Óriás jávorantilop

Óriás jávorantilop
	Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - jelen, 1,6–0 Ma PreꞒ Є O S D C P T J K Pg N ↓
	Óriás jávorantilop bika
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Bovoidea;
Család:	Tülkösszarvúak (Bovidae);
Alcsalád:	Tulokformák (Bovinae);
Nemzetség:	Csavartszarvú antilopok (Tragelaphini);
Nem:	Taurotragus; Wagner, 1855
Faj:	T. derbianus;
Tudományos név
	Taurotragus derbianus; (J. E. Gray, 1847)
Szinonimák
	Tragelaphus derbianus (J.E. Gray, 1847); Boselaphus derbianus J.E. Gray, 1847; Tragelaphus colini (de Rochebrune, 1883); Tragelaphus typicus Rowland Ward, 1910; Tragelaphus gigas (Heuglin, 1863); Tragelaphus cameroonensis Millais, 1924; Tragelaphus congolanus W. Rothschild, 1913; Tragelaphus derbii (Johnston, 1884);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Óriás jávorantilop témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás jávorantilop témájú médiaállományokat és Óriás jávorantilop témájú kategóriát.

Az óriás jávorantilop (Taurotragus derbianus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.

Afrikai kérődző, amely a világ legtermetesebb antilopfaja. Tudományos neve Edward Smith-Stanley,(wd) Derby 13. grófja, a nagy angol természettudós és gyűjtő nevét viseli.

Előfordulása

Az óriás jávorantilop Közép-Afrika és Nyugat-Afrika szavannáinak lakója.

Alfajai

A területen két alfaj osztozik:^[1]^[2]

Taurotragus derbianus darbianus) J. E. Gray, 1847 – Szenegáltól Maliig
Taurotragus derbianus gigas Heuglin, 1863 – Kameruntól Dél-Szudánig

Megjelenése

Az óriás jávorantilop nevével ellentétben nem sokkal nagyobb rokonánál, a jávorantilopnál. Leginkább a színezetben és a szarvhosszban akadnak eltérések: az óriás jávorantilop alapszíne vörösesebb, az oldalán pedig minden esetben 8-12 vékony, függőleges fehér csík fut végig. Fejtől hátközépig rövid, fekete sörény fut az állat gerince mentén. A bikák ennél a fajnál is viselnek homloksörényt és toroklebenyük is nagy, de ebben az esetben nem a test többi részével megegyező a színe, hanem fekete. A fejen is vannak sötét foltok.

A bikák nagyobbak a teheneknél, tömegük 400 – 1000 kilogramm, míg a tehenek mindössze 300-600 kilogrammot nyomnak. A faj átlagos testhossza 210-345 centiméter, marmagassága pedig 150-180 centiméter között mozog. A többszörösen csavart, egyenes szarvak a hímek esetében akár 120 centiméteres hosszt is elérhetnek, míg a nőstények tülkei kb. fele ekkorák.

Életmódja

A félénk, meglepően jól futó és ugró óriás jávorantilop a nap hűvösebb óráiban aktív, ekkor legeli fűfélékből, levelekből és gyümölcsökből álló táplálékát. A legforróbb órákat nyugalomban tölti. A faj alapvetően kb. 25 egyedből – gyakran többől is – álló csordákban él, amelyek az esős évszak váltakozását követve vándorolnak. A csordák zömmel tehenekből és fiatal borjakból állnak, a hozzájuk tartozó kevés bika között ritka a hierarchiában elfoglalt posztért vívott harc. Számos bika magányosan él, és várja, hogy megtermékenyíthető nőstények keresztezzék útját – territóriumot azonban nem tartanak fenn. A fiatal egyedek az elválasztást követően kb. 2 évig ifjonccsapatokat alkotnak, majd ezt követően a nemek egynemű csordákba különülnek el.

Szaporodása

A párzás általában az esős időszakban történik. A tehenek 3 napig sárlanak, majd a megtermékenyítést követően 8-9 hónapos vemhesség után világra hozzák egyetlen borjukat. A fiatal állat csak rövid ideig csatlakozik a csordához: eleinte rejtekhelyén eteti anyja, majd a 4-6 hónap után bekövetkező elválasztás után kb. két évre külön fiatalcsordák jönnek létre. Kb. 2 éves korukra a nőstény állatok elérik az ivarérettséget (a bikák csak 4-5 évesen), ekkor alakulnak ki az egynemű csapatok. Az óriás jávorantilop akár 25 évig is élhet.

Védettsége

A Nemzetközi Vörös Könyvet kiadó IUCN szerint a nyugati óriás jávorantilop veszélyeztetett, míg a keleti óriás jávorantilop státusza mérsékelten veszélyeztetett. A helyiek omlós húsa és erős bőre, a külföldiek pedig trófeájáért vadásszák. A túlvadászat mellett élőhelyének pusztulása és a marhapestis miatt fenyegeti veszély. Az állomány zöme ma védett parkokban él, elsősorban Szenegálban.

Képek

Jegyzetek

↑ Hildyard, A.szerk.: Anne Hildyard: Eland, Endangered wildlife and plants of the world.. Marshall Cavendish, 501–503. o. (2001). ISBN 978-0-7614-7198-1
↑ East, comp. by Rod. African antelope database 1998. IUCN Species Survival Commission, 143–148. o. (1999). ISBN 978-2-8317-0477-7

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 28.)
A Michigan Egyetem Zoológiai Múzeumának adatlapja (angol)
Az Alkalmazott Ökológia Intézet Afrikai Emlős Adatbankja (angol)
Ultimate Ungulate (angol)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Cavendish-1] Hildyard, A.szerk.: Anne Hildyard: Eland, Endangered wildlife and plants of the world.. Marshall Cavendish, 501–503. o. (2001). ISBN 978-0-7614-7198-1

[East-2] East, comp. by Rod. African antelope database 1998. IUCN Species Survival Commission, 143–148. o. (1999). ISBN 978-2-8317-0477-7

[1]

[2]