Osztrák Néppárt
Osztrák Néppárt | |
Az új Néppárt[1] | |
Adatok | |
Elnök | Karl Nehammer |
Alapítva | 1945. április 17. |
Székház | Bécs, Lichtenfelsgasse 7 |
Tagok száma | 700 000 (2015) |
Ideológia | Konzervativizmus Kereszténydemokrácia Konzervatív liberalizmus Nemzeti liberalizmus |
Politikai elhelyezkedés | Jobbközép |
Parlamenti jelenlét | Nemzeti Tanács: 51 / 183 Szövetségi Tanács: 25 / 60 Tartományi parlamentek:139 / 440 Európai Parlament (osztrák mandátumok):5 / 19 |
Európai párt | Európai Néppárt |
EP-frakció | Európai Néppárt |
Hivatalos színei | fekete, türkiz |
Weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Osztrák Néppárt témájú médiaállományokat. |
Az Osztrák Néppárt (németül Österreichische Volkspartei, ÖVP) osztrák kereszténydemokrata, konzervatív párt. Elnöke Karl Nehammer, főtitkára Axel Melchior.
Az Ausztria Szociáldemokrata Pártjával (SPÖ) együtt hagyományosan Ausztria két fő pártjának egyike. Az ÖVP 2024. október 2-ig a zöldekkel kormányzott, Karl Nehammer kancellár vezetésével. A párt 2017. május 24.-e óta használja a türkiz színű logót, ezzel megszüntetve a párt addigi hivatalos fekete színű logóját, a fekete szín viszont továbbra is hivatalos a pártnál.[2][3]
Ideológiája
[szerkesztés]A párt 1945-ben alakult meg Bécsben a Schottenstift bencés apátságban. A párt saját magát polgári néppártként jellemezte, amely magába foglalja a keresztényszocialista, konzervatív és liberális erőket. Egyértelműen elhatárolták magukat az elődjüktől, az Osztrák Keresztényszocialista Párttól, hiszen a néppárt kiállt a parlamenti demokrácia és az osztrák nép szuverenitása mellett. Igen fontos kapcsolatot ápolt a párt az Osztrák katolikus egyházzal.
Befolyása
[szerkesztés]A párt fellegvárának hagyományosan Ausztria nyugati tartományai számítanak. Négy tartományban (Felső-Ausztriában, Alsó-Ausztriában, Tirolban és Vorarlbergben)[4] 1945 óta mindig ők adják a tartományi kormányzót (Landeshauptmann) ezenkívül Burgenlandban 1945-1964 között, Karintiában 1991-1999 között, Salzburg tartományban 1945-2004 között és 2013 óta ismét valamint Stájerországban 1945-2005 között és 2015 óta ismét kormányoznak.
A párt szavazótábora hagyományosan a vállalkozókból, hivatali alkalmazottakból, földművesekből és a vezető beosztásban dolgozó alkalmazottakból tevődik össze, a nemzetiségek közül a párt katolikus volta miatt a burgenlandi horvátok között is népszerű.[5] A párt társadalomban való befolyása a szervezeti egységeiben a "szövetségek"-ben (Bund) jelenik meg , mint az Osztrák Munkavállalók Szövetsége (ÖAAB)[6] szakszervezet, Osztrák Gazdasági Szövetség (ÖWB) gazdasági szervezet, Osztrák Parasztszövetség (ÖBB) , a Fiatal Néppárt (JVP), az Osztrák Női Mozgalom (ÖFB) és az Osztrák Idősek Szövetsége (ÖSB).
A párt diákszervezetei az AktionsGemeinschaft (AG) egyetemisták és a Schülerunion középiskolások számára.
