Ugrás a tartalomhoz

Étienne Louis Malus

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Étienne Louis Malus
Született1775. július 23.[1][2][3][4][5]
Párizs
Elhunyt1812. február 24. (36 évesen)[1][2][3][6][4]
Párizs
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
IskoláiÉcole polytechnique
Kitüntetései
Halál okagümőkór
SírhelyePère-Lachaise temető (10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Étienne Louis Malus témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Étienne Louis Malus (Párizs, 1775. július 23. – Párizs, 1812. február 24.) francia fizikus, matematikus és hadmérnök.

Életpálya

[szerkesztés]

Gondos neveltetése révén a régi klasszikus irodalom és a matematika területén egyaránt jártas volt. 17 éves korától hadmérnöki iskolában tanult és 1796-ban hadnagyi rangban hivatásos katonatiszt lett, belépett a Corps royal du génie-ba. Az altenkircheni ütközetben a Sambre-et-Meuse hadtestben szolgált. Kapitányként vett részt Napoléon Bonaparte tábornok egyiptomi hadjáratában (1798–1801). Később 1808-ban alezredessé léptették elő. Hadmérnöki diplomájának megszerzése után 1806–1808 között a strasbourgi erődítmények aligazgatója, ezután pedig az École Polytechnique tanára volt. 1810-től a Francia Akadémia és a londoni Royal Society (Királyi Természettudományos Akadémia) tagja lett. Neve szerepel a hetvenkét francia tudós között az Eiffel-tornyon.

Kutatási területei

[szerkesztés]

Tudományos eredményei leginkább a fénytan területéhez tartoznak. Kísérleteivel Christiaan Huygens fényelméletét igyekezett igazolni és analitikai leírást is adott hozzá. Kristályokon tanulmányozta a fénytörést és a fényvisszaverődést, eközben fedezte fel a polarizáció jelenségét. 1809-ben publikálta azt a megfigyelését, miszerint a fény visszaverődése során polarizáció is fellép. A bizonyos kristályokban fellépő kettőstörés elméletét 1810-ben írta le.

Kísérletei során megfigyelte, hogy különböző anyagoknál más-más szög esetén, de van olyan beesési szög, amire nézve a beeséskor nem polarizált fény a visszaverődés után lineárisan polarizált lesz. Kereste az összefüggést a polarizáció szöge és a törésmutató között, de a mérési pontatlanságok miatt csak a víz esetén találta meg a helyes kapcsolatot. A polarizáció szög és a törésmutató közötti összefüggést később David Brewster írta fel, amit azóta róla neveztek el Brewster-törvénynek, a polarizáció szöget pedig Brewster-szögnek.

Malus-törvény

[szerkesztés]
Polarizátoron áthaladó lineárisan polarizált fény. A piros nyilak a fény polarizációjának irányát szemléltetik.

Kísérletei során üvegfelületről visszaverődő fénynyalábok polarizációjának és intenzitásának vizsgálata közben fedezte fel az azóta róla elnevezett összefüggést, a Malus-törvényt. Ezt ma polarizátorokra alkalmazva a következőképpen fogalmazzuk meg.

Ha egy polarizátorra érkező lineárisan polarizált fény intenzitása , és a polarizátor kiválasztási síkja a beeső nyaláb polarizáció síkjával szöget zár be, ahol az ábra jelöléseivel , akkor a polarizátoron áthaladó fény intenzitása a következő összefüggéssel adható meg:

.[9]

Nevezetesebb munkái

[szerkesztés]
  • Sur une propriété de la lumière réfléchie par les corps diaphanes (Bull. Soc. Philom. I. köt. 16. sz. 1809);
  • Sur les phénomènes, qui dépendent des formes des molécules de la lumière (uo. I. köt. 1809);
  • Mémoire sur la lumière (uo. XII. köt. 42. sz. 1811);
  • Sur de nouveaux phénomènes d'optique (uo. 45. sz. 1811 jun.);
  • Mémoire, sur les phénomènes, qui accompagnent la réflexion et la réfraction de la lumière (uo. 47. sz. 1811);
  • Sur une propriété des forces répulsives, qui agissent sur la lumière répétiteur (uo. III. 1818);
  • Sur l'axe de réfraction des cristaux et des substances organisées (Journ. des phys, 73. köt. 1811);
  • Mémoire sur l'optique (Journ. École polyt VII. köt. 1808);
  • Sur la mesure de pouvoir réfringent des corps opaques (uo. VIII. 1809);
  • Traité d'optique analytique (Mém. Sav. étr. II. 1811);
  • Théorie de la double réfraction de la lumière dans les substances cristallines (uo.).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
  5. ↑ Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ https://www.toureiffel.paris/fr/le-monument/tour-eiffel-et-sciences
  8. ↑ https://royalsociety.org/grants-schemes-awards/awards/rumford-medal/
  9. ↑ Erostyák J., Raics P., Kürti J.: Fizika III. Fénytan. Relativitáselmélet. Atomhéjfizika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007

Források

[szerkesztés]


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Étienne_Louis_Malus&oldid=24950655”