Ónos eső
Az ónos eső vagy ólmos eső vegyes halmazállapotú, túlhűlt vízcseppekből álló csapadékfajta,[1] amely a talajra hullva azonnal megfagy és a jéghideg folyadékcseppekből kemény jégbevonat képződik. Ónos szitálásról beszélünk, ha a túlhűlt cseppek átmérője 0,5 mm alatti. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) veszélyjelző rendszere figyelmeztető előrejelzést és riasztást ad ki, az ónos eső bekövetkezés előtt általában fél–három órával, második lépcsőben pedig figyelmet felhívó, térképes formában megjelenő riasztást is kiad.[2]
Etimológia
[szerkesztés]Az „ónos eső” vagy „ólmos eső” kifejezés a magyar nyelv sajátos jelzős szerkezete, mindkét kifejezést régóta használjuk. Az ón, ónos szavunk és az ón, ólom fémek elnevezése is, a nyelvészek feltételezése szerint az ősi onu, olnu szavakból kialakult finnugor eredetű szó.[3][4][5] Csak a 19. században vált ketté a két kémiai elem elnevezése, amelyet addig fehér ón (plumbum album) és fekete ón (plumbum nigrum) néven neveztek.[6] Az ólom neve a nyelvújításkori magyar nevén ólmany volt.[7] Mivel mindkét fém tulajdonsága az, hogy nehéz súlyú, olvadékony és ezüstös fémes csillogású, azt valószínűsítik, hogy ezek a tulajdonságok tükröződnek[8] a súlyos, megdermedt bevonatot képző, jeges és csillogó ónos eső fizikai tulajdonságaiban és az ónos szitálás vagy az ónos idő kifejezésekben is. Az angol, a német vagy az újlatin nyelvekben „fagyott”, „darás” vagy „túlhűtött esőnek” nevezik.
Kialakulása
[szerkesztés]
Kialakulását az idézi elő, hogy a felső és alsó hideg légrétegek közé 0 °C-nál, a víz olvadáspontjánál magasabb hőmérsékletű légréteg szorul, és ilyenkor a felső rétegben keletkezett hó a középső rétegben esőcseppé olvad, majd az alsó fagyos légrétegben jégdaraként vagy ónos esőként érkezik a csapadék, attól függően, hogy a részecskéknek volt-e elég idejük jéggé fagyni. A folyékony ónos eső a földet éréskor válik szilárd halmazállapotúvá. Ez a halmazállapot-változás igen gyorsan zajlik le. Az esőcsepp földetérésekor bekövetkező ütközés következtében indul be a víz megszilárdulásának folyamata, aminek hatására mindent beborító vékony jégpáncél alakul ki a tereptárgyakon.
A meleg légréteg hatására kialakuló ónos eső, többnyire a nagy hidegek közeli enyhülésének előjele. A Kárpát-medence időjárása kedvez az ónos eső kialakulásának.
Az OMSZ riasztási fokozatai szerint lehet:
- Gyenge ónos eső. A várt csapadékmennyiség általában néhány tized (> 0,1) mm.
- Tartós (többórás) ónos eső. A várt csapadékmennyiség meghaladhatja az 1 mm-t.
- Tartós (többórás) ónos eső. A várt csapadékmennyiség meghaladhatja az 5 mm-t.
Az európai időjárási vészjelző rendszer négy fokozatot különböztet meg. A zöld jelzés a veszélytelent, a sárga a potenciális veszélyt hordozó jelenségeket, a narancssárga és a piros színű jelzés pedig a veszélyt jelenti.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alapismeretek Archiválva 2019. szeptember 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, idokep.hu
- ↑ Az OMSZ veszélyjelző rendszere Archiválva 2019. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, met.hu/
- ↑ Ónos eső: de honnan a név? Archiválva 2020. november 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, fmc.hu
- ↑ Vojnits András: Bajban az erdő![halott link]
- ↑ A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára 2. H-Ó (1970) O ón[halott link], adtplus.arcanum.hu
- ↑ Ne ónozz hidegen! Archiválva 2007. július 1-i dátummal a Wayback Machine-ben, chemonet.hu
- ↑ Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2019. szeptember 19.)
- ↑ Záporok, zivatarok Archiválva 2016. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben, nyest.hu
- ↑ Ónos eső összefoglaló Archiválva 2015. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, ecolounge.hu
Források
[szerkesztés]- Így fagy rá mindenre az ónos eső - Origo
- Mitől ónos az ónos eső?, hvg.hu
- Berde Áron: Légtüneménytan a’ két Magyarhon égaljviszonyai ’s ezek béfolyása a’ növényekre és állatokra, Kolozsvárt, 1847.