felújították. 2019-ig egyetlen egy romániai kormány, hivatalos szerv vagy szervezet sem fordított anyagi támogatást a temető gondozására.

Az úzvölgyi incidens

Előzmények

2019 áprilisában a szomszédos megye Dormánfalva településének polgármestere a magyar katonák sírjain román parcellákat hozott létre, melyekben ötvenegy betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak, valamint egy kelta keresztes emlékművet. Annak ellenére emeltették az ötvenegy betonkeresztet, hogy a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok alapján a temetőben egy, maximum két román katona van eltemetve. A betonkeresztek felavatását május 17-re hirdette meg Constantin Toma dormánfalvi polgármester. A polgármester május 10-én pénteken bejelentette, hogy június 6-ra halasztják el a román emlékmű felavatását.

Az incidens

Június 6-án, csütörtökön a románok megemlékezést szerveztek a temetőbe, ahol ortodox pópák megszentelték a jogellenesen felállított román emlékművet. A magyarok ez ellen tiltakozva imádkozva élőlánccal próbálták megakadályozni a románok bejutását. A románok a magyar élőláncot egy oldalsó kapun át megkerülték. A román csendőrség sem tudta megakadályozni a románok behatolását. Ezután a főkaput hátulról is ostromolni kezdték, így a románok minden oldalról áttörve bejutottak. A bent lévő románok elkezdték kövekkel dobálni a magyarokat, eközben magyarellenes szövegeket mondtak, néhány magyar sírt pedig megrongáltak. A magyarok ezután elmentek a helyszínről, a románok pedig felavatták az emlékművet.

Következmények

Az ezt követő napokban az esemény országos felháborodást keltett. Több tüntetést is szerveztek az eset ellen Székelyföldön és Magyarországon is. Szijjártó Péter tárgyalást szervezett Teodor Meleşcanuval, és bekérette a budapesti román nagykövetet is, aki azonban megtagadta ezt. A Mi Hazánk Mozgalom követelte a román nagykövet kitiltását Magyarországról. Dormánfalva önkormányzata szerint 11 román katona van a temetőben. A 11 közül 8 azonosított és 3 azonosítatlan volt. A 8 azonosított közül 5 magyar állampolgár volt, 1 pedig orosz származású. Így összesen 2 ismert és 3 ismeretlen román halott lehet a temetőben.

Az utolsó, akkor 95 éves úzvölgyi veterán, Barta Mihály azt mondta:

„Szégyen, gyalázat, hogy ezt kellett megélnem. Román sír ott sohasem volt.”

Kolozsváron június 8-án románok és magyarok együtt tüntettek az esemény ellen. A román szervező szerint „azok állnak a háttérben, akik el akarják terelni a figyelmet arról, hogy nem működik az igazságszolgáltatás, a tanügy, az egészségügy, nincsenek autópályák”.

A betonkereszteket végül 2023 június végén elbontották, ám július 8-án román nacionalisták (a Nemzet Útja egyesület) 150 fakeresztet helyeztek el a betonkeresztek helyén.