A párthoz hagyományosan közelálló, de attól szervezetileg független katolikus diákszervezetek a Mittelschüler-Kartell-Verband (MKV) és az Österreichischer Cartellverband (ÖCV). Ezek a pártnál lényegesen régebbiek, a német nyelvterület diákszervezeteinek (Studentenverbindungen) hagyományaira alapoznak és jelenleg (2018) csak fiúkat vesznek fel.[7]
Választási eredmények
[szerkesztés]Nemzeti Tanács
[szerkesztés]Választások | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/ Ellenzék? |
---|---|---|---|---|
1945 | 1 602 227 | 49,8 | 85 / 165
|
Nagykoalíció az SPÖ és KPÖ-vel |
1949 | 1 846 581 | 44,0 | 77 / 165
|
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
1953 | 1 781 777 | 41,3 | 74 / 165
|
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
1956 | 1 999 986 | 46,0 | 82 / 165
|
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
1959 | 1 928 043 | 44,2 | 79 / 165
|
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
1962 | 2 024 501 | 45,4 | 81 / 165
|
Nagykoalíció az SPÖ-vel |
1966 | 2 191 109 | 48,3 | 85 / 165
|
Kormánypárt |
1970 | 2 051 012 | 44,7 | 78 / 165
|
Ellenzék |
1971 | 1 964 713 | 43,1 | 80 / 183
|
Ellenzék |
1975 | 1 981 291 | 42,9 | 80 / 183
|
Ellenzék |
1979 | 1 981 739 | 41,9 | 77 / 183
|
Ellenzék |
1983 | 2 097 808 | 43,2 | 81 / 183
|
Ellenzék |
1986 | 2 003 663 | 41,3 | 77 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
1990 | 1 508 600 | 32,1 | 60 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
1994 | 1 281 846 | 27,7 | 52 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
1995 | 1 370 510 | 28,3 | 52 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
1999 | 1 243 672 | 26,9 | 52 / 183
|
Kormánypárt, koalíció az FPÖ-vel |
2002 | 2 076 833 | 42,3 | 79 / 183
|
Kormánypárt, koalíció az FPÖ-vel |
2006 | 1 616 493 | 34,3 | 66 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
2008 | 1 269 656 | 26,0 | 51 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
2013 | 1 125 876 | 24,0 | 47 / 183
|
Kormánypárt, nagykoalíció az SPÖ-vel |
2017 | 1 341 930 | 31,4 | 62 / 183
|
Kormánypárt, koalíció az FPÖ-vel |
2019 | 1 789 417 | 37,5 | 71 / 183
|
Kormánypárt, koalíció a Zöldekkel |
2024 | 1 282 734 | 26,3 | 51 / 183
|
Még nem ismert |
Tartományi parlamentek
[szerkesztés]Tartomány | Választási év | Szavazatok száma | % | Megszerzett helyek száma | Kormánypárt/Ellenzék? |
---|---|---|---|---|---|
Alsó-Ausztria | 2023 | 359 194 | 39,9 | 23 / 56
|
Kormánykoalíció az FPÖ-vel |
Bécs | 2020 | 148 238 | 20,4 | 22 / 100
|
Ellenzék |
Burgenland | 2020 | 56 728 | 30,6 | 11 / 36
|
Ellenzék |
Felső-Ausztria | 2021 | 303 835 | 37,6 | 22 / 56
|
Kormánykoalíció az FPÖ-vel |
Karintia | 2023 | 51 637 | 17 | 7 / 36
|
Kormánykoalíció az SPÖ-vel |
Salzburg | 2023 | 81 752 | 30,4 | 12 / 36
|
Kormánykoalíció az FPÖ-vel |
Stájerország | 2024 | 177 580 | 26,8 | 13 / 48
|
Még nem ismert |
Tirol | 2022 | 119 167 | 34,7 | 14 / 36
|
Kormánykoalíció az SPÖ-vel |
Vorarlberg | 2024 | 70 638 | 38,3 | 15 / 36
|
Kormánykoalíció az FPÖ-vel[8] |
Logói
[szerkesztés]-
1980-as években használt
-
1990-2017 között használt logó
-
2017
További információk
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Österreichische Volkspartei című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Die neue Volkspartei - türkis Archiválva 2019. szeptember 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, dieneuevolkspartei.at
- ↑ ÖVP: Türkis ist das neue Schwarz. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ Die neue VolksparteiDesign Styleguide. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
- ↑ Ergebnisse der Landtagswahlen seit 1945. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ Kurzer Abriß der Geschichte der kroatischen Volksgruppe in Österreich. [2010. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ ÖAAB rechnet nicht mit fixem ÖVP-Mandat in Tirol. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ ÖVP und CV: Geschichte einer Verflechtung. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
- ↑ Moritz Moser: ÖVP lädt FPÖ zu Regierungsverhandlungen ein (német nyelven). vorarlberg.ORF.at , 2024. október 16. (Hozzáférés: 2024. október 17.)