Óriástúzok
Óriástúzok | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Ardeotis kori (Burchell, 1822) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Óriástúzok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Óriástúzok témájú médiaállományokat és Óriástúzok témájú kategóriát. |
Az óriástúzok vagy más néven kori-túzok (Ardeotis kori) a madarak osztályába, azon belül a túzokalakúak (Otidiformes) rendjébe és a túzokfélék (Otididae) családjába tartozó faj.
Elterjedése, élőhelye
[szerkesztés]Kelet- és Dél-Afrika füves pusztáin ma is nagy területen elterjedt faj.
Alfajai
[szerkesztés]- Ardeotis kori kori (Burchell, 1822) – Angola, Botswana és a Dél-afrikai Köztársaság területén honos.
- Ardeotis kori struthiunculus (Neumann, 1907) – Tanzánia, Szomália, Kenya és Etiópia
Megjelenése
[szerkesztés]A túzokfélék közül ez a legtermetesebb faj. Testmagassága 120 centiméter, tömege 11-19 kilogramm. Egyike a legtestesebb, még éppen röpképes madárfajoknak.
Tollazat testének java részén sötétbarna, de feje, nyaka és hasa világosabb színű, fehér vagy világosszürke. A tojó tollazata némileg fakóbb, mint a hímé. Feltűnő ismertetőjegye hosszú, erős lába.
Életmódja
[szerkesztés]Monogám faj, egész évben állandó párokban él. Meglehetősen éber és félénk madár. A nyílt területeken lassú, megfontolt léptekkel halad és közben állandóan figyeli környezetét. Többnyire a futómadarakhoz hasonló módon él, de veszély esetén nagy testsúlya ellenére viszonylag könnyen a levegőbe tud emelkedni. Testtömege a röpképesség felső határához közelít, ennél nagyobb tömeget már nem lehetne a levegőbe emelni. Repülni tudását minden bizonnyal elősegíti, hogy szárnya mintegy 60 centiméter hosszú kézevezőtollainak gerince sokkal erősebb, mint más fajoké, illetve mint ami a testméretének arányaiban elképzelhető lenne.
Vegyes táplálkozású faj, étrendjében a növényi eredetű táplálék (fűfélék, magvak) éppúgy megtalálhatóak, mint az állati eredetű dolgok (rovarok, kisebb hüllők).
Szaporodása
[szerkesztés]Szaporodási időszaka a száraz évszak végére esik. A kakasok a párzást megelőző dürgéskor szárnyaikat enyhén leeresztve, faroktollaikat meredeken felcsapva násztáncot járnak. Feszes, imponáló testtartással vonulnak a birtokba vett területükön. Közben leginkább a struccalkatúakra jellemző mély, doboláshoz hasonló hangot hallatnak.
A tojó fészkét talajmélyedésekbe építi. Fészekaljanként 1-2 tojást rak, melyeken 20-28 napig kotlik. A fiókák fészekhagyók és kikelésük után néhány órán belül elhagyják a fészek környékét, követve anyjukat a szavannán. Életük első két hetében a nőstény eteti őket, ezután már önállóan tudnak táplálékot keresni. Nagyjából öthetes korukra lesznek a fiatal túzokok röpképesek, de még néhány hétig ezután is az anyjukkal maradnak. Ivarérettségét az óriástúzok 4-5 éves korára éri el, várható maximális élettartama 30 év körüli.
Képek
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Riesentrappe című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 8.)
- David Burnie (Hrsg): Vögel, München 2008, Dorling Kindersley, ISBN 978-3-8310-1272-5